Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

Az országgyűlés képviselőházának 15 U. ülése 19ÛB március 1-én, szerdán. 463 karácsony óta kenyeret nem. ettek. (Elénk él­jenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván vála­szolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter: T. Képviselőházi A képviselő úr interpellációjára röviden csak azt ismételhetem meg, amit ma már ismételten adtam válasz ­kép ezekre a kérdésekre, hogy a törvényt min­den irányban a legszigorúbban fogjuk alkal­mazni. Most még az a kérésem volna a t. Képvi­selőházhoz, hogy ezeket a politikailag talán fel­fújt és az ország közhangulatának alakulására semmiesetre sem kedvező diskussziókat (Já­nossy Gábor: Igaza van a miniszter úrnak!) itt most már egyszer hagyjuk abba. (Helyeslés jobbfelől.) Azt hiszem, eléggé ki vannak me­rítve azok a kérdések, amelyek lényegileg egy kortéziát tártak fel az ország színe előtt és azt hiszem, hogy ezeknek a kortéziáknak feszege­tése nem közérdek. (Helyeslés Jobbfelől.) Kérem válaszom tudomásulvételét. (He­lyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a vászonválasz joga. Berki Gyula: T. Ház! A belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, hogy a miniszter úr vála­szát méltóztatnak-e tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Sorrend szerint következik Gál Jenő kép­viselő úr 20. számú interpellációja a földmíve­lésügyi miniszter úrhoz. Kérem annak felol­vasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpel­láció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Milyen tárgyalások és írásbeli beadvá­nyokba' és hivatalos jegyzőkönyvekbe foglalt tényállítások előzték meg az úgynevezett svájci beruházásokra folyósított 500.000 frank köl­csönt? 2. Milyen, a törvénynek megfelelő garan­ciákat kötött ki a földmívelésügyi kormány az összeg folyósítását megelőzően az adóssal szemben? 3. Tárgyalta-e ezt az ügyet a miniszter­tanács? 4. Beszerezték-e a kölcsönügylet létesítésé­hez a pénzügyminiszter előzetes hozzájáru­lását? 5. A kölcsönszerződést a kincstári jog­ügyek igazgatósága készítette-e és bemutat­tatott-e ez a szerződés a kölcsön folyósítása előtt a pénzügyminiszternek? 6. Mivel a lapokban megjelent és meg nem cáfolt híradások szerint e kölcsönügylet 500.000 svájci frankkal károsította meg a magyar ál­lamkincstárt, hajlandó-e a miniszter úr a nyil­vánosságot tájékoztatni, kik tárgyaltak ebben az ügyben és kik készítettek a nyilvánvaló je­lek szerint megtévesztő jelentéseket a felelős miniszter elé? 7. Hajlandó-e a miniszter úr az 500.000 svájci frank kölcsönügylettel kapcsolatos min­den irományt a Ház asztalára letenni s kellő biztosítékot nyújtani aziránt, hogy az igaz­ságügvminiszterrel egyetértésben minden szük­séges lépés megtörténik ennek az ügynek tel­jes felderítésére?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő: T. Képviselőház! Nemcsak a magyar sajtót, hanem az egész világsajtót be­járta a hír, hogy Magyarország közpénzeiből 500.000 svájci frankot juttattak olyan kézre, amely evvel elszámolni nem tud és bejárta ez a hír ... (Zaj a baloldalon. — Pakots József közbeszól.) En sem hallottaim a felolvasott in­terpellációt ... Elnök: Gál Jenp 20-as számú interpellációja van soron a svájci magyar borház számára fo­lyósított 500.000 frank kölcsön tárgyában. (Pa­kots József közbeszól.) Pakot» képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Pakots József: Nem hallottam! Csak ennyit mondtam!) Gál Jenő: Ez a kérdés sokkal mélyebb, sok­kal fontosabb érdekeket érint és kel], hogy minden irányban érdeklődést támasszon fel, mert a magyar közpénzeknek kezelését a múlt­ban olyan színben tünteti fel, amelyekről szá­mot adni a kormánynak kötelessége. En most nem keresem azokat a szenzációkat, amelyek a lapokban megjelentek, és a svájci-magyar ke­reskedelmi kamarának egyéb vonatkozású dol­gait sem kívánom érinteni, de mivel itt van kezemben a svájci-magyar kereskedelmi ka­mara alapszabálya, amely be van cikkelyezve és a magyar királyi kormány jóváhagyásával cl van látva, azt hiszem, mégis kell, hogy a t. Képviselőház foglalkozzék azzal a témával, mi történt ezzel az 500.000 frankkal, kinek utalvá­nyozása alapján jutott ez az 500.000 frank a svájci-magyar kamarához, kinek pénzéből és milyen pénzből adtak ilyen célokra ekkora ösz­szeget? A svájci lapok megírták, hogy ezt az 500.000 frankot a Schweizerische Volksbank-nál vette fel a svájci-magyar kereskedelmi kamara igaz­gatója. Most az a kérdés merült fel, hogyan lehetséges, hogy egy embernek ekkora hitele van Svájcban, Nagyon örvendetes volna, ha egy magyar embernek egyszerűen kiutalnának 500.000 frankot. A svájci lapok megírták, hogy hogy ezt az összeget azért adták, mert a ma­gyar kormány teljes szavatosságot és kezessé­get vállalt ezért az 500.000 frankért. Ha az ember megnézi a zárószámadásokat és ott talál úgynevezett hiteltúllépési tételeket és látja, hogy a t. Képviselőház az ilyenekre a felmentvényt megadta, legalább annyit meg kellene állapítani, hogy melyik tétel vonatko­zik erre. Ha., a Ház megadta a felmentvényt, akkor nem lehetne róla politikai értelemben beszélni. Bejelentem, t. Képviselőház, hogy átlapozva az Összes tételeket, ezt az 500.000 frankot én sehol sem találtam. Ez nem hitel­túllépés volt, hanem teljesen igazolatlan kiadás. Sem a földmívelésügyi miniszter úr­nak, sem a kereskedelemügyi miniszter úrnak nem volt felhatalmazása arra, hogy 500.000 svájci frank hitelt adjon közpénzből egy ma­gánembernek olyan célokra, amelyek be sin­csenek itt r jelentve. Nagyon kérdezem a t. Képviselőházat: lehet e felett egyszerűen napi­rendre térni?^ Itt ma egész este számtalanszor hallottam erről az oldalról és a másik oldalról, hogy micsoda nyomorúság van itt. Az adófil­lérekből 500.000 svájci frankot kiutalványozni, állami garancia mellett : lehet e fölött a fele­lősség kérdésében csak úgy könnyedén napi­rendre térni? Idézek egy néhány év előtti Jelenetet, amelyre >az éppen a Ház elnöki székében ülő mélyen t. alelnök úr is tanú lehet. Ezelőtt né­hány esztendővel ennek a parlamentnek egy küldöttsége volt kint Svájcban a Ház akkori alelnökének, Puky Endrének vezetése alatt. A Ház jelenlegi mélyen t. alelnöke is ott volt. Az ellenzék részéről én magam voltam jelen. Kijelentem a t. Háznak, hogy repeső örömmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom