Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-153

396 Az országgyűlés képviselőházának . vagy kézbesítését követő^ naptól számított egy év. A másodfokon végérvényesen határozni jogosult hatóságok között támadt hatásköri Összeütközések esetében az illetékes miniszter dönt. Ez a törvény nem érinti az egyes jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek fellebbviteli, illetőleg felterjesztési jogot biztosítanak a főispánnak, a főpolgármesternek, Budapesten a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági tanács elnökének, a tiszti főügyésznek, a közigazgatási ágak főnökeinek, vagy képviselőinek, az egyes szakigazgatási tennivalók ellátására hivatott szerveknek. A közigazgatási bíróság elé vihető ügyekben igénybevehető jogorvoslatokról más törvények rendelkeznek. A kormánynak az 1886 :XXI. te. 10. §-a első bekezdésén alapuló felülvizsgálati joga a jövőre is változatlanul marad. A hatósági fokozatokat a II. fejezet tárgyalja, még pedig a következőképpen: Azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekre nézve az elsőfokú hatóságot más jogszabály alapján megállapítani'nem lehet, a főszolgabíró, illetőleg a polgármester határoz. A törvény 15. §-a felsorolja az eltéréseket. A 23. 4 megállapítja, hogy azokban a közigaz; gatási ügyekben, amelyekben a közigazgatási bíróságnál nincs helye panasznak, a 2. bekezdésben meghatározott kivételekkel másodfokon a következő hatóságok határoznak: A törvényhatóság első tisztviselője határoz azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a főszolgabíró, a megyei város polgármestere, a községi képviselőtestület, a községi elöljáróság, a törvényhatósági jogú város polgármestere által kijelölt tisztviselő, vagy a székesfővárosi kerületi elöljáró határozott. Felsorolja azután ez a §, hogy az ügy tárgya szerint illetékes miniszter milyen ügyekben határoz. Az első és második, tehát a most ismertetett, fejezetekben felsorolt rendelkezések nem vonatkoznak a rendőri büntetőbírósági ügyekre, az adó- és illetékügyekre, ideértve a helyhatósági közszolgáltatások ügyeit is. A vegyes rendelkezések 13 konkrét üggyel foglalkoznak. Megállapítják először, hogy milyen ügyek tartoznak a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, másodszor, hogy milyen ügyek tartoznak a vármegyei törvényhatósági kisgyűlés hatáskörébe. Megállapítják harmadszor, hogy a törvényhatósági jogú városok közigazgatási bizottsága kebelében az építési ügyek másodfokú intézése céljából építési albizottságot kell alakítani. A törvényjavaslat szerint az építésügyi albizottság elnöke a közigazgatási bizottság elnöke.. Benne van a törvény javaslatiban az is, hogy a törvényhatóság székhelyén működő m. kir. rendőrkapitányság vezetője szakszerűség címén tagja a törvényhatósági bizottságnak, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának pedig a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya. Ugyancsak a törvényhatósági bizottság tagja lesz a magyar királyi erdőigazgatóság székhelyén a magyar királyi erdőigazgató. Ez a rendelkezés Budapest székesfővárosra nem vonatkozik. A törvényhatósági legtöbb-adófizetők névjegyzékének összeállítását rendezni javasolja a törvényjavaslat és pedig olyképpen, hogy a legtöbb-adófizetők névjegyzékének^ alapjául szolgáló kimutatások összeállításánál a törvényhatóság területén kivetett földadót, a házadót, az ezek után kivetett községi pótadót, á 3. ülése 1933 február 28-án, kedden. vármegye területén fekvő községek, illetőleg a törvényhatósági jogú város javara eső általános kereseti adót, a törvényhatóság területén kifizetésre kerülő illetmények után fizetett alkalmazottak kereseti adóját és a vármegyei pótadót kell számításba venni. A községi legtöbb-adófizetők névjegyzékének összeállítását a következő szakasz szabályozza. Megállapítja, hogy kik lehetnek a községben nem lakó virilis tagok megbízottai. A nagy- és kisközségek képviselőtestületi tagjainak választásánál a választókerületeket úgy keil megalakítani, hogy egy-egy választókerületibe 200-nál kevesebb és 1200-nál több választó ne essék. Az 1929 : XXX. te. 72. $-ának 2. bekezdése úgy módosul, hogy a községi elöljáróknak és alkalmazottaknak nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagsága kérdésében a képviselőtestület által adott engedély az alispán jóváhagyásával válik hatályossá. Az 1929 : XXX. te. 80. §-ának 3. bekezdésében foglalt felfüggesztés kérdését e törvényjavaslatnak 38. §-a rendezi A következő szakasz az 1929 : XXX. te. QQ. §-ának, valamint 67. §-a 3. és 4. bekezdésének helyébe a következő rendelkezéseket veszi fel (olvassa): «Jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX. vagy magasabb, Budapest székesfővárosnál az ezeknek megfelelő fizetési osztályba van sorozva, csak azt lehet alkalmazni és csak azt lehet előléptetni, aki az 1929 : XXX. te. 65. §-ának 1. bekezdésében meghatározott elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát «ikerrel letette.» A gyakorlati közigazgatási vizsga az egyes ágazatok szerint a következőképpen oszlik imteg: van belügyi szakvizsga, nénzügyi szakvizsga, vallás- és közoktatásügyi szakvizsga* végül közgazdasági és közlekedési szakvizsga, amelyet azoknak kell letenniük, akik a belügy-, pénzügy-, vallás- és közoktatásügyi vagy pedig a földmívelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumnál kívánnak szolgálatot teljesíteni. A gyakorlati vizsga három év múlva tehető le, aki pedig hat év alatt le nem teszi, azt a szolgálatból elbocsátják. A vármegyei közigazgatási gyakornokot országos pályázat alapján a főispán nevezi ki; szolgalatát a XI. fizetési osztályban kezdi es ketevi szolgálat után vármegyei fogalmazóként a X. fizetési osztályba lép elő. Bendezni javasolja a törvényjavaslat a hatósági kézbesítés ügyét. Kimondja továbbá, hogy a törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az életbelépés időpontjában folyamatban lévő közigazgatási ügyekben is, Felsorol ezenkívül az e törvényjavaslat egyes szakaszaiban már hatályon kívül helyezett szakaszokon kívül 'még további szakaszokat. Legvégül pedig kimondja, hogy a törvény végrehajtásával a belügyminisztert bízza meg. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés ' és taps a .jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Ház! Az a törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, mélységes bizonyítéka annak, amit az ezekben a padokban ülő képviselőtársaim az 1929 : XXX., majd pedig az 1930 : XVIII. te. kritikájaképpen elmondottak. Ez a kritika tudnillik oda konkludált, hogy ezek a törvények, — ez volt