Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-143

Az országgyűlés képviselőházának lh tetők részére nem készpénz-, hanem anyaghiteleket folyósít. Az akció lebonyolítása céljából anyagtelepek állíttattak fel és az interpelláló képviselő úr vidéki fiókok elnevezés alatt nyilvánvalóan ezeket az anyagtelepeket érti, mert a Faksz.nak vidéki fiókjai nincsenek. A legális fakereskedelem sérelmezte azt, hogy a szövetkezet által felállított anyagtelepek nem szövetkezeti tagoknak is árusítván, neki konkurrenciát csinálnak.^ E panaszokkal szemben a Faksz. vezetősége arra az álláspontra, helyezkedett, hogy a szóbanlévő anyagtelepek felállításának mellőzése, illetve megszüntetése a szövetkezet anyagi helyzetének megrendülését és azt vonná maga után, hogy működése anynyira megbénulna, hogy a kormányzat által reábízott feladatokat nem volna képes megvalósítani, másrészt pedig az anyagtelepek fennállása részben biztosítéka annak is, hogy az akciós hitelben részesített egyének az építéshez szükséges anyagokat jóminőségben és méltányos árban kapják meg a kereskedőktől ott is, ahol anyagtelepek nem létesülnek. A kereskedelmi tárca vezetői már kezdettől fogva súlyt helyeztek és magam is határozottan törekszem arra, hogy a legális fakereskedelem érdekei r ezen most említett aggályokkal szemben is érvényesüljenek, aminek eredményeképpen a létesíteni tervezett 50 anyagtelep helyett csak 37 anyagtelep állíttatott fel és ezek is fokozatos leépítés alá kerültek, amely folyamatban van azzal az eredménnyel, hogy az 1932. év folyamán is öt ilyen telep szűnt .meg és ezidőszerint már csak 15 telep működik, amelyek közül is egy felszámolás alatt áll. A szövetkezet tevékenységének, és így az egész kérdésnek jelentősége egyébként lényegesen csökkent, mert a Faksz. összes forgalma az 1929. évi 10,577.670 pengőről az 1932. évben körülbelül 1,170.000 pengőre olvadt le, maguknak az anyagtelepeknek összforgalma pedig az 1929. évi 2,940.057 pengőről az 1932. évben 696.492 pengőre esett. Miután továbbá a szövetkezetnek nem célja, hogy a legális fakereskedelernnek indokolatlan versenyt támasszon, hanem egyetlen célja annak biztosítása, hogy a házhelyesek, akik köztudomás szerint a legszegényebb társadalmi osztályból kerülnek ki, a lehető legolcsóbban juthassanak a családi házuk megteremtéséhez építési anyagokhoz, a szövetkezet^ megállapodást létesített azokkal a fakereskedőkkel, akik olyan helyen működnek, ahol a szövetkezetnek anyagtelepe nincs, amely megállapodások szçrint a szövetkezet a faanyagok árusítását ezeken a helyeken az illető kereskedők bevonásával külön telepek felállítása nélkül végzi. Megvan a mód arra, hogy ezen megállapodások köre kiterjesztessék és a szövetkezet anyagtelepeinek száma ezzel kapcsolatban még tovább csökkentessék. Hogy egyébként a szövetkezet a gondozására bízott érdekeknek a kereskedők érdekeivel való összeegyeztetésére törekszik, az kitűnik a fakereskedők egyik legjelentékenyebib országos képviseletének, a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesületének 1931. évi jelentéséből, amely az ügygyei kapcsolatban a következőket mondja: «Nem végezhetjük idevágó beszámolónkat anélkül, hogy a Faksz. hivatása magaslatán álló vezetőségének, amely nemcsak kommerciális érzékéről, hanem arról is tett tanúságot, hogy kartársaink jogos érdekeit méltányolni tudja — ebbeli magatartásáért a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIII. '. ülése 1933 január 31-én, kedden. 89 magunk és tagtársaink nevében őszinte köszönetünket nyilvánítsuk.» Kérem a t. Képviselőházat, hogy fenti választ tudomásul venni méltóztasssék.» Elnök: Fábián képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő úr szólni nem kíván. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úrnak a pénzügyminiszter úr nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úrnak Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válasza. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Dinich Ödön jegyző {olvassa): «Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 1932 november hó 30-án interpellációt intézett a kormányhoz a hortobágyi zsilip létesítése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő : Az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulat még 1917-ben magánjogi egyességet kötött óta már megszűnt Hortobágy—Berettyóvidéki Belvízszabályozó Társulattal a Hortobágy—Berettyó főcsatorna medrének kibővítése és töltéseinek felmagasítása tárgyában, még pedig olyan értelemben, hogy a Hortobágy—Berettyó Társulat a munka végrehajtásához egy bizonyos meghatározott összeggel járul hozzá, a költségeknek ezen az összegen felüli részét pedig — éspedig különösen a töltésemelésnek azt a részét, amelyet a mederbővítés útján kikerülő földanyagból nem lehet elkészítenie, az Alsószabolcsi Társulat saját költségén fogja végrehajtani. Az ily értelemben kötött egyességnek magyarázata az, hogy az Alsószabolcsi Társulat belvizeinek legnagyobb részét nem a Tiszába, hanem a Hortobágy—Berettyó főcsatornába vezeti be, méltányos volt tehát, hogy az ennekfolytán szükségessé vált munkák költségéhez haszonaránylagosan hozzájáruljon. Ezek a munkálatok annakidején egy a társulatok kérlemére szervezett állami művezetőség vezetésével meg is indultak és mintegy 1,800000 pengő értékű munka el is készült, amelyhez a Hortobágy—Berettyó Társulat kereken 500.000, az Alsószabolcsi Társulat pedig kereken 1,300.000 pengővel járult hozzá. Hátra volna még mintegy 1,350.000 pengő értékű töltésépítési munka, amely költséget az egyesség értelmében egyedül az Alsószabolcsi Társulatnak kellene viselnie és amely meghaladja azt az összeget, amelynek a viselésére az Alsószabolcsi Társulat számított az egyesség megkötésekor. Tekintettel egyrészt az Alsószabolcsi Társulat nehéz anyagi helyzetére, másrészt arra, hogy ez az állami kölcsön, amelyből az eddigi munkák költségét fedezte, már teljesen kimerült, új kölcsön felvételére pedig kilátása nincs: a társulat tanulmány tárgyává tette, vájjon nem lehetne-e a belvízszabályozási terveit akként megváltoztatni, - hogy ennekfolytán a még hátralévő töltésmagasítás elmaradhasson. Ezt a célt a társulat a belvizek egyrészének a hortobágyi szikeken való tarozásával gondolja elérhetőnek, s errevonatkozólag mutatott be — egyelőre csak általános jellegű — tervezetet, amelynek keretében többek között a Hortobágy medrében egy zsilip építéséről is szó van. Ez tehát az a zsilip, amelynek tárgyá12