Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-148
Az országgyűlés képviselőházának 14. s miért gátolja az embereket, azt mondta, hogy ehhez ! joga van és ő fogja megszabni azt, hogy kit enged be hozzám, kit nem. Ez a dolog végtelenül felháborított, elmentem a magasabbrangú csendőrhöz, Teresztenyi tiszthelyetteshez és jelentettem neki az esetetA tiszthelyettes megbotránkozott ezen s arra kért engem, hogy ne csináljak ebből a dologból kázust, ő rögtön küldeni fogja hozzám azt az őrmestert, hogy ezért az eljárásáért megkövessen. Visszatérve azonban a gyülekező helyre, ott láttam ugyanazt a járőrt, aki anélkül, hogy nekem bármit is szólt volna, ismét nem bocsátott be hozzám embereket. Ekkor már nem magam mentem ki, hanem kiküldtem Sauerborn Károly képviselőtársamat, hogy szóljon a csendőrnek ebben a dologban. A csendőr megismételte ugyanazt a kijelentést, amelyet előttem is tett; azt mondta, hogy ő fogja megszabni azt, hogy ki jöhet be hozzám. Minthogy így engem meggátolt abban, hogy emberek felkeressenek s így velük érintkezhessen!, én ebben mentelmi jogom megsértését látom s ezt ezúttal tisztelettel .bejelentem.fZoy.,) Elnök: A bejelentést a házszabályok 103. §-ának 2. bekezdése alapján a mentelmi bizottsághoz teszem át. Tabódy képviselő úr személyes megtámadás visszautasítása címén kért szót. A képviselő úrnak a s'zót megadtam. (Kabók Lajos: Megint dolgozhat egy hétig a mentelmi bizottság! — Zaj.) Csendet kérek! Tabódy Tibor: T. Ház! Kérem a t. Ház elnézését, hogy másodszor veszem igénybe szíves türelmüket, de erre kényszerít engem egy személyes megtámadás, amelyet annak kell vennem. A gyorsírói jegyzetekből ugyanis megállapítottam azt, hogy Vázsonyi János igen t. képviselőtársam akkor, amidőn én azt mondottam, hogy a mai helyzet nagyon hasonlít az 1918-iki, háborúvégi helyzethez, azt kiáltotta nekem, hogy: ez többségi ostobaság. Ha valaki tényleg nyílt szemmel nézi a mai helyzetet és tudatában van annak, hogy ma a háború gazdasági oldalon és gazdasági alapon folytatódik s ha látja azt, hogy itt tulajdonképpen Magyarországgal szemben egy kiéheztetési politika van a külföld részéről, akkor igenis, meg fogja állapíthatni azt, hogy tényleg háborús állapot van, és pedig gazdasági háborús állapot. (Eckhardt Tibor: Polgárháború ez! — Sauerborn Káiroly: A közigazgatás háborúja a polgárság ellen! — Malasits Géza: Igen a csendőrség háborúja békés polgárok ellen! — Zaj a bal- és a szélsőbátoldalon.) Elnök: Csendet kérek. (Eckhardt Tibor: A hatóság a nemzet ellen! — Malasits Géza: A közigazgatás háborút visel a lakosság ellen. — Esztergályos János: A közigazgatás háborúja a törvények ellen! — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Esztergályos képviselő úr maradjon csendben. (Ulain Ferenc: Diszkreditálják a csendőrséget.— Zaj balfelől.) Sauerborn képviselő úr maradjon csendben! Tabódy Tibor: A polgárháborút az csinálja, aki a gazdasági válság okozta nélkülözést kihasználja és a népet izgatja. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ugyan! Ugyan! — Eckhardt Tibor: Ki izgatja?) Elnök: Eckhardt képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Ulain Ferenc-' Önök izgatnak!) Elnök: Ulain képviselő urat kérem, maradjon csendben, Tabódy képviselő urat pedig felkérem, íiogy felszólalásaiban a személyes meg. ülése 1933 február 15-én, szerdán. 187 támadtatás keretében maradjon! (Ulain Ferenc [a jobboldal felé]: Önök tanították meg az országot ezekre a hitványságokra!) Ulain képviselő urat rendreutasítom. (Ulain Ferenc [gróf Bethlen István felé]: Ö volt az atyaiistene ennek a rendszernek!) Ulain képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Zaj.) Tabódy Tibor: Ma, amikor végighallgattam a mentelmi jogok megsértéséről szóló felszólalásokat, megmondom egészen őszintén, bizonyos tekintetben igazságérzésem fellázadt. (Eckhardt Tibor: Na, hála Istennek! — Zaj.) Elnök: Tabódy képviselő urat ismételten felkérem, hogy a házszabályok 143. §-a alapján megadott engedély keretében, kizárólag a személyes megtámadtatás visszautasításánál maradjon. (Esztergályos János: Rendreutasítani, mert felháborodott! — Zaj.) Méltóztassék az elnököt csendben meghallgatni! (Esztergályos János [Tabódy Tibor felé]: Hogy mer Ön felháborodni? — Ulain Ferenc: Csendőrt! Csendőrt!) Ulain képviselő urat ismételten rendreutasítom! Tabódy Tibor: Most is állandóan zúdulnak felém a sértések a túloldalról, azért ezzel kapcsolatban ... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az elnöki figyelmeztetést nem lehet vita tárgyává tenni. (Ulain Ferenc: Csendőrt neki! Csendőrt! — Tabódy Tibor leül. •— Zaj a Ház minden oldalán.) Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Dinnyés Lajos képviselő úrnak múlt év november 16-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli miniszteri választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Válasz Dinnyés Lajos képviselő úrnak 1932. november 16-án elmondott interpellációjára. T. Ház! Dinnyés Lajos képviselő úr kérdést intézett hozzám, van-e tudomásom arról, hogy az Országos Testnevelési Tanács évek óta akciót folytat, mely marhabélyegakció néven ismeretes és amelynek elszámolásai eddig nem hozhattak nyilvánosságra s hajlandó vagyok-e intézkedni, hogy az Országos Testnevelésig Tanács a marhabélyegakció összes elszámolásait nyilvánosságra hozza. Ez interpellációra^ válaszul szerencsém van a t. Ház tudomására hozni, hogy az úgynevezett marhabélyegakciót a belügyminiszter hivatali elődöm hozzájárulásával 1925. évben a Vármegye- és Községfelszerelési Rt. kezdeményezésére engedélyezte olyképpen, hogy az Országos Testnevelési Tanács az Országos Testnevelési Alap gyarapításához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából bélyegeket hozzon forgalomba s azokat az érdekejt felek hozzájárulása esetén 1000 korona, később 8 fillér értékben 'a marhalevelekre alkalmazza. Az engedély 50 millió darab bélyeg forgalombahozatalára és egy esztendei időtartamra szólt, mivel azonban a jelzett mennyiség eladása a mondott idő alatt nem következett be, az engedély évről-évre s legutóbb a belügyminiszter úr 1932 december hó 28-án kelt rendeletével 1933. évi december hó 31-éig meghosszabbíttatott. Az akció adminisztrációját 1925-től 1926-ig az eszmét felvető Vármegye- és Községfelszerelési Rt. végezte 50% részesedés ellenében. 1926. évi szeptember hó 1. óta azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére az adminisztráció az Országos Testnevelési Tanács
