Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-142

60 Az országgyűlés képviselőházának : kor ilyen helyzetben vannak ezek az igazán kicsiny exisztenciák, akik a háborúban szer­zett érdemeikért jutottak annak idején föld­höz azért, hogy abból megéljenek, nem pedig azért, hogy azon tönkremenjenek, itt volna az alkalom és az idő arra, hogy a kormányzat, amelynek elsősorban érdeke a kisexisztenciák hóna alá nyúlni, ebben a kérdésben, amely a családtagokkal együtt 1,200.000 embert érdekel, olyan intézkedést tegyen, amely megnyugvá­sul szolgál ezeknek a részére. Nem kérünk semmi mást, mint fizetési halasztást azokban az esetekben, amelyekben tényleg azt látjuk, hogy nem a fizetési készség, hanem a fizetési képesség hiányzik. Ezt annál is inkább kér­•f hetjük, mert ha a magyar állam pénzügymi­nisztere elmegy Genfbe, hogy a magyar állam részére a külföldi hitelezőktől fizetési halasz­tást kérjen — és ezt joggal teszi, és ebben a kérésben itt áll mellette az egész ország köz­véleménye — ez az 1,200.000 ember is joggal kérheti attól a magyar államtól, hogy: adj nekem haladékot addig, amig jobb idők jön­nek, amikor abból a kicsi földből, amelyet ne­kem azért adtál, mert derekasan ' verekedtem odakint, meg is tudok élni a családommal. * Csak egypár adatot kivánok megemlíteni, mélyen t. Ház. Kapuvár községnek 10.000 la­kosa van. Vagyonváltságföldet kapott 1525 em­ber, megváltott földet pedig 44 ember. Össze­sen tehát 1569 ember. Az 1932. évre ebből tör­lesztési vagy használatidíj-részletet fizetett 156 ember. Nem fizetett 1413 ember. Az 1928. év végéig mindenki haszonbért fizetett, és csak 1929-ben lépett életbe a törlesztés kötelezettsége, míg a múlt év közepén azután választhattak, hogy törleszteni óhajtanak-e, vagy pedig ha­szonbért óhajtanak fizetni. A hivatalos kimu­tatás szerint már az 1928. évet megelőzőleg is a földhözjutottaknak mintegy 50 százaléka — 760 személy — egyáltalán semmit sem fize­tett. 1929-ben és 1930-ban a nemfizetők száma 10 százalékkal emelkedett. 1931-ben a nemfize­tők száma már eléri az 1200-at, számuk tehát körülbelül 83 százaléka a földhözjuttatottak­nak. Végre 1932-ben, tehát a múlt esztendőben ebben az egy községben 1413-ra rúgott azok­nak a száma, akik nem tudtak fizetni. E kö­zött az 1413 személy között csupán körülbelül 200 van olyan, aki csak egy évi részlettel van hátralékban a többi közül 400-an há­rom-négy évi és körülbelül 800-an hat-tíz esz­tendei részlettel vannak hátralékban. Mélyen t. Ház! Ez a néhány adat is azt igazolja, hogy ha volt itt hiba azokban is, akiknek fizetniök kellett volna, volt hiba a pénzügyi hatóságokban is, mert akkor, amikor az illetők nem fizethettek volna a jobb termés és a jobb idők következtében, nem szorították őket fizetésre. (Dinnyés Lajos: A választá­sok!) Ma pedig, amikor úgyszólván annyit sem tudnak kihozni a földből — nem is úgy­szólván, hanem egyáltalán nem tudnak ki­hozni annyit — mint amennyit fizetniök kel­lene, akkor most egyszerre nemcsak az idei, hanem a többi hátralékot is be akarják rajtuk hajtani. Ez csak egy község. Még kettőt tettem vizsgálat tárgyává ebben a megyében, ame­lyek szintén 85—95 százalék erejéig befizették tavalyi adójukat. Itt van például Babád község. 