Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-142

30 Az országgyűlés képviselőházának 1U2. ülése 1933 január 25-én, szerdán. részt azáltal, hogy azoknak a svájciaknak, akik a Hungária A.-G.-nál részvényérdekelt- j séget vállaltak, mint «der Bevollmächtigter» írásokat adott, amely írásokban a részvények­nek évi 1% -kai való kamatozását bizto­sította oly módon, hogy a kamatokat az Un­garische Zentralstelle ïogja megfizetni. Mer­sze azt már nem jelölte meg közelebbről, hogy mi ez az Ungarische Zentralstelle, illetve, hogy alatta mi értendő, mert akkor rögtön rájöttek volna, hogy ilyen hely nincs. Egész manövrirozása közönséges szélhámosság. Ál­landóan úgy tüntette fel magát Svájcban, mint a magyar kormány egészen különleges hatás­körrel felruházott^ delegáltját és ezt részben az egyes kormányzati funkcionáriusoktól hozzáintézett leveleikkel igyekezett bizonyí­tani.» Ezek a levelek teljesen lényegtelenek. Levelet írt például egy funkcionáriusnak, amelyben felhívja figyelmét a svájci bikaex­portra, és választ kapott tőle: Kedves Bará­tom — jó magyar szokás szerint tegeződve — vissza fogunk térni erre a nekünk értékes gon­dolatra, — vagy nem tudom, ilyen általános természetű választ kapott és ezt ő azután ott a jó svájciaknak úgy mutatta be, hogy ő pertu­viszonyban és szoros baráti viszonyban van minden funkcionáriussal. Állandó trükkje volt, hogy svájciak jelenlétében minisztereket hívott fel telefonon és azokkal hosszasan magyarul be­szélgetett- En nem tudtam, hogy ennek mi a célja, csak azt láttam, hogy alig vagyok pár­napos miniszter, mindennap valami fontosnak mondott ügyben keres Zürichből Laskai. Mon­dom, én nem tudva semmit ennek a hátteréről, rögtön kiadtam egy rendeletet, hogy nekem ne telefonáljon ilyen drágán egészen felesleges dolgokat, de mondom, eszem ágában sem volt, hogy ennek a dolognak mi lehet a háta mögött. A svájciak mind azzal jönnek, hogy hallották, amikor X. Y.-nal beszélt telefonon, természete­sen^ magyarul. (Bródy Ernő: Miniszterekkel! Sajátszájulag! — Derültség a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Ezek voltak azok a kon­krét dolgok, amelyeket erről az ügyről elő­terjesztettem. Amikor ezek a dolgok tudomá­somra jutottak... (Kabók Lajos: Ki a hibás? Ki felel ezért? El lehet hederálni egy ország pénzét következmények nélkül? — Zaj a szélső­baloldalon) Elnök: Csendet kérek. Kállay Miklós földmívelésügyi. miniszter: A felelősség kérdésére vonatkozólag az a meg­jegyezni valóm van, hogy én felelni fogok arról, amit ebben a dologban csinálok, és felelni szándékozom egyéb gestiómról is, amelyeket mai minőségemben csinálok, ellenben az a parlamenti bizottság, amelynek kiküldését mél­tóztatik javasolni, igazán nem tudom, kinek felelne (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A par­lamentnek!) és hogyan felelne arról a vizsgá­latról és arról a tevékenységről, amelyet eb­ben az ügyben kifejtene; ahhoz tehát semmi körülmények között nem járulhatok hozzá. (Rassay Károly: A 33-as bizottság már ki is küldött egy hatosbizottságot, amelynek fel­adata ezeknek a megvizsgálása!) Ez a feladata, de intézkedési jogköre nincs. T. Képviselőház! En tehát akkor, amikor ez a kérdés ekként kezdett előttem feltárulni, azonnal szükségesnek tartottam volna Laskai Dénes letartóztatását (Ügy van! bálfelöl,) és jogi illetékes helyen érdeklődtem e kérdés iránt. Akkor még nem voltak ilyen dokumen­tumok a kezemben. Mivel csak gyanúokaim voltak és maga a vizsgálat befejezve még nem volt, azonnal átírtam Zürichbe ottani meg­bízottunknak, valamint a részvénytársaságnak, hogy a magam részéről szükségesnek és he­lyesnek tartanám Laskai Dénesnek őrizetbe­vételét. