Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-155

Az országgyűlés képviselőházának 155. hogy ezzel f a kortes fogással^ tovább éljen, nincs szükség tehát a hídépítésnek tényleges megvalósítására. Hogy a 'hídépítés nagyon gyengén mégis folyik, ez pusztán annak tud­) ható be, hogy a főváros havonta beszolgáltatja azokat az összegeket, amelyeket erre a célra megjelöltek, a kormány azonban ezen a téren egyáltalán semminemű intézkedést nem tesz. « T. Képviselőház! Még tovább is lehet rész­letezni a beruházásokra vonatkozólag azokat a bejelentéseket, amelyek tegnap a pénzügymi­niszter úr részéről elhangzottak, azonban akár­milyen részletében, akármilyen vonatkozásban bírálgatnám is azokat a bejelentéseket, nem tudnék egyéb eredményre jutni, mint amilyen eredményre ezideig jutottam a bírálatnál. Vég­eredményben is csak azt mondhatom,— tekin­tettel arra, hogy a rendelkezésemre álló idő. le­járt — hogy ez van olyan fontos közgazdasági kérdés, amelyről nemcsak érdemes, hanem kell is beszélni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalöl­dalon), hogy egész terjedelmében rá lehessen világítani erre a kérdéskomplexumra. Éppen ezért kérem a t. Képviselőházat, hogy napirendi indítványomat elfogadni szíves­kedjék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök; Szólásra következik? Pakots József jegyző: Tobler János! Tobler János: T. Képviselőház! Legyen sza­bad a napirendhez való felszólalásom alkalmá­val azt az óhajomat és kérelmemet kifejezni, hogy igazán nagyon kívántos volna, ha a gaz­dasági kérdésekről való tárgyalások nemcsak a v napirendi vitában jutnának kifejezésre, hanem egyáltalán a mi egész tárgyalásunk komplexu­mát alkotnák. Bármennyire is a politikai kérdések uralják ma a kül- és belpolitikát, mégis a dolgozók, a v> választók, a magyar nép nagy tömegei az élet kérdésének, a gazdasági kérdésnek a nép nyel­vén mondva: a kenyér kérdésének megoldását várják tőlünk. Éppen a tegnapi ülés alkalmával volt módomban egy fontos kérdéssel foglal­kozni s azzal kapcsolatban arra is rámutatni, teljesen lehetetlen, hogy míg az egyik oldalon az élelmezési, a fogyasztási cikkek árai emel­kednek, ugyanabban az időben viszont a közal­kalmazottak és általában az alkalmazottak fize­tését állandóan redukálják, amely a termelés szemoontjából is kívántos. Nagyon sajnálom, hogy most újra egy ilyen kérdéssel kell a Ház elé jönnöm, de egy olyan rétegről van szó, amely a fővárosban a maga hazafiasságánál, a maga nemzeti beállí­tottságánál fogva vezetőszerepet tölt be, s amelynek egész társadalmi beosztása, egész tár­sadalmi lénye olyan, hogy ebben a fővárosban fix pontot jelent. Ez a fix pont a fővárosnál a Beszkart. alkalmazotti tábora. A Beszkárt-nak jelenleg is még közel tízezer alkalmazottja van. Ennek a tízezer embernek a sorsa kell, hogy érdekeljen bennünket, mert ennek a tízezer embernek a sorsával kapcsolatos sok száz és ezer kiskereskedő és kisiparos sorsa is. A Beszkárt-alkalmazottak sorsa a múltban sem volt valami túlzottan rózsás, mert hiszen ők nem­csak közönséges munkát végeznek, hanem sok­4 szor az életükkel is játszanak és az ő munká­juk ezer és ezer ember életével kapcsolódik össze. Mindent meg kell tehát tenni, hogy a társadalomnak ez a rétege olyan életmódhoz jusson, amely mellett az ő fontos szolgálatát betölteni képes. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a Beszkárt-alkalmazottak sorsát a folyton és foly­ton visszatérő fizetésredukálások mélyen sér­tik. Az elmúlt időkben kétszer egymásután KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIII. ülése 1933 március 2-án, csütörtökön. 