Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

324 Az országgyűlés képviselőházának 16 %. ülése 1933 március 28-án } kedden. tük!) nincsen zab a zsebében? (Östör József: Micsoda?) Azt kérdem, nincs-e zab a zsebében, hogy annyira nyugtalan? (Derültség. — östör József: Mit akar ezzel mondani? — Zaj.) En nem akarom a miniszterelnök urat megsérteni, amikor azt mondom, hogy nem bí­zom a honvédelmi miniszter úr végleges dön­tésében, mert nem tartom olyannak, hogy csal­hatatlan és kifogástalan döntéseket hozhasson. Midőn a hadirokkant sérelmezi a honvédelmi miniszter úr vagy a miniszterelnök úr végle­ges határozatát, el van vágva a lehetősége an­nak, hogy jogos igényét és kívánságát a rok­kantság megállapítása tekintetében érvényesít­hesse. Éppen azért, mert a múltban már tör­téntek ilyen esetek, kívánatos volna, hogy a haddirokkantak a honvédelmi miniszter dön­tése ellen a közigazgatási bírósághoz fordul­hassanak. (Zsindely Ferenc: Ez azután bölcs dolog volna!) A 23. § körülbelül ugyanarról beszél, ami­ről én beszéltem Kovács János esetében. A 23. § ugyanis kimondja, hogy e törvény hatályba­lépése után hadigondozási pénzellátásra való új igényt érvényesíteni nem lehet. Kérdezem tehát az igen t. túloldalt, mit fog Kovács Já­nos 100%-os hadirokkant csinálni, mit fog Ko­vács János két fia csinálni, ennek a törvény­javaslatnak életbeléptetése után, ha nem tud­ják beszerezni a szörnyű katasztrófa követ­keztében azokat az iratokat, amelyeket elfo­gadnak. (Kun Béla: Ilyen nagyon sok van!) Százan és százan, ezren és ezren vannak ilye­nek. (Kun Béla: A hatóságok Lelkiismeretlenül elutasították őket!) Mi történik tehát? Ugyan­az történik, ami Kovács Jánossal történt, egyszerűen nem veszik fel őket annak elle­nére, hogy végigszenvedték a poklok poklát. A 23- §-szal kapcsolatban legyen szabad a következő határozati javaslatot ^benyújtanom (olvassa): «A Képviselőház utasítja a honvé delmi minisztert, hogy az egykorú okmányok hiánya miatt elutasított és a járadékosok közé fel nem vett hadirokkantak ügyét vegye reví­zió alá és amennyiben rokkantságuk elismeré­sét csak ezen ok miatt utasították el, akkor tanúvallomások, magánlevelezések és egyéb hitelt érdemlő bizonyító eljárás alapján hadi­rokkantaknak vélelraeztessenek és a járadékos hadirokkantak közé vétessenek fel.» A 27. § az alkalmaztatásról szól. Az előadó úr ós a túlsó oldalról felszólaltak beszédei köz­ben többször megkérdeztem, mi történik ak­kor, ha a magánvállalatok nem alkalmazzák a hadirokkantakat? Semmi garancia nincs arra, hogy kötelesek hadirokkantakat alkalmazni. Akárhány esetben megtörtént, hogy hadirok­kantak jelentkeztek és olyan nyomorúságom díjazást ajánlottak fel a hadirokkantak ré­szére, hogy az még a villamosköltségre sem lett volna elég. Nincs tehát semmi^ olyan ren­delkezés, amely kötelezné a magánvállalato­kat, a hatalmas kartelleket, amelyek szabadon rabolják az ország lakosságát, arra, hogy hadi­rokkantakat alkalmazzanak. De ugyanígy van a tanulmányozási ked­vezménynél is. Ugyancsak helytelennek és igazságtalannak tartom azt, hogy csak a jó ta­nulókat részesítik kedvezményben és az elég­ségeseket nem. Itt beszéltek a hasznot hajtó jogosítványokról. Nagyon helyesen tette, ami­kor a f túlsó oldalon egyik képviselőtársain megemlítette, hogy maga a javaslat olyan, amely a most meglévő igazságtalanságok kö­zött nem fogja az igazságot szolgálni a hadi­rokkantak javára, például a trafikok tekinteté­hen. A t. képviselőtársam megemlítette ezt és én folytathatom. Trafikjuk van a következő előkelőségeknek, amikor az apró kis rokkan­tak hiába akarnak trafikhoz jutni: Arz Ar­turné, vezérezredes neje, Bécsben lakik és Budapesten nagytra'fikja van. