Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-155

Az országgyűlés képviselőházának 155. ülése 1933 március 2-án, csütörtökön. 497 díjak az egyes adózóknál a nem nagyösszegű állami adókat lényegesen növelik. A nagybirtok több adót visel, mint a kisbirtok. Ez alkalommal rámutatok az igen t. képviselő úrnak azon téves megállapítására is, amely szerint Tarpa községben a kis- és törpebirtok aránylag több adóterhet viselne, mint t a nagybirtok. A képviselői úr szerint ugyanis Tarpa község mint erkölcsi testület és a Ká. rolyi-uradalom a 3056 holdat kitevő földbirtokok után a község terhére kivetett összadókból 9690 pengőt, míg a község törpe- és kisbirtokosai 5699 hold föld után 80.465 pengő adóterhet viselnek. Ezen összehasonlítás eredményeként a kis- és törpebirtokra holdanként 14 pengő 31 fillér, míg a nagybirtokra csupán 3 pengő 14 fillér adóteher esik. Ez az összehasonlítás ebben a formában azonban nem helyes és téves következtetésre,vezet. A községi és a Károlyibirtok majdnem kizárólag erdőből és legelőből áll; a két adózó birtokában azonkívül lakóházak alig vannak és így természetes, hogy aránylag kisebb föld- és házadó alá esnek. A község továbbá jövedelem- és vagyonadót a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében nem fizet, a Károlyi-uradalom pedig jövedelemadóját Budapesten fizeti. Állatállomány hiányában a község legeltetési díjat sem fizet, rr

: - az uradalom saját legelőjét használja. Ez a való magyarázata a számszerű eltérésnek. Kíméletlen adóbehajtások. ' Ami végül a kíméletlen adóbehajtások teI 'tcintetében emelt panaszokat illeti, errevonatkozólag meg kell említenem, hogy CsonkaBereg megyében, a megye 21 községében előírt 581.990 P évi adóelőírással szemben csupán 345.574 P adó folyt be, vagyis a folyó évi elő* 'írás 59 s nem 70%-a, miként azt a képviselő űr említette. December hó végén pedig 1,159.164 P adóhátralék állott fenn, vagyis az évi előírásnak 199%-a. Ez kétségkívül kedvezőtlen eredmény. De ugyanez a helyzet CsonkaBihar vármegyében is. Természetes tehát, 'hogy ilyen körülmények között a behajtó közegek fokozottabb mértékben voltak kénytelenek a behajtási eljárást folyamatba tenni, bár ily nagymérvű (hátralékok dacára az egész járás területén csupán 16 árverés volt megtartva. Kiküldötteim egyébként a panaszokat egyenként és általánosságban vizsgálat alá vették, de konkrét panaszt sehol sem találtak. A^ vizsgálat megállapította, hogy az adókivetések helyesek, e tekintetben egy adózót sem ért sérelem. Csonka-Bereg vármegye említett községeiben, annak ellenére, hogy ^ kiküldöttem a 'községek jegyzői útján az adózóikat felhívta, fizetési kedvezményt egy adózó sem vett igénybe. Derecske községben pedig 'kiküldöttem az arra rászorult adózók részére 1

6%-os kedvezményes kamat mellett megfelelő fizetési kedvezményt engedélyezett. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy az együttesen kezelt közadók hátralékainak behajtása tárgyában a múlt év második felében 'már több intézkedés történt, amelyek célja az v. volt. hogy különböző könnyítések által az adózóknak lehetővé tétessék kötelezettségeiknek eleget tenni. A hivatkozott rendeletek kibocsátása után, minthogy a kedvezményeket az adózóknak aránylag csak kis része vette igénybe, kénytelen voltam a behajtó közegeknek ;a behajtások foganatosítására utasítást adni. Az ezzel kapcsolatban kiadott rendelkezéseimben ismételten arra utasítottam a behajtó közegeket, hogy az olyan adózókkal 1 szemben, akik megfelelő fizetési készséget tai nu&ítanak és csak a jelenlegi gazdasági bajok ! miatt az utóbbi időben maradtak el a fizetés; sel, méltányosan járjanak el. Intézkedtem aziránt is, hogy méltányos esetekben a hátralék | 'bizonyos részének befizetése ellenében a hát\ ralékos ellen kitűzött árverés elhalaisztassék. ! Abban az esetben pedig, 'ha a hátralékos pon! tos adófizető volt és meg tud jelölni olyan • 'forrást, amelyből belátható időn belül fizetési 'kötelezettségének eleget tud tenni és remélhető is, hogy eleget fog tenni, a pénzügyi hatóságok minden esetben kíméletesen fognak eljárni és az adózó részére fizetési könnyítéseiket fognak engedélyezni. Az adóhátralékok elengedésére, illetőleg azok csökkentésére a kormányzatnak törvényes fölhatalmazása nincs, de arra nincs is szükség, mert az egyes adók tekintetében igénybevehető adótörlések kérdését a vonatkozó törvényes rendelkezések kielégítő módon szabályozzák. Éppen azért nem lehet szó az adóhátralékoknak akár általános, akár részleges elengedéséről, mert a tapasztalatok szerint az eddig engedélyezett általános természetű kedvezmények csak az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésének ellanyhulásához s az adómorál gyengüléséhez vezettek, ehhez pedig nem nyújthatok segédkezet akkor, midőn minden törvényes eszközzel az adómorál megteremtését akarom biztosítani Adóreform. Az adóreform kérdésében Turchányi képviselő úrnak adott válaszomban álláspontomat már kifejtettem. Ez alkalommal csak röviden kívánok rámutatni arra, hogy egy általános adóreform megindítására ma mé)g nem alkalmas az idő, ahhoz nyugodt pénzügyi és gazdasági viszonyok szükségesek. Maga az állami egyenesadórendszer egyszerű, azonban súlyossá és látszólag komplikálttá teszik a szükségadó. rendkívüli pótlékok, valamint az önkormányzatok adói. A kormány azonban addig is, amíg módjában lesz egy újabb adórendszert előkészíteni, mindént el fog követni, hogy a közterhek megoszlása lehetőleg igazságos és arányos legyen. Budapest, 1933. február 20-án. Imrédy Béla s. k., m. kir. pénzügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Szólásjoga többé senkinek nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házal. méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter írásbeli váhoza Rakovszky Tibor képviselő úrnak a földbirtokrendezés során kiosztott földekből való ki mozdítások ügyében J folyó évi január ho 21-bit előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a választ felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Válasz dr. Rakovszky Tibor országgyűlési képviselő úrnak a földbirtokrendezés során kiosztott földekből való kimozdítások ügyében a pénzügyminiszterhez intézett interpelláció tárgyában. A földbirtokrendezés során földhözjutottak részére nyújtott kedvezményekről, valamint a megváltott földek ellenértékének kifizetéséről szóló 1932. évi 3200. M. E. számú rendelettel megengedtetett, hogy a mezőgazdasági földhözjutottak az évi törlesztő részietek fizetésének szüneteltetése mellett az 1932. évtől kezdődően átmenetileg méltányosan megállapított használati díjat fizethetnek. 72*