Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

Az országgyűlés képviselőházának 162, Elnö~k: A pénzügyminiszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Az igen t~ interpelláló képviselő úr rámutatott arra a súlyos helyzetre, amelyben a kisgazdatársadalom vsm-,

t amikor a mostoha gazdasági viszonyok folytán adóinak megfizetésével hátralékban maradt s ezeket a hátralékokat a folyó adókkal együtt csak igen nehezen tudja megfizetni, illetőleg az .adóhátralék után kamatokat köteles fizetni, amelyek még súlyosabbá teszik az ő hátralékos tartozását. Teljes tudomásom van arról, hogy ezek & nehéz gazdasági viszonyok a legmesszebbmenő megértést indokolják az adóhatóságok részéről, Ebben a tekintetben az igen t. képviselő úr oiyitott ajtókat döngetett, mert a fennálló törvényes rendelkezések szerint megvan a módja annak, hogy individuális kezelési alapon, tehát az egyes esetek méltányossági körülményeit figyelembevéve, az adóhatóságok olyan enyhe eljárást tanúsítsanak, amelyet az eset körülményei megindokolnak. Már többízben adtam utasítást az adóhatóságoknak, hogy ezeket a körűimé nyéket figyelmebevegyék s amennyire tudom., az adóhatóságok ennek a felhívásnak nagy ál talánosságban eleget is tesznek. (Ügy van! r, középen.) Generális rendelkezéseket is adtunX ki ebben a tekintetben: így az adóhátralék kamattételét éppen legutóbb mérsékeltük 12%-ról 9%, illetve 6%-ra. (Felkiáltások half elő: Tessék elengedni!) Megvan a mód arra is, hogy aki a folyó évi előíráson felül teljesít fizetéseket, annál ez a kamat 9%-ról szintén 6%-rai csökkentessék. A magam részéről ennél messzebb- ! menő generális intézkedést ezidőszerint nem tu- ! dok kilátásba helyezni. (Felkiáltások a balolda- \ Ion: Elég szomorú!) Azt azomban mindenesetre j kijelenthetem, hogy mint eddig, ezután is (Esz- i tergályos János: Ne foganatosítsanak árveré- ! seket! Tönkreteszik a gazdákat és az állam nem j kap semmit! — Dinnyés Lajos: Csak a végre- I hajtó keres rajta. — Zaj. — Elnök csenget.) tö- j rekvésem az lesz, hogy az adóhatóságok a legalaposabban megvizsgáljanak minden olyan | esetet, amikor egyes .adózók teljes bizalommal j hozzájuk fordulnak és helyzetüket előttük feltárják és megadják nekik mindazokat a köny»nyítéseket, amelyek a törvényes keretek között lehetségesek s amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az illető adózók egyéni helyzetét enyhítsék. Azt hiszem, az adóhatóságoknak az ia pra-. xisa, amely az utóbbi időben kifejlődött, bizonyos garanciát nyújt arra, hogy jövőben ez a j tendencia még teljesebben fog érvényesülni, j (Helyeslés.) Az igen t. interpelláló képviselő úr másik kérése az volt, hogy állatárverések esetén bizonyos intézkedések történjenek, amelyek az állatok elkótyavetyélését megakadályozzák. Ebben i a tekintetben is bátor vagyok arra utalni, amit I különben a Képviselőházban már néhány hónappal ezelőtt elmondottam: intézkedés történt először abban a tekintetben, hogy az árverések ne törtéinjenek tömegesen, másodszor pedig, hogy amennyiben árverések történnek, akkor olyan szállítóknak, akik közhatóságok részére szállítanak, vagy nagyobb bevásárlóknak figyelme felhívassák ezekre az árverésekre, hogy. így az árverés kényszerkínálatával megfelelő keresletet állítsunk szembe. Ebben .a tekintetben is csak detailintézkedésekkel lehet segíteni, generális intézkedések terén egyebet kilátásba helyezni nem tudok, de igyekezni fogok arra, ülése 1933 március 22-én, szerdán. 253 hogy minden egyes esetben, amennyire csak lehetséges, az árveréseknél megfelelő vásárlóközönség jelenlétét is biztosítsuk. {Helyeslés a jobboldalon. — Esztergályos János: Az árveréseket ne tartsák meg!) Kérem az igen t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga! Gr. Somssich Antal: T. Ház! Az igen t. pénzügyminiszter úr válaszát köszönettel tudomásul veszem abban a reményben, hogy ezek az intézkedések és utasítások az adóhatóságok részéről tényleg végre is hajtatnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következik gróf Somssich Antal képviselő úr 29. számú interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem annak felolvasását. Dinich Ödön jegyző (olvassa): «Interpelláció a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz: Hajlandó-e a miniszter úr a földteherrendezést, különösen a kisgazdatársadalomra való tekintettel, sürgősen és radikálisan megoldani? Gróf Somssich Antal s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Gr. Somssich Antal: T. Ház! Nagy nyugtalanságot kelt a gazdatársadalomban, úgy a nagy gazdáknál, mint a kisgazdáknál, a földteherrendezés megoldatlan problémája és egyáltalán a gazdaadósságok kérdése. Némely gazda Önhibáján kívül került kétségbeejtő helyzetbe, úgyannyira, hogy minden reménye elveszett arra, hogy valaha is talpraálljon. A magas földárak és a magas búzaárak idején maga az állam ugratta bele őket a többtermelés elvével mindenféle kiadásba: tenyészállatok vásárlásába, gépek vásárlásába és ennek nyögi most az átkát. Maga az állam is csomó olyan építkezést folytatott külföldön felvett kölcsönből, amelyek tulajdonképpen feleslegesek voltak, luxust képeztek és abszolúte nem voltak szükségesek. Ezáltal állott elő az a sokmilliós deficit, amelynek most nyögjük az árát. A. banknak, a kereskedőnek, a gyárosnak, a részvénytársaságnak módjában áll kényszeregyezséget, csődöt -kérni, kineveznek zárgondnokot, lehetőleg a tulajdonost. Ez kap fixfizetést és éli a világát, sem kamatot, sem adót nem fizet. Csak a kisgazda vart kizárva ebiből a lehetőségből és ' egész egyszerűen minden teketória nélkül végrehajtják. A vállalatok egyezségeket kötnek, 50—70 százalékos kényszeregyezséget és lerázzák magukról az adósságot, vígan élnek tovább. Itt van például az Imperial rt. esete. (Halljuk! Halljuk!) Megcsalták az országot, ellopták a pénzét, mérhetetlen kárt okoztak és most kényszeregyezséget kérnek, ahelyett, hogy becsuknák az egész társaságot, hogy szóhoz se jussanak többet. (Taps a baloldalon.) Ez teljesen^ immorális, ez lehangoló, elveszi a falusi népnek a bátorságát, hogy ezeken a nehéz időkön keresztülkoplalja magát. A bankok és a gépgyárak szorongatják, az ügyvédek a perköltsé; get követelik, ezt mind behajtják a végrehajtó útján és álmában sem lát a nyomorult gazda 36*