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni. (Kún Béla: Éppen ami­kor a nagy nevek jönnek! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Esztergályos János: Báró Boroevics Szve­tozárné, tábornagy özvegye, Bécsben lakik, Budapesten van nagy tő zselé je. Báró Kövess Hermanne, tábornagy özvegye, ugyancsak Bécsben lakik és Budapesten van nagytőzs­déje. Vitéz Csécsi Nagy Imre altábornagy, Bu­dapesten lakik, Vasvárott van nagytozsdéje. Vécsey Ede altábornagy, Komáromban lakik, Budapesten van nagytózsdéje. Draskóczy Ist­ván altábornagy, Pápán lakik, ugyanott van nagy tőzsde je. Elnök: A képviselő urat ismételten figyel­meztetem, hogy beszédideje lejárt, szívesked­jék beszédét befejezni. Esztergályos János: Néhány mondatot még. Elnök: Képviselő úrnak módjában volt felolvasni a névsort beszéde alatt. Esztergályos János: Jóny Lászlóné, altá­bornagy özvegye, Budapesten lakik, Bács­almáson van nagytőzsdéje. Vitéz Balassa Bé­láné, altábornagy özvegye, Budapesten lakik s Budapesten van nagytózsdéje. Fery Osz­kárné, altábornagy özvegye, Budapesten lakik s a fővárosban van a nagytőzsdéje is. Ledni­czer Sándor tábornok, Budapesten lakik, Ceg­léden van a nagy tőzsde je. Hellebronth An­talné, tábornok neje, Budapesten lakik és itt van nagy tőzsde je. Görgey Arthurné, tábornok özvegye, Budapesten lakik és itt van nagytőzs­déje. Dr. Nanta Henrikné, tábornok özvegye, Budapesten lakik és itt van nagytőzsdéje is. Orosz Árpád ezredes, Budapesten lakik, Be­rettyóújfalun van nagytőzsdéje. Damaskin István ezredes, Budapesten lakik és itt van nagy tőzsdéje is. Achátz Sándor ezredes, Ma­gyaróvárott lakik és^ ugyanott van nagytőzs­déje. Dedinszky Mihály ezredes, Budapesten lakik és ugyanitt _ van nagytőzsdéje. Papp­Ragány ezredes neje, Budapesten lakik és Kő­szegen van nagytőzsdéje. Báró Konrád Hauer Arnoldné, ezredes neje, Sopronban vau nagy­tőzsdéje, Almássy Sándorné, ezredes özvegye, Budapesten lakik, Gyomán van nkgytőzsdéje. Poltzer I. ezredes özvegye, Kecskeméten lakik és ugyanitt van nagytőzsdéje. (Szilágyi Lajos: Helyes, hogy felolvasta. Nem járja! — Zaj.) Ennek á javaslatnak alapján a helyzet a jövőben is ez marad, a hadirokkantak pedig nem fognak trafikot kapni. Miután ez a javas­lat — ismétlem — lelketlen kíméletlenséggel bánik el a hadirokkantakkal, azért a javasla­tot nem fogadom el általánosságban a részle­tes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend^ tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom s előter­jesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa és annak napi­rendjére tűzessék ki a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényja­vaslat folytatólagos tárgyalása. Amennyiben a t. Ház elfogadja javaslatomat és legköze­lebbi ülésünket holnap délután 5 órakor tart­juk, egyúttal indítványozom azt is, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom