Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-143
86 Az országgyűlés képviselőházának . T. Ház! En azokat a terveket, amelyeket a t. pénzügyminiszter úr elénk tárt, bizonyos vonatkozásban fájdalmasaknak tartom, amint ő maga is fájdalmasaknak tartja azokat, mert igenis, bizonyos megterheléssel járnak. Azonban a végszükség, az állammal, a hazával és a nemzettel érzett kötelesség késztet bennünket arra, hogy ezekhez az általa proponált tervekhez hozzájáruljunk. (Ulain Ferenc: Tíz éven át késztették önöket erre! — Zaj.) A tíz évről ne beszéljünk, t. képviselőtársam, mert nagyon helyesen állapították meg, — nem az én kifejezésem és nem akarom sértésképpen mondani — hogy patentírozott papagájok módjára folyton a költekezés és a pocsékolás emlegetésével nem lehet kezdeni a takarékoskodást. (Nagy zaj a baloldalon. — Ulain Ferenc: Miért vagyunk itt, ha nem ezért!) Elnök: Ulain Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. — Peyer Károly: Elherdálták a pénzt! — Elnök csenget. — Peyer Károly: Ezt még védeni meri? — Zaj.) Peyer képviselő urat kérem, maradjon csendben!) Erődi-Harrach Tihamér: Méltóztassék viszszaemlékezni, hogy 1928-ban Magyarországon nem volt munkanélküliség (Peyer Károly: Tyúkokat tenyésztettek! — Elnök csenget.) és a munkásság olyan helyzetben volt, amire visszagondol mindig. (Peyer Károly: Ahány szélhámos volt, az mind pénzt kapott itt! — Zaj.) Azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter úr expozéjából éppen az erre való törekvést lehet látni. Nem lekicsinylendő az, hogy ma, amikor az egész világ, a világ összes nemzetei budget-deficittel dolgoznak, akkor a pénzügyminiszter úr fel tud venni a költségvetésébe szükségmunkára fedezetet (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ne hagyja magát bolondítani!) és igenis, meg tudja indítani a produktív és termelő munkát. (Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: Ezt adja le az Újságban! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Erődi-Harrach Tihamér: T. Képviselőház! Azt mondja Hunyady t. képviselőtársam, hogy pártja az objektivitás szemüvegén keresztül nézi ezt a kérdést. Felszólalásából tényleg kicsillant — egész vonalvezetésén látszott — az objektivitásra való törekvés, mindaddig, míg a politika szempontjai bele nem keveredtek. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ez így van! — Ulain Ferenc: Mi jobban féltjük Gömbös Gyulát, mint önök! Biztosíthatom róla, jobban féltjük, mint önök! — Gr. Hunyady Ferenc: Már aki! — Derültség.) Megállapítható azonban, hogy a miniszterelnök úr programmjában benne van mindaz, amit Hunyady t> képviselőtársam mondott. Egyetlenegy olyan kérdést sem hallottam felvetni, amelyre a miniszterelnök úr eddigi felszólalásaiban úgy vidéken, mint itt a parlamentben és népszózataiban nem hivatkozott volna. Ezek nyilt problémák: a földteherrendezés, az adósság kérdése, a kamatkérdés. (Gr, Hunyady Ferenc: Nyilt kérdések! Zárják le!) Ezek nemcsak itt ebben a teremben, nemcsak ebben az országban, hanem az egész világon problémák, mert érzi az egész társadalom, a pénzügyi világ, hogy ezeken a pilléreken áll az egész gazdasági válság problémája. Ismerjük és tudjuk a kérdéseket, de olyan fontos, nagy, nehéz problémák ezek, amelyeket csak a nemzetek^ szolidaritásával lehet megoldani. Meggyőződésem az, hogy amíg a nemzetek be nem látják azt, hogy ez nem egy 43. ülése 1933 január 31-én, kedden. nemzetnek, hanem az egész világnak problémája, (Gr. Hunyady Ferenc: Nagyon helyes! Megértést a szomszéd államokkal!) amíg nem érzik azt, hogy míg Csonka-Magyarországnak jobb gazdasági helyzete nem lesz, addig nekik sem lesz, hogy az adósvédelem nemcsak adósvédelem, hanem hitelezővédelem is, addig nem javul a helyzet. (Fábián Béla: Megértést a szomszédokkal! Ehhez tapsolunk!) Állítom, hogy nincs ellentét és nem szabad ellentétet kelteni az adós és hitelező között, mert egyenesen a hitelező érdeke az, hogy az adóson segítsen. (Fábián Béla: Megértés! Ez az egyetlen mentség! — Jánossy Gábor: Ebben egyetértünk!) Csak egyet akarok még mondani, t. képviselőtársaim, azt, hogy nincsen ellentét az elhangzottak és a miniszterelnök úr expozéja között. (Zaj.) A miniszterelnök úr programmjában, amelyet az egész ország ismer, mindazok a kérdések, amelyek itt elhangzottak, benne voltak. (Propper Sándor: Adóemelés!) Nem adóemelés! Az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása, az adózó közönség gazdasági pozíciójának emelése és javítása (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na-na! — Malasits Géza: Ahogy maguk emelik!) és^ a gazdasági élet vérkeringésének megindulása, ez mind benne van a programmban. Azt mondom, t. Ház, hogy mindezekkel a kérdésekkel egyébként a költségvetés tárgyalása során módjában lesz a t. Háznak foglalkozni, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) én azért a magam votumával elfogadom az elnök úr napirendi indítványát és kérem, méltóztassanak azt elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásjoga ^ többé senkinek sem lévén, következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi javaslatával szemben áll Peyer Károly képviselő úr napirendig javaslata. Akik az elnök napirendi javaslatát nem fogadják el, azok egyúttal Peyer Károly képviselő úr napirendi javaslatát fogadják el. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) TöMiség. A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. Kabók Lajos képviselő úr a házszabályok 143. §-ának c) pontja alapján kért felszólalási jogot. A képviselő úrnak a felszólalási jogot megadom. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Közel két órán keresztül hallottuk a pénzügyminiszter úr expozéját, amelybőLnagy megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy milyen szörnyű újabb terheket rak az ország lakosságának^ vállára. Ugyanakkor, amidőn az ország lakossága ilyen elviselhetetlen ... (Zaj.) Elnök: A képviselő úr a házszabályokhoz kért szót. Kérem, szíveskedjék ehhez alkalmazkodni. Kabók Lajos: Az e.Tnök úr rosszul mondotta, mert én a házszabályok 132. §-ához kér: tem szót, amely szakasz az ülések beosztására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. (Zaj.) Elnök: En a képviselő úrnak a házszabályok 143, §. c) pontja alapján adtam meg a szót, amely így hangzik (olvassa): «a házszabályok valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazása.» (Zaj a szélsőbaloldalon.) Amennyiben a képviselő úr. a 132, §., alapján óhajtott felszólalni, akkor a házszabályok