150 lakosa ellen van kimozdítási eljárás. Ez j 48 százaléka a földhöz juttatottaknak. Ezek közül 40 több évi, 110 pedig csak a múlt évi részlettel van hátralékban. Veszkény községben kimozdítási eljárás '42. ülése 19SS január 25-én, szerdán* 1 van folyamatban 110 ellen. Ez a szám a föld­hözjuttatottak 80 százaléka. Itt úgy áll a helyzet, hogy a földreform során kaptak 450 holdat, és ebből 350 holdnak új birtokosai el­len indították meg az eljárást. Ha talán nem untatom a t. Képviselőházat, volnék bátor ugyancsak hivatalos adatok nyo­mán arra is megfelelni, hogy mi okozta spe­ciálisan ezeknél az embereknél azt, hogy nem voltak képesek, nemcsak a törlesztő részt, ha­nem a haszonbért sem megfizetni. Levélből olvasom fel a következőket. Azt mondja: (HaWuk! Halljuk! — Olvassa): «Amikor a földreformföldek kioszására került a sor, akkor azt mondották: X. Y., te kapsz két hold földet s azután fizetsz minden kataszteri ko­rona után 10 kg búzát. De ugyanakkor annak a földnek, amelyiknek 13 korona volt a ka­taszteri tiszta jövedelme, azt felemelték 13 ko­ronáról 19.50 koronára s amelyiknek 19 ko­rona volt, annak felemelték 24.3 koronára. S bár 1931-ben a pénzügyminiszter Ígéretet tett arra, hogy ott, ahol a községek indokoltan kérik, hogy szállítsák le a kataszteri tiszta jöve­delméhez meg fog történni, mégis, amikor ezek a községek kérték ezt, már első instanciájuk­! nál teljesen elutasították őket.» Ez annál szo­j morúbb és annál méltánytalanabb volt, mert I ott ahol a földhözjuttatottak földjének ka­taszteri tiszta jövedelmét felemelték, a vissza­maradó földek haszonbérlői még a régi katasz­teri tiszta jövedelem után adóztak, tehát az, aki földhöz jutott, duplán sújtatott azért, mert a földből részt kért magának, mert hiszen nem­csak az egyenes állami adókat, hanem a többi mellékadókat is ezután a felemelt kataszteri tiszta jövedelem után fizették. Ennek lett az­után az eredménye, hogy ezekben a községek­ben egy hold után a törlesztési részlet éven­ként 85 pengőt tett ki és ha ezt egy évben nem fizették meg, akkor kamatostul 90 pengőre rúgott egy esztendőben ez az összeg. (Dinnyés Lajos: Gyönyörű dolgok! Es ennek a földre­formnak tapsoltak önök!) Amikor azután ősz­J szel jött a lehetőség, hogy lehet haszonbérletbe I is fizetni, akkor ezek az emberek fizettek, ille­] tőleg fizetniök kellett volna egy évben 35—36 | pengőt. 1931-ben a pénzügyminiszter még olyan értelmű rendelkezést tett, hogy aki idejében befizeti azt a törlesztési részt, 33% kedvezmény­ben részesül. Mire ezekhez az emberekhez ez a rendelkezés lejött volna, nagyrészük már be is fizette az 1931-es törlesztési részt, úgyhogy kér­ték, hogy ezt a jövőévi törlesztési részbe szá­mítsák be. Akkor azt a bölcs utasítást kapták, hogy ezt majd az 52-ik részletnél fogják figye­lembe venni, az utolsó részletnél, (Gallasz Ágost Rudolf: 26 év múlva!) szóval majd az unokáik fogják ennek előnyeit élvezni. Igen t. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr nagyon szép elméleti választ adott itt az előbb Eber Antal képviselőtársam magas szín­vonalú beszédére. Ezt én nagy élvezettel hall­gattam itt végig, azonban úgy érzem, hogy ezeken a gyönyörű szép párviadalokon kívül sokkal fontosabb dolog volna ezekkel a ki­csiny kis konkrétumokkal foglalkozni, nem­csak talán nekünk, parlamenti tagoknak, ha­nem magának a kormányzatnak is. Ma sokat beszélnek a lelkek koncentráció­járól, a lelkek megbéküléséről, testvériesülés­ről. 1,200.000 embert megnyerni testvérnek, azoknak lelkét koncentrálni, azt hiszem, van olyan felelet, amelyet a kormányzat ma első­rangú célnak tűzhetne ki maga elé, A kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom