Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

• Az országgyűlés képviselőházának 15 tisztviselők, községi orvosok és tanítók is már isimét hónapok óta nem baipnak fizetést. (Ügy van jobb felől.) A múlt esztendőben a belügyminiszter úr az ő nagy megértésével kétszer is segített a bajon a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg. Azóta súlyosbodtak a gazdasági viszonyok. Akkor inég^ csak fel tudott venni valahogyan egy-egy szégyenletes kölcsönt az a községi tisztviselő, ma már ezt sem teheti, kinek van pénze ma a faluban? (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Ajz) idén i|3

l megkapták!) Hozzám egymásután érkeznek bejelentések arról, hogy deeemlber óta nem kaptak fizetést. Egyes vármegyékben nem kapjak meg azért, mert azt ia segélyt, amelyet a belügyminiszter úr volt szíves kiutalni, a vármegye lefoglalta magának a hozzájárulás címlén fizetendő' összeg visszamaradt hátralékai fejében és így a község megint nem kapta meg ezt az összeget és a jegyző megint nem, kapott fizetést. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Jánossy Gábor: Nem volt joga >a; megyének viszszatartani! Tessék panaszt tenni a belügyminiszter úrhoz!) Nem volt joga visszatartani és mégis megtörtént. (Esztergályos János: A jegyzők nem kaipnak fizetést?) Nagyon kérem a belügyminiszter urat, hogy az elkövetkezendő közigazgatási reformmal kapcsolatosan méltóztassék módot találni arra, hogy ez a kérdés véglegesen rendeztessék. De valamit addig is tenni kell. Nem akarok összehasonlításokat csinálni, amelyek hivatalnokok és hivatalnokok közötti megkülönböztetést jelentenek, ellenben tudjuk, hogy az állami hivatalok töb'bbi hivatalnokai az ő fizetésük nagy részét a jegyzők gyűlöletes, odiózus munkájának gyümölcséből élvezik. Hogy jöm hozzá akkor az a jegyző, hogy éppen Ő ne kapjál meg a fizetését, aki az adókat behajtjíal! Igen t. Ház! Méltóztassanak nekem megengedni, hogy legvégül Büchler József szociáldemokrata képviselő úrnak tegnap itt elhangzott beszédére reflektáljak, amelyben a képviselő úr jónak látta megtámadni ,ai magyar közigazgatási tisztviselőt; és különös szeretettel, úgyszólván kódjel foglalkozott a szolgai)írókkal és a jegyzőkkel. (Kabók Lajos: Megvolt rá az oka! — Ellenmondások jobbfelől. — Esztergályos János: Akinek nem köpönyege, ne vegye magára! — Zaj bal felől.) E.lnök: Kérem, méltóztassék a képviselő urat meghallgatni! Erős támadás történt s a képviselő úrnak joga van válaszolni. (Esztergályos János: Most ő szándékozik erős támadást intézni! — Folytonos zaj.) Csendet kérek! Brogli József: Méltóztassanak mindenesetre megnyugodni, mert a válaszom nem lesz olyan erős, mint amilyen erős volt Büchler képviselő úr támadása, (Farkas István: Csak ki vele! — Malasits Géza: Edzett emberek vagyunk mi, csak tessék! — Kabók Lajos: Nekünk nincs okunk a nyugtalankodásra!) aiki azt mondotta, hogy önkényesen járnak el (Farkas István: Bizony, sok szolgabíró önkényesen jár el!) s hogy az igazságot a szerint szolgálják, hogy minő pártállású egyénről van szó. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nagyon sokszor úgy van! — Jánossy Gábor: Általánosított! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Brogli József: Igazán nem lehet csodálkozni, hogy amikor a szociáldemokratapárt az ő világot átformálni akaró eszméivel — hogy így fejezzem ki magam — küzd odakint az életben, akkor lépten-nyomon a hatóságokba ütközik, (Farkas István: Ne adjanak rá okot!), mert annak a hatóságnak hazafias (Zaj és ellenmondás ok a szélsőbaloldalon. — Elnök ^™ ülése 1933 március 1-én, szerdán. 419 csenget.) és a törvénybe lefektetett joga és kötelessége, (Ugy van-! Ugy van! jobbfelől.) hogy a felforgató eszmékkel szemben megvédje a hazát. (Malasits Géza: A törvényt tartsa be, az a kötelessége! Azért támadjuk, mert nem tartja be! — Jánossy Gábor: Betartja! — Esztergályos János: Mezőkeresztesésatöbbi, hazafias alapon! — Zaj. — Elnök csenget) Méltóztassék elhinni, hogy nem volna érdemes Büchler József úr mocskolódásaival itt foglalkoznom (Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.), ha nem a parlamentben hangzottak volna el... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék magát a parlamenti illemhez tartani! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Brogli József: ...azok a vádak, amelyek akként szóltak, hogy ez a nemzet azért kapta Trianont, mert a szolgabírák, a jegyzők basáskodtak. (Farkas István: Azt nem mondotta!) Ezt mondotta, kérem! Tessék megnézni a gyorsírói jegyzetet, benne van az, hogy nagyrészt ezért történt a trianoni megcsonkítás. (Farkas István: Levizsgázott már, befejezheti. — Kuna P. András: Azt mondották, hogy nem akarnak katonát látni! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Maga érdekelt, szolgabíró hozta be! — Kuna P. András: Kimondta azt?) Világos volt a tendencia és éppen ezért, mert mi világosan láttuk, a legnagyobb erélylyel kell azt visszautasítanunk és odakiáltanunk a szociáldemokrata pártnak, hogy ne tovább! (Farkas István: Na, na! Azt nem kérdezzük magától! — Usetty Béla: Azért megmondhatja, hogy ha nem is kérdezik! — Esztergályos János: Ha a bolha elefántnak képzeli magát!) Elnök! Esztergályos János képviselő urat kérem, tartózkodjék az ilyen kijelentésektől! (Esztergályos János: De ha ilyen beképzelt!) Brogli József: Mi ebben a Képviselőházban csakis izzó magyarságú, magyar lelkű képviselőket ismerhetünk el. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Amíg a szociáldemokratapárt nem helyezkedik arra az álláspontra, amint Oroszországon kívül miden egyes más államban, ahol a szocialisták bent ülnek a parlamentben, azok marxista tanaikat mind alá tudják rendelni a hazafiúi érdekeknek, (Rassay Károly: Mondja meg ezt Hitlernek! — Farkas István: Ne sefteljnek a hazával ez alatt a cégér alatt! — Jánossy Gábor: Ez Hitlernek is szól! — Elnök csenget.) laddig szöges ellentétben fog állni a polgári társadalommal, (Farkas István: Maguk destruálták már régen!) amelynek hatóságai akkor, amikor megvédik a népet a leiforgató eszmékkel szemben, ugyanakkor azonban tudnak annyira pártatlanok lenni, hogy a megtévesztett népet, azt a népet, amelyet ők közigazgatnak, pártatlanul közigazgassák. (Farkas István: De nagy frázis!) Igen t. uraim, azt a munkás, becsületes, hazafias szolgabírót és jegyzőt csak tisztelni szabad. (Malasits Géza: Már melyiket! — Farkas István: Amelyik rászolgált!) Az fáj önöknek, hogy a falut a köztük élő szolgabíró és jegyző vezeti, ellenben (Rassay Károly: Vezesse!) megjósolom azt, hogy jaj ennek az országnak abban a pillanatban, amikor már nem a szolgabíró és a jegyző fogja vezetni ezt a népet. A javaslatot elfogadom. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon. — Szónokot számosan üdvözlik. — Malasits Géza: Már egy félórával, előbb tudtam!) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző; Bassay Károly! 61*