Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-143

Az országgyűlés képviselőházának lh tetők részére nem készpénz-, hanem anyaghi­teleket folyósít. Az akció lebonyolítása céljából anyagtele­pek állíttattak fel és az interpelláló képviselő úr vidéki fiókok elnevezés alatt nyilvánvalóan ezeket az anyagtelepeket érti, mert a Faksz.­nak vidéki fiókjai nincsenek. A legális fake­reskedelem sérelmezte azt, hogy a szövetkezet által felállított anyagtelepek nem szövetke­zeti tagoknak is árusítván, neki konkurren­ciát csinálnak.^ E panaszokkal szemben a Faksz. vezetősége arra az álláspontra, helyez­kedett, hogy a szóbanlévő anyagtelepek fel­állításának mellőzése, illetve megszüntetése a szövetkezet anyagi helyzetének megrendülését és azt vonná maga után, hogy működése any­nyira megbénulna, hogy a kormányzat által reábízott feladatokat nem volna képes meg­valósítani, másrészt pedig az anyagtelepek fennállása részben biztosítéka annak is, hogy az akciós hitelben részesített egyének az épí­téshez szükséges anyagokat jóminőségben és méltányos árban kapják meg a kereskedőktől ott is, ahol anyagtelepek nem létesülnek. A kereskedelmi tárca vezetői már kezdet­től fogva súlyt helyeztek és magam is határo­zottan törekszem arra, hogy a legális fakeres­kedelem érdekei r ezen most említett aggályok­kal szemben is érvényesüljenek, aminek ered­ményeképpen a létesíteni tervezett 50 anyag­telep helyett csak 37 anyagtelep állíttatott fel és ezek is fokozatos leépítés alá kerültek, amely folyamatban van azzal az eredménnyel, hogy az 1932. év folyamán is öt ilyen telep szűnt .meg és ezidőszerint már csak 15 telep működik, amelyek közül is egy felszámolás alatt áll. A szövetkezet tevékenységének, és így az egész kérdésnek jelentősége egyébként lényegesen csökkent, mert a Faksz. összes for­galma az 1929. évi 10,577.670 pengőről az 1932. évben körülbelül 1,170.000 pengőre olvadt le, maguknak az anyagtelepeknek összforgalma pedig az 1929. évi 2,940.057 pengőről az 1932. évben 696.492 pengőre esett. Miután továbbá a szövetkezetnek nem célja, hogy a legális fa­kereskedelernnek indokolatlan versenyt tá­masszon, hanem egyetlen célja annak biztosí­tása, hogy a házhelyesek, akik köztudomás sze­rint a legszegényebb társadalmi osztályból ke­rülnek ki, a lehető legolcsóbban juthassanak a családi házuk megteremtéséhez építési anya­gokhoz, a szövetkezet^ megállapodást létesített azokkal a fakereskedőkkel, akik olyan helyen működnek, ahol a szövetkezetnek anyagtelepe nincs, amely megállapodások szçrint a szö­vetkezet a faanyagok árusítását ezeken a he­lyeken az illető kereskedők bevonásával külön telepek felállítása nélkül végzi. Megvan a mód arra, hogy ezen megállapodások köre kiter­jesztessék és a szövetkezet anyagtelepeinek száma ezzel kapcsolatban még tovább csökken­tessék. Hogy egyébként a szövetkezet a gondo­zására bízott érdekeknek a kereskedők érde­keivel való összeegyeztetésére törekszik, az ki­tűnik a fakereskedők egyik legjelentékenyebib országos képviseletének, a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egye­sületének 1931. évi jelentéséből, amely az ügy­gyei kapcsolatban a következőket mondja: «Nem végezhetjük idevágó beszámolón­kat anélkül, hogy a Faksz. hivatása magas­latán álló vezetőségének, amely nemcsak kommerciális érzékéről, hanem arról is tett tanúságot, hogy kartársaink jogos érdekeit méltányolni tudja — ebbeli magatartásáért a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIII. '. ülése 1933 január 31-én, kedden. 89 magunk és tagtársaink nevében őszinte kö­szönetünket nyilvánítsuk.» Kérem a t. Képviselőházat, hogy fenti vá­laszt tudomásul venni méltóztasssék.» Elnök: Fábián képviselő urat a viszonvá­lasz joga megilleti. A képviselő úr szólni nem kíván. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a ke­reskedelemügyi miniszter úrnak a pénzügy­miniszter úr nevében is adott válaszát tudo­másul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úrnak Hegymegi Kiss Pál képviselő úr in­terpellációjára adott írásbeli válasza. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Dinich Ödön jegyző {olvassa): «Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 1932 november hó 30-án interpellációt intézett a kormányhoz a horto­bágyi zsilip létesítése tárgyában. Az inter­pellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő : Az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulat még 1917-ben magánjogi egyességet kötött óta már megszűnt Hortobágy—Berettyóvidéki Belvízszabályozó Társulattal a Hortobágy—Be­rettyó főcsatorna medrének kibővítése és töl­téseinek felmagasítása tárgyában, még pedig olyan értelemben, hogy a Hortobágy—Berettyó Társulat a munka végrehajtásához egy bizo­nyos meghatározott összeggel járul hozzá, a költ­ségeknek ezen az összegen felüli részét pedig — éspedig különösen a töltésemelésnek azt a részét, amelyet a mederbővítés útján kikerülő földanyagból nem lehet elkészítenie, az Alsó­szabolcsi Társulat saját költségén fogja vég­rehajtani. Az ily értelemben kötött egyesség­nek magyarázata az, hogy az Alsószabolcsi Társulat belvizeinek legnagyobb részét nem a Tiszába, hanem a Hortobágy—Berettyó fő­csatornába vezeti be, méltányos volt tehát, hogy az ennekfolytán szükségessé vált mun­kák költségéhez haszonaránylagosan hozzájá­ruljon. Ezek a munkálatok annakidején egy a társulatok kérlemére szervezett állami műve­zetőség vezetésével meg is indultak és mint­egy 1,800000 pengő értékű munka el is ké­szült, amelyhez a Hortobágy—Berettyó Tár­sulat kereken 500.000, az Alsószabolcsi Társu­lat pedig kereken 1,300.000 pengővel járult hozzá. Hátra volna még mintegy 1,350.000 pengő értékű töltésépítési munka, amely költséget az egyesség értelmében egyedül az Alsószabolcsi Társulatnak kellene viselnie és amely megha­ladja azt az összeget, amelynek a viselésére az Alsószabolcsi Társulat számított az egyesség megkötésekor. Tekintettel egyrészt az Alsószabolcsi Tár­sulat nehéz anyagi helyzetére, másrészt arra, hogy ez az állami kölcsön, amelyből az eddigi munkák költségét fedezte, már teljesen kime­rült, új kölcsön felvételére pedig kilátása nincs: a társulat tanulmány tárgyává tette, vájjon nem lehetne-e a belvízszabályozási ter­veit akként megváltoztatni, - hogy ennekfolytán a még hátralévő töltésmagasítás elmaradhas­son. Ezt a célt a társulat a belvizek egyrészé­nek a hortobágyi szikeken való tarozásával gondolja elérhetőnek, s errevonatkozólag mu­tatott be — egyelőre csak általános jellegű — tervezetet, amelynek keretében többek között a Hortobágy medrében egy zsilip építéséről is szó van. Ez tehát az a zsilip, amelynek tárgyá­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom