Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-159

Az országgyűlés képviselőházának 159. ülése 1933 március 16-án, csütörtökön. 129 ben Ausztriából importáltunk 1930-ban 94 millió, 1931-ben 62 milliót és 1932-ben 52 millió pengő értékű árut. (Meskó Zoltán közbeszól. — Zaj.) Majd felelek én a képviselő úrnak mind­ezekre a dolgokra. Elég szomorúnak tartom, hogy a képviselő úr így gondolkozik és nem veszi észre, hogy micsoda hajmeresztő vesze­delmek vannak a magyar nemzetre nézve el­raktározva abban a politikában, amelyet a hit­ler izmus jelent. (Zaj a balközépen.) Exportáltunk Ausztriába 1930-ban 256 mil­lió, 1932-ben 166 millió és 1932-ben 162 millió pengő értékű árut, Franciaországból is impor­táltunk 1932-ben 13 millió pengő értékű árut, de ezzel szemben exportáltunk oda 14 millió még mindig aktívak vagyunk. Ha pedig az Anglia, Franciaország, Dánia és Belgiumba irányuló exportunkat vesszük, azt látjuk, hogy az összevéve annyi volt 1932-ben, mint ameny­nyit a baráti Németországba exportáltunk, kb. 48,000.000, Olaszországgal szemben még mindig erősen laktívak vagyunk. Elsősorban Németország tehát az, amely a legkíméletle­nebb, a legirglalmatlanabb gazdaságpolitikát folytatja; »velünk vszemben. Méltóztassanak megkérdezni Marschall Ferenc t. képviselő urat, aki panaszolja az egyik gazdasági újságban, hogy van egy kon­tingens-szerző'désünk Németországgal hatezer darab vágómarhára, de ezt a szerződést Német­ország megkontreminálja 12 év óta a szokásos állategészségügyi vexatrírákkal; nem engedi be a jószágunkat, hanem kijelöli a drezdai piacot, de oda is csak levágva engedi be a magyar jó­szágot és olyan feltételek mellett, amelyeket teljesíteni nem lehet. Méltóztassék . megkér­dezni, hogy mi a helyzet a tojás tekintetében. A magyar tojás visszajön -a határról, (Ra­kovszky Tibor: A vaj!) Tudtommal van ilyen kontingens-szerződé­sünk Franciaországgal is, de amint kormánv­párti képviselőktől tudom, Franciaország be­tartotta a szerződést. Németország azonban a «Macht geht vor Recht» ősi germán allapelvével nem tartja be ezeket a szerződéseket, hanem minden alkalommal gyakorlati eszközökkel megkontreminálja azokat. (Rakovszky Tibor: Ez az a nagy barátság!) T. Ház! Bethlen István gróf a berlini Bör­senzeitungban egy cikket írt és ebben a követ­kezőket mondja el (olvassa): «Szövetségest lá­tok a német államban, szövetségest a békeszer­ződések bilincsei ellen folyó harcban. A néme­tekben azt a népet látom, amelynek hivatása, hogy döntő szerepet vigyen a közép európai nemzetek talpraállításában.» (Büchler József: Hogy a vágóhídra vigyenek bennünket! — Ms­lasits Géza: Nem szenvedtünk négy éven át­miattuk?) Én az ilyen revíziós szövetség ellen tiltakozom, mert a revíziós politikának legnaj gyobb baja volna, valósággal a magyar revízió megfúrását jelentené, ha a német revízióval összekötnénk a magyar revíziót. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Tessék világosan megmon­dani, hogy nekünk vannak érdekközösségeink Németországgal, de vannak komoly érdekellen­téteink is. Kérdezem a t. túloldalt, vájjon érdeke-e Magyarországnak, a magyar nemzet­nek a lengyel nemzet meggyengítése, érdeke-e főleg olyan mértékű meggyengítése, amire a német politika tör? Érdeke-e az Anschluss, vagy érdeke-e a magyar politikának, hogy Ausztriában az a délnémet gondolkozás, amely olyan éles ellentétet jelent... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Azonnal be­fejezem .,, Észak-Németországgal és elsősorban a hittleri gondolattal, hogy ez letiportassék. Kérdezem én, hogy az a polgárháborúszerű ál­lapot, amelyben ma Ausztria is van, nem vet­heti-e fel azt a kérdést, hogy esetleg nekünk komolyan Ausztria mellé kell államink. Ha szembeáll Ausztria Németországgal és fegy­verrel akarja Németország az Anschlusst ki­erőszakolni, vájjon hol van Magyarország helye, a hittleri Németbirodalom, vagy Ausztria mellett? Ezt a gondolatmenetet, sajnos, nem folytathatom, amit még el akartam mondani, azt holnap a törvényjavaslat vitájánál fogom elmondani, csak azzal akarom befejezni beszé­demet, hogy teljesen tisztában vagyok a kor­mány jó szándékával. Teljesen tisztában va­gyok azzal, hogy a kormány nem adta fel^ a szabadkéz politikáját. De nekünk ez sem elég, nekünk vigyáznunk kell... Elnök: Szíveskedjék beszédét befejezni! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: ... hogy még a látszatát is elkerüljük annak, hogy csak egy hajszálnyira is eltértünk a szabadkéz poli­tikájától és hogy mi a Németbirodalomnak és a német birodalmi politikának az uszályhor­dozói vagyunk. Elnök: Ismételten figyelmezteteni a képvi­selő urat, fejezze be beszédét. (Büchler József: Hallatlan! Csak még egy mondat. Ennyire tü­relmetlen!) Sajnos, nem tehetek kivételt. Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az elnöki napirend meg nem támadtatván, azt határozatként mondom ki. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Takách Géza jegyző (olvassa az ülés jegyző­könyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkön-^ ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 9 óra 20 perckor.) Hitélesítettéh : Müller Antal s. h. Csikvándi Ernő s. h. naplóbíráló'bizQttsági tagok. KÉPYlSEiLÖHAZI NAPLÓ XIV. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom