Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-153
Az országgyűlés képviselőházának 15 3. ülése 1933 február 28-án, kedden. 405 Endre Zsigmond: T. Képviselőház! Budapest törvényhatósági bizottságának egy múlt év január havában tartott közgyűlésén Petroyácz Gyula igen t. barátom éles támadást intézett a Magyar Cserkész Szövetség ellen amiatt, hogy az ez évi augusztus havára tervezett világjamboreenak helyszínét nem Budapestre, hanem Gödöllőre helyezték át. Avval indokolta álláspontját, hogy Gödöllő községnek rossz a levegője, egészségtelen a vize, és porosak az utcái. Petrováez barátomnak erre a válaszára megadta a feleletet elsősorban a Cserkész Szövetség, azután a cserkész táborparancsnokság, megadta a feleletet Pest-vármegye törvényhatósági bizottsága és foglalkoztak a kérdéssel a napilapok, azonban ez a kérdés ezzel elintézettnek mégsem tekinthető, nemcsak azért, mert a kérdés csakugyan országos jelentőségű, íianem azért sem, mert idegenforgalmi szempontból bír nagy jelentőséggel. Köztudomású, hogy nemcsak Svájc, Olaszország és Ausztria, de még az aranyban bővelkedő Franciaország is mindent elkövet, hogy fellendítse idegenforgalmát. Mi magyarok egy évtizeden belül nemcsak megszerveztük fővárosi és országos idegenforgalmi irodánkat, hanem erre való tekintettel építteti meg a becs—budapesti, a budapest—balatoni utakat és jelenleg óriási áldozatok árán a budapest—sztambuli transzkontinentális utat. De akkor sem tekintettünk el az idegenforgalmi szempontoktól, amikor a Szent Imre-évi ünnepségeket, vagy a Szent István-napi látványosságokat megrendeztük. De mindezek az előkészületek, mindezek az elköltött milliók nem hoztak akkora hasznot az idegenforgalom 'ügyének, mint azok a kis, nagyon sikerült magyar cserkészek, akik talpraesett magatartásukkal az egész világ kultúrnemzeteinek figyelmét magukra vonták két esztendővel ezelőtt az Angolországban tartott cserkész-jamboreen. (Úgy van! Ügy van!) Nekik köszönhetjük, hogy két évvel ezelőtt a Bécs melletti Badenben rendezett cserkész-konferencia egyhangúlag akként határozott, hogy a legközelebbi cserkész-jamboreet Magyarországon fogják megtartani. Amikor erről a cserkészszövetség tudomást szerzett, felkérte a főcserkészt, Teleki Pál grófot, Magyarország volt miniszterelnökét, a cserkész-jamboree megszervezésére. Teleki Pál gróf kevés, de nagyon értékes emberből álló táborkarával meg is szervezte a jamboree előmunkálatait, mind propaganda-, mind műszaki szempontokból olyanformán, hogy mi sikerre való kilátással tekinthetünk ez elé a jamboree elé. Petrovácz Gyula barátom azonban mégsem járt el helyesen, amikor ezt a nyilatkozatát közzétette, nemcsak azért, mert a Gödöllőre járó nyaralókat elidegenítette attól, hogy megismételjék odamenetelüket. hanem az idegen országban levő szülőket is elriasztotta attól, hogy messze távolból olyan helyre bocsássák gyermekeiket, ahol rossz a levegő, porosak az utcák és kevés a víz. (Gál Jenő: Kissé exkluzív talán a levegő! Inkább az fogja őket elidegeníteni!) A prooagandabizottságnak még sok munkát fog adni, amíg ennek a felszóla1 ásnak az élét valamennyire letompítja. (Gál Jenő: Különszerűen akarják megszervezni!) Ezek a munkálatok most már szépen előre haladtak. Amint tudni méltóztatik, a jamboree táborozással egybekötött versenyszerű mérkőzést jelent és hasonlóan az olimpiai játékokhoz, négyévenként rendezik. Eddig Anglia volt a világ első cserkész nemzete, most °a magyaron a sor. Ezen a cserkész-jamboree-n az előzetes bejelentés szerint 35—40.000 cserkész fog megjelenni a világ 49 államából. Erre azt is lehet mondani, hogy ez lesz a világ legnagyobb eleven néprajzi látványossága, mert ez sokkal nagyobbméretű, mint az eddigi három, amelyet más országokban tartottak. Ezek a cserkészek tíz altáborban lesznek elhelyezve. Minden altábornak kétharmad részét idegen cserkészek alkotják, egyharmad részét pedig a magyar cserkészek, de arra is történt intézkedés, hogy ezek a magyar cserkészek elsajátítsák azt a nyelvet, amelyre szükség van abban a táborban, amelytbe beosztották őket, sőt bizonyos tárgykörökkel is megismertették őket azzal a célzattal, hogy felvegyék az összeköttetést, a társalgást az idegen nemzetbeli cserkészekkel, hogy ezáltal saját ismereteiket gyarapítsák. (Helyeslés.) A cserkésztábor 450 katasztrális hold területen fekszik, a legnagyobbrészhen a királyü kastély körüli területen, azután az Erzsébet-parkban, a további területeken pedig a segédtábor lesz elhelyezve. A segédtáborban a cserkészekhez hasonló alakulatok — a balillák, stb. — lesznek. Nem akarok erről hosszasabban beszelni. (Gál Jenő: A Duna-ünnepélyről éppen így beszéltek! — Kuna P. András: Nem ügyvédi iroda ez! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Endre Zsigmond: A víz levezetésének igen nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert az eddig megfúrt hat artézi kút az eddig rendelkezésre álló kutakkal > együtt naponta 2150 köbméter vizet hoz felszínre, pedig nincs több vízre szükség,, mint legfeljebb 810 köbméterre. Olyan bőségesen látják el a tábort a kutak vízzel, hogy minden cserkészre naponta 15, liter jut fejenkint, azonkívül fennmarad > a locsolásra, öntözésre szükséges vízmennyiség. A fürdésre szolgáló vizet már a halastó adja, amelyet a koronauradalom bocsát rendelkezésre, és abban naponkint életveszedelem nélkül 4000 cserkész fürödhet. (Helyeslés.) Az ' utak eddig rendbehozattak, azoknak portalanítására az előintézkedések már megtörténtek. Ami a repülést illeti, a motornélküli repülés, azt _ mondhatnám, Magyarországon sikerült a legjobban, az eddigi iskoláztatás a legnagyobb eredményeket mutatja fel. Az&al akarom befejezni beszédemet, hogy nekünk nem az a feladatunk most, hogy szüntelenül arról tárgyaljunk, hogy hol lenne jobb helye annak a tábornak, mert az már elhatározott dolog, hanem nekünk, a magyar társadalomnak csak az lehet a feladatunk, hogy támogassuk a táborparancsnokságot és fogjunk össze, hogy úgy az állam, mint a társadalom és a községek forrjanak eggyé a jamboree idejére. (Gál Jenő: Es senkit ki ne rekesszenek belőle!) Tartsunk össze, hogy a világ 49 nemzetének fiai egy jobb .sorsra érdemes nemzetnek a benyomásával távozzanak ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Endre Zsigmond : ... és ne csak figyelemmel, hanem rokonszenvvel és szimpátiával nézzek majd azt a küzdelmet, amelyet dicsőséges régi nagy magyar hazánk ősi területének újból való visszaszerzése céljából fogunk megindítani. Az elnöki napirendi javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps \a?jobboldalon.) Elnök : Minthogy szólásjoga többe senkinek sincs, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Az elnök napirendi javaslatával szemben írásban két napirendi javaslatot adtak be, és pedig Kabók Lajos és Lang Lénárd képviselő urak. Lang Lénárd képviselő úr napirendi javaslata a 58*