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez is Laskai kezébe került? — Derültség a szélső­baloldalon.) Az őrizetbevétel mindezideig nem történt meg. (Rassay Károly: A magyar állam tett feljelentést?) Nem tett fel jelenést. (Ras­say Károly: Miért nem?) Méltóztassék meg­várni. Egyelőre itt úgy állott a dolog, hogy csak annak a részvénytársaságnak keretében, amelynek elnöksége, igazgatósága és végrehajtó bizottsága van és amellyel szemben követett el ő magánjogi visszaéléseket, kellett volna a feljelentést megtenni. (Rassay Károly: A 60% alapján rendkívüli közgyűlést kellett összehívni!) Most jutottak tudomásomra ezek­ből a dokumentumokból, amikor a jelentés hoz­zám megérkezett, hogy ő tényleg hamisításokat követett el és nemcsak, mint a részvénytársa­ság igazgatója, hanem mint a magyar állam megbízottja is visszaéléseket követett el; ezen az alapon fogom tehát megtenni ellene a le­tartóztatására irányuló feljelentést. (Prop­per Sándor: Ugylátszik, neki különb össze­köttetései vannak, mint a magyar kormány­nak! — Erődi-Harrach Tihamér: Azt írja «Az Est», hogy ismeretlen helyen tartózkodik! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék nyugodt lenni, én tudom, hol tartózkodik. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Megnyugtathatom a közvéleményt, hogy én tudom, hol tartózkodik. T. Képviselőház! Ezekben számoltam be ar­ról, laimit én ebben a kérdésiben tettem. Azt hi­szem, hogy úgy a ! sürgősség, mint az erélyes­ség tekintetében a leggyorsabb tempóban igye­keztem lebonyolítani ezt a nagyon kellemetlen és szomorú ügyet. De ennek a magáról megfe­ledkezett, patologikusán elzüllött embernek ügye mindezeken kívül még mást is f érint. Érinti a mi pozíciónkat Svájcba>n % s azért na­gyon fontosnak, lelkiismeretbeli kérdésnek, el­engedhetetlenül előtérbe toluló szempontnak tartom, hogy ezzel a kérdéssel nemcsak mint egy embernek a kérdésével foglalkozzunk, ha­nem abból a szempontból is, hogy a magyar szempontok Svájcban ezentúl hogyan bíráltai­nak el. Érdekes tünetire bátorkodom felhívni t. kép­viselőtársaim figyelmét. A legilletékesebb ol­dalakról, nem magyar oldalról, kapjuk —- mint azt Lázár Miklós t. képviselőtárÉra'm is nagyon jól tudja — állandóan az intéseket, hogy igye­kezzünk a dolgot úgy elintézni, hogy az a svájci kö'ziVélemény hangulatát a magyar kér­déssel, a magyar áruval és a magyar kereske­delemmel szemben ne hangolja. Ha itt valaki túlment ezen a mérsékleten, az 'mindenesetre én voltam és én ugyanazzal a nyíltsággal, ainely­lyel feltártain a helyzetet, fogom ezt a vissza­élést és bármely más visszaélést, Aimély tudo­másomra jut, megtorolni. (Helyeslés. — Propper Sándor: Egyelőre megkapta a II. osz­tályú érdemkeresztet! Kinek a javaslatára vagy előterjesztésére? — Kabók Lajos Vissza­kérik most a® érdemkeresztet? — Zaj.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a viszonválasz joga. Lázár Miklós: T. Ház! Bevallom őszintén, hogy bár a svájci borházak dolgairól egyet­mást hosszabb idő óta tudok, mégis mélységes megrendüléssel (Bródy Ernő: Megdöbbenéssel!) elborulva hallgattam ezt ®i búcsúztatót, amelyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom