Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-143

80 Àz országgyűlés képviselőházának . teletet parancsol kifelé is. Külpolitikai és kereskedelempolitikai vonatkozásokban is, annak a nemzetnek van súlya, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) amely gazdasági és pénzügyi politikáját szilárd bázisokra építi, {ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Buchinger Manó: Ezen az alapon mondjanak le!) Es ha valaki azt feleli, hogy miért éppen ez a generáció kell hogy viselje mindezeknek terhét, akkor azt kell felelnem, hogy vannak generációk, amelyek arra születtek, hogy fizessenek; fizetnek a múlt balsorsáért, csatavesztéséért, de fizetnek a boldogabb, gazdagabb jövőért is. A nemzetek sorsa szokszor azon fordul meg, hogy ezek a vártára kjtolt generációk miképpen váltják be a hozzájuk fűzött várakozásokat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Ulain Ferenc: Tíz évig a vártán voltak! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Mert jaj annak a nemzetnek, jaíj annak a kritikus Ihelyre állított generációnak, amely a megpróbáltatás tüzében nem acélnak, hanem szalmának bizonyul és elég. (Sándor Pál: Mi lesz a frázisadóvall — Propper Sándor: Gömbös abban virilista lesz! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Maga akkor, is proletár marad!) SzenfT meggyőződéssel hiszem, hogy ez a generáció nem szalmának, hanem acélnak, sőt az acélnál is keményebbnek fog bizonyulni. meg vagyok róla győződve, hogy az az út, amelyet most megjelöltem, akármilyen göröngyös is, kifelé fog vezetni minket a tespedés sivatagából és elvezet a gazdasági virágzás oázisába. (Élénk helyeslés, éljenzés és a taps a jobboldalom és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.} Van szerencsém azi állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem annak a pénzügyi bizottsághoz való utalását. Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és tárgyalás céljából kiadja a pénzügyi bizottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása utáni a miniszterelnök úr írásbeli választ fog* adni Farkas Tibor képviselő úrnak a zárszámadások tárgyalásának lehetővé tétele tárgyában múlt év november 30-án, Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a titkos, választójog általános behozatala tárgyában múlt év december hó 14-én, továbbá Weltner Jakab képviselő úrnak a politikai amnesztia^ tárgyában ugyancsak múlt évi december hó 14-én előterjesztett interpellációira. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. (Bródy Ernő: Írásbeli válaszok? Térjünk át a szavakra! — Zaj.) Minhogy napirendünknek egyéb tárgya nincs, előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve- (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, február hó 1-én, délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a Képviselőház háznagyának jelentése az 1927/32. évi országgyűlés feloszlatásától az k3. ülése 1933 január 31-én, kedden. új országgyűlés összehívásáig teljesített hivatali működéséről; 2. a könyvtári és múzeumi bizottság jelentése az országgyűlés könyvtárának 1931. évi gyarapodásáról és használatáról; 3. az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. módosításáról intézkedő törvényjavaslat; 4. a kábítószerek gyártásának korlátozása és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, végül 5. az Osztrák Köztársasággal kötött kereskedelmi szerződés életbeléptetéséről szóló jelentés tárgyalása. Van valaki föliratkozva ? Din

ich Ödön jegyző-' Peyer Károly! Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítványozom, hogy a Ház február 1-én délelőtt 10 órakor tartsa ülését és annak napirendjére tűzze ki Imrédy pénzügyminiszter úr ma elhangzott expozéját. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egyúttal javaslom azt, hogy a Ház délelőtt tartsa üléseit, mert nem vagyunk hajlandók ilyen vak sötétségben tárgyalni, mert ilyen világítás mellett a képviselők még újságot vagy a Naplót sem tudják elolvasni. (Bródy Ernő: Kérünk világosságot az agyakba és a terembe! — Erődi-Harrach Tihamér: Már akinek szüksége van reá! — Zaj.) T. Ház! A magyar Képviselőház történetében volt már egy ilyen szomorú idő, amely időt hasonlítani lehet a mai ülésekhez és ez az időpont körülbelül az volt, amikor Tisza István itt a Házban bejelentette, hogy elvesztettük a háborút. (Östör József: így sohase jelentette be!) A különbség csak az, hogy annak idején a Képviselőház nem tapsolt eh, hez a szomorú bejelentéshez, míg a mostani Képviselőház tagjai közül számosan akadtak, akik tapsoltak ehhez a szomorú bejelentéshez, amely méreteiben nem tudom, nem haladja-e túl azt a bejelentést, amelyet annak idején Tisza miniszterelnök tett. (Östör József: Nem is volt akkor miniszterelnök!) Tapsoltak a túloldalon ülők pedig azért, mert ez a bejelentés nekik továbbra is biztosítja az ittmar adás lehetőségét (Élénk ellenmondások a jobboldalon.) és a túloldalon ülők nem törődnek semmivel sem, sem az országgal, sem annak szenvedő népé vei,_ csak a maguk egyéni érdekeivel. (Nagy zaj és ellenmondás ok a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Kikérjük magunknak! Hogy lehet ilyet mondani. Micsoda beszéd ez? — Egy hang a jobboldalon; Szégyelje magát. — Zaj.) A bejelentés kapcsán, amelyet itt a pénzügyminiszter úr tett, akinek elméleti fejtegetéseivel nem akarok foglalkozni, — a rendelkezésemre álló 15 pere nem is ad erre lehetőséget — foglalkozni kívánok annak katasztrofális kihatásaival, amit itt a pénzügyminiszter úr elmondott. 141 milliót ismert be eddig a miniszter úr. Kerekítsük ezt ki őszintén és becsületesen és akkor az állami költségvetés hiánya 150 millió. Ezt a 150 milliót be akarja hozni a pénzügyminiszter úr: 50 milliót kölcsön akar venni a transzferalapból, 40 milliót a belföldi emelésekből, 25 milliót új adókból, 30 milliót a •kiadások apasztásából. Ezek az összegek, amelyeket átt a pénzügyminiszter úr elmon-