Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-154
456 Az országgyűlés képviselőházának 15%. illése 1Ù33 március 1-én, szerdán. kiépítése, amelyből 200.000 pengőt a társulat már befektetett, tehát azzal az egy millió pengővel együtt, amelyet most fog kapni, a munkálat legnagyobb része lebonyolítható lesz. Hasonló munkálatok kerülnek azután lebonyolításra a Tiszának egy alsóhb szakaszán és részben a Kőrösök mentén is. A Kőrös—TiszaMarosi Ármentesítő Társulat területén az erre a célra szolgáló összeg, 500.000 pengő, csak a legszükségesebb munkálatok elvégzését hiztosít ja. de azt .biztosítja is. Egymillió pengőt biztosítottunk továbbá abból a célból, hogy az állami kezelés alá nein tartozó egyes vízfolyások rendezését lehetővé tegyük. (Helyeslés jobbfelől.) Ebben a vonatkozásban természetesen az érdekeltségekkel kell még letárgyalni, hogy vállalják-e az, ezzel kapcsolatos terheket, mert minidezek a vízimunkálatok, mint a borsodi nyílt ártér mentesítésénél is, 17 évi törlesztésre 5 és félszázalékos kamattétel mellett adatnak. (Helyeslés a középen.) Eaek közül a vízimunkálatok közül kettőt kellene kiemelnem, amelyek valamivel nagyobb terjedelműek. Az egyik a .Nádor-csatorna, amelyhez körülbelül 47.000 hold terület tartozik és amelynél 600.000 pengős munkálatról volna szó. Egyébként már megkezdett munkálatok befejezéséről történik gondoskodás és ezáltal teljesen kész munkálatok fognak kiépíttetni. Körülbelül 300.000 pengős munkálat pedig a Kis-Balaton rendezése. Csaknem valamennyien ismerjük a Kis-Balaton viszonyait. amely gyakran bizonyos áradásokat, elposványosodásokat okozott azon a vidéken. (Jánossy Gábor: Kócsagmentő akció!) Elnök: Csendet kérek. Imrédy Béla pénzügyminiszter: Még két kisebb, de szintén igen jelentős, a földmívelésügyi tárca hatáskörébe tartozó akcióról kell itt beszámolnom. Az egyik a szikes talajoknak digózás útján való megjavítása. Hajdú megyében, Jász-N agy kun-Szolnok megyében és Békés megyében vannak olyan szikes területeik, amelyeknek altalajában körülbelül 10% mésztartalom van. Már most azokon a vidékeken, ahol a szállítási viszonyok nem igen teszik lelhető vé. vasrv legalább is költségessé teszik a. mószkőpor szállítását, legcélszerűbb ennek az altalajnak felforgatása és elteregetése. Ezen a réven, ami szintén tulajdonképpen kubikosmunka, válik lehetővé nagyobb területek megjavítása és termőképessé tétele. Erre a célra 200,000 pengő van szánva, amely 200.000 pengő szintén hosszabblejáratú kölcsönök formájában jutna az érdekelt birtokosoknak az Altruista-Bank közreműködésével. A másik, a földmívelésügyi tárca körébe tartozó ilyen beruházás volna végül a gyümölcstelepek létesítése^ Körülbelül 2000 hold betelepítését tervezzük, amely 2000 holdból körülbelül 1300 ihold almával, 650 hold szilvával és 50 hold őszibarackkal volna betelepítve. A törlesztés az almánál tíz, a szilvánál nyolc, a baracknál pedig öt év múlva történnék és 17—20 év alatt lenne lebonyolítva. (Beck Lajos: Állami telepek?) Nem. Ezekéit az összegeket körülbelül 20—50 holdas gazdáknak adnók kölcsön, azzal a kötelezettséggel, hogy 3—5 holdnyi összefüggő telepeket létesítsenek. (Jánossy Gábor: Hosszú lejárattal!) T. Ház! Amint ebből a felsorolásból méltózitatnak látni, amely éppen kimeríti a 15 millió pengőt, ezeknél a munkálatoknál figyelemmel voltunk arra, hogy az ipar és a mezőgazdiaság között bizonyos ihelyes arányt tartsunk. Az ipari munkálatok keretében természetesen arra is kellett néznünk, hogy az államháztartás érdekeit is figyelembe vegyük és azokat a munkálatokat végezzük el, amelyek állami szempontból, tehát az állam üzemeinek jövedelmezősége szempontjából bírnak fontossággal. Egyébként mindezek a munkálatok emelik a városi lakosság vásárlóképességét és ennek következtében közvetlen javára szolgalmak a mezőgazdaságnak is. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Azok a munkálatok viszont, amelyeiket mezőgazdasági téren valósítunk meg, igen nagy részben olyanok, hogy jóformán teljes mértékben munkabérre fizettetnek ki és ennek következtében különösen az Alföld kubikos néprétegeinek biztosítanak megfelelő' foglalkoztatást. (Helyeslés jobbfelől.) Ami a feltételeket illeti, azoknál a beruházásoknál, amelyek kölcsönök formájában kerülnek pénzügyi lebonyolításra, _— mint említettem — ezeknél a hosszabb lejáratú 17—20 éves kölcsönöknél körülbelül 5 és V2%-os, a rövidebbeknél 5%-os kamattípusra gondolunk. Az igen t. interpelláló képviselő lir felemlítette még azt is, hogy vájjon történtek-e a kormány részéről egyéb olyan intézkedések, amelyek a gazdasági élet élénkítésére szolgálnak. Legyen szabad ehhez is néhány szót fűznöm. (Halljuk! Halljuk!) Már a pénzügyi helyzetről szóló expozémban megemlítettem,^ hogy az ipar egy finanszírozó szervet állít fel 15 millió pengő alaptőkével. Ez az ipari munkaszervező intézet a megalakuláshoz közei áll. A vonatkozó rendelet szombaton fog a 33-as országos bizottság elé kerülni, mert ez teremti meg ezen intézet működésének bizonyos alapjait. (Dinnyés Lajos: Miért nem a Ház elé kerül 1 ?) Ez az intézet lehetővé fogja tenni, az ipari munkák finanszírozását részben egyes közületek részére, — példának okáért a főváros üzemei részére — részben pedig a magánipar keretén belül ia> privátépítkezéseket is lehetővé fogja tenni, így például különösen a fűtési berendezések átalakítását abból a cél; ból, hogy a hazai szén nagyobb felhasználását biztosíthassuk. (Peyer Károly: Három év alatt nem lehet ilyet megcsinálni!) Ennek az ipari munkaszervező intézetnek keretében gondoskodni kívánunk arról is, hogy bizonyos,^ megfelelő célú munkálatok keretében a kis-^és középipar is élvezhesse ennek az intézménynek hasznát, (Helyeslés a jobboldalon.) részben direkte, részben indirekte, mert hiszen azok a munkálatok, amelyeket a nagyvállalatok kapnak, részben mint alvállalkozóknak, kisiparosoknak és középiparosoknak is kiadhatók. (Helyeslés.) A hitelügy terén is tervezünk bizonyos intézkedéseket, elsősorban a mezőgazdaságnak termelési hitellel való ellátása terén. (Halljuk! Halljuk!) Az úgynevezett zöldhitelek lehetővétételét célzó rendelet szintén szombaton fog a 33-as bizottság elé terjesztetni. Ezeknek a hiteleknek előfeltétele ugyanis egy bizonyos jogbiztonság, az, hagy bizonyos adósvédelmi rendelkezések ezekre a hitelekre ne terjedjenek ki. Ezt fogja tartalmazni f maga az ; illető rendelet. A pénzügyi lebonyolítás természetesen nem fog a rendelet keretében kifejezésre jntni. de ennek előfeltételei már megvannak teremtve, úgy, hogy mihelyt a rendelet nanyilágot lát, a pénzintézeti Köznont és az Okh. útján ezeknek a hiteleknek folvósítása kezdetét fogja vehetni. (Élénk helyeslés.) Itt vagyok bátor megemlíteni azt is, hogy az úgynevezett begyújtási hiteleknek folyósítása, — amely hitelek alatt a vidéki intézetek hitelkereteinek kiterjesztése értendő — ami szintén a Pénzintézeti Központ és az Orszá-