Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

232 Az országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1933 március 22-én, szerdán. adót, úgyhogy hozzáértő szakemberek szerint az ilyen módon forgalomba kerülő pénznek körülbelül 25, egyesek szerint 30 százaléka is­mét különböző hajszálesöveken visszaszivárog az államhoz adók és illetékek címén. Amikor tehát átmenetileg ilyen óriási nagy a munka­nélküliség, a magam részéről hibáztatom azt, hogy a kormány egyes tagjai ilyen felfogást képviseljenek. A miniszterelnök úr bemutatkozó /beszédé­ben munkaalkalmakat ígért. Akkor ne akadá­lyozzuk meg munkaalkalmak keletkezését és tessék lehetővé tenni, hogy tényleg épüljenek a lakosság számára egészséges és megfizethető lakások is. Semmi szükség sincs arra, hogy ma új házak épüljenek, amely új házak az adó­mentesség folytán 8—9%-ot jövedelmeznek. Semmi szükség nines erre. Tessék megelégedni a befektetett tőkének azzal a normális kama­tozásával, amelyet a tőke békeidőben elért; semmi szükség sincs arra, hogy ilyen abnor­mális nagy haszonra tegyenek szert. Azok a házak, amelyek 30 évi adómentességet élvez­nek, ezalatt az idő alatt építkezési költségüket úgyis kifizetik, ezek a házak tehát — majd­nem azt lehet mondani — közpénzekből épül­nek: az elengedett adókból. Nem kifogásolom ezt az adómentességet, sőt szükségesnek tarta­nám, hogy ezen a téren is történjék a közel­jövőben valami elhatározó lépés a tekintetben, hogy a kormány szándékozik-e meghosszabbí­tani ezt a rendkívüli adómentességet s milyen területekre kívánja korlátozni, hogy az építke­zők tudják, mit tehetnek, és akinek tényleg építkezési szándéka van, az elhatározhassa magát arra, hogy tőkéjét miképpen fek­tesse be. Én éppen ezért szükségesnek tartottam ezt a kérdést idehozni és a magam részéről szo­ciális szempontból, munkaalkalmak teremtése szempontjából is a leghatározottabban kifogá­solnom kell a kormánynak azt az álláspontját, hogy a^ lakásépítést akadályozza. Elnök: A. miniszterelnök úr kíván szólani. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Igen t. Ház! (Haüjnk! Halljuk! jobbfelől.) A kér­dés érdemi része a pénzügyminiszter úrhoz tartozik, én tehát a magam részéről csak rövi­den kívánok válaszolni az interpellációra. r Az első kérdés az (olvassa): «Van-e tudo­mása a miniszterelnöknek arról, hogy egyes szakminisztériumok felfogása szerint Buda­pesten sok üres lakás van. s ezért nem kívána­tos az új lakástermelés? 1 » Tényleg van róla tu­domásom, — a fővárosnak hasonló jelentését is ismerem — bosy igen sok üres lakás van, és ennen ez a sok üres lakás készteti a pénz­ügyi kormányt annak megfontolására, helyes-e tovább lakásépítést inaugurálni, illetőleg tá­mogatni. A kormányon b^lül ez a kérdés uani­rendre van tűzve, és amikor ebben a tekintet­ben a kormány állásfoglalása megtörténik, akkor tudok maid erre a kérdésre — tudni­illik az interpelláció második kérdésére — vá­laszolni. Hogy hajlandó vagyok-e odahatni, hogy az egyes miniszter urak ezt a felfogásukat megváltoztassák? Meg fogjuk változtatni ak­kor, amikor ezt szükségesnek látjuk. Méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a viszonválasz joga. Peyer Károly: T. Ház! A miniszterelnök úr érdemben nem válaszolt a kérdésre, (yitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Azt a pénz­ügyminiszter úr fogja megtenni!) hanem azt helyezte kilátásba, hogy amennyiben ezt a kérdést megtárgyalja, vissza fog térni erre a kérdésre. Én ezt a választ nem vehetem tudo­másul és végtelenül sajnálom, hogy a minisz­terelnök úr, aki munkaalkalmakat ígért, ezt az álláspontot foglalja el. Üjból arra kell kérnem a kormányt, mél­tóztassék gondosan megvizsgáltatni azokat_ az adatokat, amelyeket az érdekeltségek a sajtó­ban igen tendenciózusan helyeznek el az üres lakásokat illetőleg, és méltóztassék elkérni, illetőleg beszerezni azokat az adagokat is, amelyeket más érdekeltségek — így például az építőmesterek, a Mérnöki Kamara vagy az ipartestületek — gyűjtöttek össze; ezekből meg méltóztatik majd győződni arról, hogy legenda az, hogy Budapesten sok üres lakás van. Budapesten van egy csomó olyan nagy lakás, amelyet ma, a megváltozott viszonyok foly­tán tényleg nem lehet kiadni, vannak 5—^6 szobás üres lakások; alakíttassák át a házi­urak ezeket a megváltozott gazdasági viszo­nyokra való tekintettel 1—2—3-szobás laká­sokká és akkor kapnak rájuk bérlőt, nem is egyet egy lakásra, hanem többet. Ezeket a nagy lakásokat Budapesten mar csak azért sem lehet kiadni, mert ezek lakói­nak nagy része azért költözött ki ezekből a lakásokból, mert a különböző építkezési köl­csönök révén Pasaréten és egyéb helyeken a saját családi házukat építették meg, s éppen a ^ágas lakbérek folytán voltak r kénytelenek ilyen építkezésekbe belemenni és maguknak saját otthont teremteni. Ezeket a lakásokat a megváltozott gazdasági viszonyok következ­téiuír- előreláthatólag hosszú ideig nem lesz­nek képesek a háztulajdonosok kiadni. De erre alapítani a lakáspolitikát és azt mondani, hogy sok üres lakás van, nem lehet. Méltóz­tassék megnézni, hogy egy- és kétszobás laká­sokban van-e felesleg, és van-e felesleg olyan egy- és kétszobás lakásokban, amelyek meg­felelőek és amelyek csak valamelyes kis igényt is kielégítenek. En hajlandó vagyok címeket adni olyan házakban, nem is luxus­házakban, — mert nincs bennük gőzfűtés, nincs melegvizszolgáltatás — ahol kétszobás és fürdőszobás lakásért 1600—1700 pengőt kérnek el bér fejében. Vájjon indokolt fel­fogás-e az, hogy amikor ilyen abnormálisan magas lakbérek vannak, akkor a kormány alátámassza ezt a lakbéruzsorát, amely ilyen módon kifejlődött ezekben a kis lakásokban, amelyekben ma a megváltozott gazdasági vi­szonyok folytán sokkal nagyobb a kereslet, mint a nagy lakásokban? Hogy a 3—4—5—6­szobás lakásokat nem lehet kiadni, ez nem jog­cím arra, hogy ne tegyük lehetővé, hogy 1—2 szobás lakások épüljenek, amelyekben a ke­reslet igenis megvan. A választ nem veszem tudomásul. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mi­niszterelnök úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem az interpelláció szövegének fel­olvasását. Takách Géza jegyző (olvassa): «Interpel­láció az összkormányhoz. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az utóbbi hetekben a munkanélküliség emelkedett?

Next

/
Oldalképek
Tartalom