Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-152

Az országgyűlés képviselőházának 152. dése az osztálygyűlölet tüzébe, az osztály gyűlölet üldöztetésébe. 1906-ban, amikor a földmunkásszövetség" meg-alakult, akkor sem azért kapott a magyarországi földmunkásság szervezkedési engedélyt és alapszabályokat, mintha a régi jobbágy és földesúri mentalitásból kigyógyult volna az akkori magyar belügyminiszter, hanem egészen más okból, amint ezt idézettel bizonyíthatom, a «Magyar Szociálpolitika Mérlegé»-ről szóló munkából, amelyben azt mondják, hogy az uralkodó osztály ellentétbe jutott a dinasztiával és a dinasztiára támaszkodó inparlamentáris kormány az uralkodó osztályok elleni sakkhúzásképen^ megadta az engedélyt a Földmunkások Országos Szövetségéhez. 1906 januárjában így alakult meg a szövetség s decemberben már 48.616 beiratkozott tagja volt. Az ellenforradalmi reakció azután tökéletesen megfosztotta a_ földmunkásságot az ellenállás, a szervezkedés, az önvédelem jogától és akárhány helyről hallottuk azt az ellenvetést, amikor a földmunkások otthont akartak építeni vagy helyiséget akartak bérelni a maguk számára, hogy dolgaikat megbeszéljék: vájjon minek a parasztnak a kaszinó, maradjon ott, ahol eddig volt. Tíz esztendő óta tilos számukra a helyi szervezetek alakítása, 1922-ben betiltották lapjukat és azóta némaságra vannak kényszerítve annak ellenére, hogy minden senki kaphat lapengedélyt, aki a kormány dicséretére vállalkozik. A magyar nép nagy többségét kitevő mezőgazdasági munkásságra azonban hallgatás van rákényszerítve. Az elmúlt 13 év alatt mindenétől megfosz^tták ezt a réteget, amivel a kizsákmányolás ellen védekezni^ tudott volna és ennek ellenére is a Földmunkások Országos Szövetsége a legutóbbi évtized alatt minden évben bőségesen a földmívelésügyi miniszter úr tudomására hozta azokat a sérelmeket, amelyek a földmunkásságot érték. Konkrét esetek tömegét tártuk fel, követeltük a nyilvánosság előtt ezeknek az eseteknek megvizsgálását, orvoslását és követeltük ezeknek az eseteknek lehetetlenné tételét törvényes intézkedések útján. Mi teljes joggal állíthatjuk tehát azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak megszületése azoknak a sürgetéseknek eredménye, amelyek a Földmunkások Országos Szövetségéből indultak ki. Ennek ellenére is meg kell állapítanunk a törvény ja vais latról ismételten, hogy a legsúlyosabb problémák figyelembe nem vételével csak egy kiszakított része a problématömegnek. Vájjon mit is ér ez az egész parányi morzsa, ez az egész törvényjavaslat elsősorban az általános titkos választójog nélkül» a nélkül, hogy azoknak, akik ebben a törvényben érdekelve vannak, joguk lenne beleszólni abba, hogy ennek az országnak végrehajtó és igazságszolgáltató szervei hogyan alakulnak. Mit ér ez általános választójog nélkül, mit ér ennek az egész osztályuralmi szervezetnek gyökeres megváltoztatása nélkül? Ágoston Pétert kell idéznem, aki azt mondotta, hogy: hiába» egy nagy szervezet kollektív pszichéje ellen — míg létesítésének társadalmi előfeltételei, a tiszta osztályuralom, rokoni gens-ek, hivatalra való jog állandóan megmegújulnak — ilyen kezdeményezéseknek meddőknek kell iniaradniok. Nem elég a törvényjavaslat szövegében és indokolásában hangoztatott jóakarat addig, amíg az osztályuralmi kirakatban ilyen tessék-lássék törvények díszelegnek, Amíg az uralom a kirakati cikkekkel ülése 1933 február 23-án, csütörtökön. 351 csak az európai szimpátiák megszerzését célozza, ő maga azonban a kirakati cikkeket nem használja fel, addig ez szemfényvesztés marad befelé mindig. Amíg egy becsületes valódi népparlament az összes törvényeket, amelyek, a mezőgazdasági munkásokra vonatkoznak, nem veszi revízió alá és nem alkot olyan újakat, amelyektől ez a konok reakció eddig elzárkózott, addig ez a törvény csak a hivatalos lapban fog megjelenni, künn az életben semmi eredménye, semmi hatása, semmi következménye nem lesz. És addig, amíg a mezőgazdaságban dolgozók érdekképviseleteinek a szabad szervezkedés eszközével nincs befolyásuk a törvények végrehajtására, — nem követelünk több befolyást, mint amennyi a nagy agrárius érdekeltségben tömörült néhány ezer ember kezében van —addig minden törvényalkotás meddő marad, addig ennek a törvényalkotásnak is meddőnek kell maradnia. T. Képviselőház! Hát még mennyire meddő marad a törvényalkotás akkor, ha az eredménnyel a szándék is egyezik, vagyis a szándék az, hogy meddő maradjon a törvényalkotás, s természetesen annál inkább az az eredmény is. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Kéthly Anna: Hogy pedig mennyire az eredménytelenség a szándék, arra világosságot vet a kormánynak az a legutóbbi intézkedése, amelyről a Képviselőháznak talán nincs is tudomása, olyan csendben, olyan bizalmasan hajtották végre. Ez az intézkedés felfüggeszti az 1923. évi XXIV. te. alapján létesített ülnökrendszert, amely eddig a mezőgazdasági munkaperekben első- és másodfokon rendszeresítve volt. Felfüggesztik ezt a parányi morzsáját a mezőgazdasági munkásság érdekképviseletének ezekben a perekben éppen akkor, amikor a kormányfő állandóan az érdekképviseletek mellett nyilatkozik. Felfüggesztik azt az érdekképviseleti védelmet, amelyben a mezőgazdasági munkásság saját életsorsosainak néhány pengős igényéről van szó, a munkáltató számára úgyszólván teljesen értéktelen összegről, s arról az esetről, amikor azt a silány keresetet sem kapja meg a munkás, amiért a birtokos által egyoldalúan diktált munkafeltételek szerint már megdolgozott. Most ezt is lebontotta a kormány és ez az igazi képe, igazi jelentősége a kormány szociálpolitikai szándékai komolyságának. Szavalnak érdekképviseletről és ott, ahol az érdekképviselet a munkás érdekének képviseletét jelenti, ezt a legparányibb maradványát az érdekképviseletnek is lebontják. Ez a minimális lehetőség volt eddig az egyetlen mód a beleszólásra ezekbe a dolgokba. Most azután hol panaszkodhatik az a törvény tudatlan, igen sok esetben írástudatlan paraszt a maga bajáról, ki ad neki tanácsot? Hiszen, ha két ember összejön a faluban, — különösen, ha ez egyik nem is falubeli — rögtön tiltott gyűlést szimatolnak, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Ha két ember összejön, tiltott gyűlésnek minősítik!) súlyos pénzbüntetésekkel és szabadságvesztésbüntetésekkel sújtják az illetőket, még pedig olyan formán, hogy a szabadságvesztésbüntetést legtöbbször a legnagyobb dologidőben hajtják végre. (Ügy van! r Ügy vem! a szélsőbaloldalon.) így történt ez éppen a legutóbbi hetekben Szőregen, ahol férjet és feleséget, néhány hetes gyermek anyját, kettőjüket együtt hívták be a büntetés kitöltésére, amikor a férjet inségmunkára hívták be,