495 történt fizetéscsökkentés hozta magával, hogy ma például egy 20 év óta a Beszkárt-nál szol­gálatot teljesítő kalauz vagy kocsivezető 135 pengőt keres, egy 30 év óta szolgáló, a rang­létrán elérhető legmagasabb helyen álló fő­ellenőr fizetése pedig 230 pengőről 180—190 pen­gőre redukálódott. A most beérkezett polgár­mesteri átirat alapján a fizetéseket újabb 7 szá­zalékkal redukálják. A Beszkart-alkalmazottaknál ez a negyedik bérredukció. Ez havonta 78.000 pengőt tesz ki, egy év alatt pedig közel egymillió pengőt je­lent. (Vázsonyi János: Itt is lineáris a csök­kentés 1 ?) Nem! En nem vagyok abban a szerencsés hely­zetben, hogy a Beszkárt-nak ezt az egymillió pengős megtakarítását egészen egyszerűen tu­domásul vegyem, mert hiszen közel tízezer al­kalmazott megélhetési lehetőségét szállítják le s ezer és ezer gyermeknek, ezer és ezer anyá­nak helyzetét nehezbítik meg. Az, hogy a Beszkart azt mondja, hogy üzemi pótlékokkal akarja most ezt a negyedik bérredukciót egali­zálni, a személyzet részére mégsem megnyug­tató, mert az üzemi pótlék nem számíttatik be a törzsfizetésbe és nem számíttatik be a nyug­díjba sem. A Beszkart. alkalmazottai, amikor ez a redu­kálás egyik-másiknál immár 47%-ot tesz ki, a legnagyobb idegességgel nézik a történteket. Lehetetlen, hogy az egyik oldalon, mint ahogy említettem, újból azt lássuk, hogy a pékek eme­lik a kenyér árát, a hentesek és mészárosok emelik a zsír és szalonna árát. ugyanakkor a belügyminiszter úr úgy látja jónak, hogy az Oti. szanálása is kapcsolatba hozandó egy újabb muukásmegterheléssel. Vétót kell tehát kiáltani e szegény dolgozó emberek nevében, mert ezek nem bírják már tovább ezt az örökös gazdasági leépítést. (Ulain Ferene: Mégis meg szavazunk a kormánynak mindent!) Engedel­met kérek, t. képviselőbarátom, én ebben a Házban a magam függetlenségét mindig meg­óvtam. Én akkor, amikor a munkanélküli se­gélyről voit szó, a kormány javaslatával szem­ben szavaztam és mint keresztényszocialista, ezt a függetlenségemet mindenkor meg is fo­gom tartani. Miután kifejezést adtam a Beszkart. alkalma­zottak jajszavának, kijelentem, hogy az elnök úr napirendi javaslatát elfogadom. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, következik a határozathozatal. Az elnök na­pirendi javaslatával szemben házszabályszerű indítványt adott be Kabók képviselő úr. Az elnök napirendi javaslatát tehát szembe fogom állítani Kabók Lajos országgyűlési képviselő úr indítványával, olykép, hogy azok. akik az elnök napirendi javaslatát nem fogadják el, Kabók képviselő úr javaslatát fogadják el. Ezek után kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elnök napirendi javaslatát elfogadni. (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az elnök napirendi javaslatát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (3Ie ff történik.) Többség. A Ház az elnök napi­rendi javaslatát fogadja el 1 . Az imént hozott határozat értelmében fel­hatalmazást kérek a t. Kép vis előhántol arra, hogy a Ház szünetelése alatt esetleg megüre­ispdő választókerületekben az új választások el­rendelése, illetve a pótképviselők behívása és a netán érkező meghívások tekintetében a, szük­séges intézkedéseket megtehessem. Méltóztatnak a. kért felhatalmazást meg­adni? (Igen!) A Ház a felhatalmazást megadja. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom