Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-155
Az országgyűlés képviselőházának 155. ülése 1933. évi március hó 2-án, csütörtökön, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az igazságügyi és külügyi bizottság benyújtja együttes jelentését a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában Ankarában 1932. évi május hó 29-én kelt magyar-török egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — Személyes kérdésben felszólal Meskó Zoltán. — A közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. tcikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : F. Szabó Géza, Sándor István, Melczer Lilla, Sárkány Ernő, Payr Hugó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Dinnyés Lajos, Tabódy Tibor, Kabók Lajos és Tobler János. — Az interpellates könyv felolvasása. — A pénzügyminiszter írásbeli válasza vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőnek az adóvégrehajtások és a beígért adóreformok tárgyában 1932. évi december hó 14-én és Rakovszky Tibor képviselőnek a földbirtokrendezés során kiosztott földekből való kimozdítások ügyében folyó évi január hó 21-én előterjesztett interpellációjára. — A földmívelésügyi miniszter írásbeli válasza vitéz BajcsyZsilinszky Endre képviselőnek a tiszai partvédelmi művek tárgyában 1932. évi december hó 14-én és Szeder Ferenc képviselőnek a hódmezővásárhelyi közigazgatási hatóság magatartásáról a sertéspestissel kapcsolatos preventív oltások tárgyában 1932. évi december hó 14-én előterjesztett interpellációjára. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : vitéz KeresztesFisctier Ferenc. (Az ülés kezdődik d. u. 5 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok, ellen felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr. T. Képviselőház ! Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr, mint az igazságügyi és külügyi bizottság előadója jelentést kíván tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Tisztelettel beterjesztem az igazságügyi és külügyi bizottság együttes jelentését a kiadatás és a bűnügyi jogsegély tárgyában Ankarában 1932 május hó 29-én kelt magyar-török egyezmény becikkelyezéséről. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomtatni, szétosztatni, napirendre tűzetni és egyúttal a sürgősséget is kimondani. Elnök: A jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy a képviselő úr a sürgősség kimondását is kérte a jelentés tárgyalására, kérdem, méltóztatik-e a sürgősséget kimondani? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt a napirendre rátérnénk, jelentem a t. Háznak, hogy Meskó Zoltán képviselő úr személyes kérdésben kért szót. Az engedélyt rövid felszólalásra a képviselő úrnak megadtam. (F. Szabó Géza: Hangsúly: Rövid!) Meskó Zoltán: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! — Mozgás.) Mindenekelőtt a t. Ház szíves elKÜPVISET.ÖHÄZI NAPLÓ XIII. nézését kérem, hogy személyes kérdésben szólalok fel, de kénytelen vagyok ezzel a joggal élni, mert a tegnapi ülés folyamán, amikor a berlini vörös gazemberséget szóvátettem, közbeszólás formájában a szociáldemokratapárt részéről, illetőleg annak két tagja részéről sértő kijelentések hangzottak felém. Buchinger képviselő úr, valamint Reisinger képviselő úr tették ezeket, utóbbi ujságlapot lobogtatva kezében, amelyben rendszeres, durva, a magyar újságírásban teljesen szokatlan útszéli hangon támadnak. En vallási meggyőződésből nem párbajozom és így nem tehettem mást, mint hogy a független magyar bírósághoz fordultam, mint más tisztességes, becsületes, magyar ember és feljelentést tettem még decemberben e magúkról megfeledkezett egyének ellen. Ebben az ügyben mást nem mondhatok, csak csodálkozom, hogy a képviselő urak egy velük teljesen ellentétes táborból jövő támadást ellenem akartak kihasználni. Mindenesetre ez az ő mentalitásukra vall. A magam részéről viszszautasítom ezeket a kijelentéseket és amenynyiben a képviselő úr ezt az útszéli hangot magáévá teszi, felkérem őt — és ez nem frázis részemről — szíveskedjék ezt nyíltan kijelenteni, hogy szintén a vádlottak padjára ültethessem. Ezzel beszédemnek ezt a részét elintéztem. (Helyeslés jobbfelöl. — Mozgás.) A másik kérdés az, hogy tegnapig felszólalásom alkalmával Farkas István képviselő úrnak odakiáltottam egy közbeszólására válaszolva, hogy ő a szovjetház alelnöke volt. Kötelességemnek tartom kijelenteni, — Ő tudniillik azt mondotta t erre, hogy «hazudik» — hogy ebben a formában ez^ tényleg nem felel meg a valóságnak, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na látja!) de nagyon csodálkozom a képviselő úr felháborodásán, mert csak; a sar6?