Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-153

400 Az országgyűlés képviselőházának 15$. ülése 1933 február 28-án, kedden. azok a szegény paraszt, földmíves emberek, a szegény ipari munkások és munkanélküliek hogyan mennek el Gyulára, Orosházáról, Békéscsabáról, Szarvasról, vagy nem tudom melyik faluból, amikor csak az útiköltség belekerül nekik 5 pengőbe, s amikor nem tudnak egy darab kenyeret, egy darab szalonnát venni, mert nincs egy krajcárjuk sem, úgyhogy az élelmezésre sincs pénzük és útiköltségre sincs pénzük. Tehát ha már novelláris úton méltóztattak ezeket a törvényjavaslatokat megváltoztatni, akkor méltóztassék ezekhez a kérdésekhez is hozzányúlni és méltóztassék a törvénybe fölvenni legalább azt, hogy ezek közül az emberek közül legalább azok, akik rá vannak szorulva, akik igénylik, felvehessék az útiköltségek és eljárási költségek megtérítését, ha bemennek a megyegyűlésbe vagy a kisgyűlésbe. (Kabók Lajos: A felsőházi tagok megkapják! — Buchinger Manó: A Tjaraszt az más! — Kabók Lajos: A szegény embert nem engedik a törvényhozásba !) A miniszter úr nemhogy szűkítené a tisztviselői szavazatok számát, hanem még jobban tágítja. Eddig a vidéki főkapitányok tagjai voltak a törvényhatóságnak. Nem tudom, hány ilyen vidéki főkapitányság volt, de kevés. (Mikecz István előadó: Megszűntek!) Most azonban a miniszter úr, minthogy a kerületi főkapitányságok megszűntek, beveszi a törvényjavaslatba, hogy a rendőrhatóságok vezetői tagjai lehetnek a törvényhatóságnak. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Meg kell mondania egészen nyíltan, őszintén és becsületesen a miniszter úrnak, hogy ez a Javaslat éppen úgv, mint a másik két törvény, amelyről beszéltem^ nem egyéb, mint az Ő párthatalmuknak • biztosítása. Lám, Kozma Jenő t. képviselőtársunk már sokkal őszintébb ember. (Kabók Lajos: Már amikor!) 0 egy újévi vagy valami más köszöntőbeszédre adott válaszában megmondotta egészen nyíltan: sikerült a fővárosban a polgárság uralmát örök időkre biztosítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közénen.) Ezt ő valószínűleg úgy értette, hogy sikerült a városházi uralmat az ő pártjának biztosítani. Nem képzelem, hogy például a Rassay-pártnak, vagy a Friedriehpártnak, vagy a demokratapártnak (Kozma Jenő: A pogári pártoknak!) . . . hanem bizonyára arra gondolt, hogy az egységespárt és a kereszténypárt számára sikerült biztosítani (Kozma Jenő: Nem tettem kivételt.) örök időkre a városházi uralmat. Ami az örökkévalóságig tartó uralmat illeti, meg kell jegyeznem, hogv^ a szovjet alatt elítéltek — méltóztatik rá emlékezni — embereket életfogytig tartó fegyházra. Es akkor a pesti humor azt mondotta ezekre, hogy szovjetfogytig ítélik el őket. Ezt az örökétig való uralmat is úgy mondhatjuk, hogy kurzusfogytig való uralom, nem pedig örökkévaló. (Egy hang a jobboldalon: Rossz vicc! — Kozma Jenő: Ameddig a polgárság uralmon van!) Mélyen t. Képviselőház! Ezt a két törvényt el kell törölni és helyükbe demokratikus törvényt kell hozni. Ezért bátor vagyok a következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa) : «Tekintettel arra, hogy a demokratikus, jó közigazgatásnak alapja a nép szabadsága és biztosított önkormányzati joga, a Képviselőház elutasítja a «közigazgatás egyszerűsítéséről» szóló javaslatot és utasítsa a kormányt: terjesszen a Ház elé törvényjavaslatot az egész közigazgatás demokratikus újjáalakításáról. A Képviselőház a demokratikus, jó közigazgatás alapjául a következő alapelveket határozza meg: 1. Általános, egyenlő, titkos választójog valamennyi köztestületben, a kisebbségek képviseletének biztosításával; 2. a szóbeli, közvetlen közigazgatási eljárás érvényesítését ; 3. az önkormányzat részvétele az új közigazgatásban; 4. a közigazgatás az önkormányzati testületeknek felelős, a központi kormánynak csak az ellenőrzés joga biztosítandó; 5. a kvalifikációs törvény hatályon kívül helyezése, (Mozgás.) a laikus kormányzás alapelvének az önkormányzatban való biztosítása; 6. a személyes felelősség és az anyagi kártérítési kötelezettsége a hivatalos hatalommal való visszaélés eseteiben. A hivatali hatalommal való visszaélés kíméletlen, szigorú büntetése ; 7. munkaügyekben a közigazgatási bíráskodásnak megszüntetése.» (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! De egészen világosan mutatja ezeknek a törvényéknek a célját egy másik őszinte beszéd is, — mert Wolff Károly és Kozma Jenő uraik őszinte emberek és megmondják véleményüket itt a Házban is (Felkiáltások a jobboldalon: Meg bizony!) és a másik köztestületben, a törvényhatóságban is. A törvényhatóságban ugyan nem méltóztatott Kozma Jenő úrnak ilyen őszintén megnyilatkozni, mint amilyen őszintén megnyilatkozott a küldöttség előtt, amely őt felköszöntötte, (Kozma JenŐ: Sőt!) de Wolff Károly képviselő úr az 1930 : XVIII. te. tárgyalásánál azt mondotta volt, hogy (olvassa): «Nálam a iszociáldemokratapárt legyőzése a cél, amelyet bevallóik és ezt a javaslatot abból a szempontból nézem, mennyiben ellenkezik a keresztény nemzeti irány érdekeivel.» Ez világos és őszinte beszéd, de akkor ne jöjjenek az urak és ne jöjjön a miniszter úr azzal az okoskodással, hogy a törvényeket az egész nép érdekében hozzák. Nem! Ez a beszéd és az a beszéd is, amelyet Kozma Jenő képviselő úr tartott, világosan mutatják, hogy ezeket a törvényeket nem a nép érdekében, hanem a pártok érdekében hozzák. (Kabók Lajos: A nép ellen! — Kozma Jenő: Túlzás!) A keresztény demokrácia, amelyről egyébként Wolff Károly úr beszélt, egészen hamis meghatározás, mert nincs kathólikus demokrácia, nincs református demokrácia, nincs zsidó és Konfucius demokrácia, csak konfuzus demokrácia van és ennek hirdetője éppen Wolff Károly úr, aki a keresztény demokráciáról j ilyen vonatkozásban beszélt. Hirdethetnek az urak új evangeliuimot, mégis minden evangélium között legelső az, hogy nem .szabad beállítani vélt igazságokat, inkább mondhatnáim, hogy valótlanságokat a dolgok homlokterébe, mint éppen beállították ezt a keresztény demokratikus jelzőt és a kereszténv demokráciával való visszaélést. (Zaj a baloldalon és a középen. — Propper Sándor: Szélhámosságot!) T. Ház! Neon tudom, keresztény demokrácia-e az, hogy beiktatták például a törvénybe a hármas és négyes szavazatot. Kérdem, miért keresztény demokrácia ez? Es milyen címen nevezték ezt a hamisítást, a választók akaratának ezt a meghamisítását keresztény demokráciának, például Budán, ahol 600 ember választ: egy