Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-151
Az országgyűlés képviselőházának iSí, kénytelen!) Be kell jelentenem azt, amit Dinynyés képviselőtársam közbeszólás formájában itt most mondott, bogy Cserépváraljára kiküldvén egyik képviselőtársunkat, Neubergert,. a csendőr őt kiutasította a községből és tizennyolc kilométert kellett gyalogolnia csendőr fedezet mellett, míg Keresztesre, az állomásra ért. , .','•'• A képviselői mentelmi Dogról most mar minékünk egészen világos képünk van. Amíg itt uappkon keresztül tárgyalunk képviselői mentelmi jogi sérelmeket és egészen kis dolgokban, olyan dolgokban, amelyeknek semmi közük sincs a képviselői hivatáshoz, a Képviselőház nem ad ki képviselőket, hanem mentelmi jogukban megsértve, zaklatva látja őket, addig a képviselőválasztások alkalmával ezt a mentelmi jogot egészen lazán kezelik. (Dinnyés Lujos: Seho,gysem!) A szabad mozgásuk nem volt biztosítva olyan embereknek sem, akiknek megvolt az összes okmányuk, akik minden okmányszerű irattal, amelyet csak kívánhattak, fel voltak szerelve. Bizalmiembereink az alispántól és a választási elnöktől kapott igazolvánnyal jelentek meg a választási biztosok előtt és azért utasíttattak el, mert az igazolványon nem volt okmányhélyeg. Amikor azt latjuk, hogy mindent elkövetnek, ami csak elképzelhető 1 abban a tekintetben, hogy bennünket megakadályozzanak, higyjék el, képviselőtársaim, igazán arra kell gondolnunk, hogy nem is ellenfelek vagyunk, hanem tényleg ellenségek. Ne állítsák képviselőtársaim teljesen élére a dolgot. Maradjunk mi meg továbbra is képviselőnek itt a parlamentben és a parlamenten kívül is. (Felkiáltások a jobboldalon: Rendben van! — Szabóky Jenő: Még tíz esztendeig! Helyes! Fogjunk kezet! — Derültség.) A választáson lehetünk mi más pártok érdekében dolgozó ellenfelek. De ha azt akarják képviselőtársaink, hogy ellenségekké valljunk, mi vállaljuk ezt a szerepet is. (Szabóky Jenő: Ne legyen olyan szigorú, árt az egészségnek!) Elnök: A képviselő úr által előterjesztett mentelmi jogi sérelem kiadatik a mentelmi bizottságnak. Szól ti SÍ'ti következik Reisinger Ferenc kép viselő úr, aki szintén mentelmi jogának megsértését jelenti be. Tessék, képviselő úr. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Én, mint ennek a Mezőkeresztesen lefolytatott hajtóvadászatnak egyik szenvedő részese, szintéli bejelentem négyrend'beli mentelmi jogsérelmemet. (Büchler József: Mindjárt angróban csinálja!) Az első mentelmi jog sérelem folyó hó 11-én Tard községben esett rajtam, amikor egy csendőrjárőr (Dinich Ödön: Direkt tardi csendőrök!) tudomásomra hozta, közölte velem, hogy ők a községet egy negyedóra múlva lezárják és ajánlják nekem barátságosan, hogy hagyjam el a községet. (Bródy Ernő: Mit tetszet elkövetni Î) Agitáltam a jelölt érdekében. Tekintettel arra, hogy előtte két nappal uuyancsak Tardon azt a bizalmi emberünket, akinek ott tartózkodását a főszolgabíró, a főispán és a karhatalom parancsnoka, az ott funkcionáló csendőrszázados egyértelrnüleg engedélyezte, félholtra verték Tard község határában, (Dinich Ödön: Kint a búzatáblán!) ajánlatosnak véltem a magam szempontjából a szerény csendőri figyelmeztetés után Tard községet elhagyni, mert nem akartam én is Nagy Tstván sorsára jutni. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon szeretném, ba a miniszterelnök úr nem ülése 1933 február 22-én, szerdán. 283 lógna el, hanem meghallgatná ezt a dolgot. (Nagy zaj jobbfclöl és a középen. — Jánossy Gábor: Micsoda beszéd ez? Hol vagyunk?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Reisinger Ferenc: Én kérdezhetném inkább az uraktól, hogy hol vagyunk!^ Én kérdezhetném az uraktól, akik gyalázatosan lábbal tiportak bennünket ezen a választáson, akik a legutóbbi választást így követték el Gömbös miniszterelnök úr miniszterelnöksége idején! Ezt Isten engem úgy segéljen, mondom, mert egyenesei! hajtóvadászatot rendeztek egynéhányan! (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Kérem képviselő úr... Reisinger Ferenc: Azt mondta a miniszterelnök úr, hogy nem óhajt a lelkeken tiporni, de ez a legpocsékabb mód volt, ahogy a lelkeken és a testeken tiportak! (Nagy zaj.) Einök: Kérem képviselő úr, méltóztassék meghallgatni. A képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni... Reisinger Ferenc: Azt csinálom, de még van hátra, (Nagy zaj a jobboldalon.) Hiába csinálnak az nrak cirkuszt. Elnök: A mentelmi jog a képviselőnek is fontos_ joga, de a közjog szempontjából is igen jelentős jog. A képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni... Reisinger Ferenc: En szégyeltem magamat. Elnök: Tessék megvárni, képviselő úr! Arról van most szó, hogy a képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja 'bejelenteni. Újból hangsúlyozom, hogy a mentelmi jog fontos közjogi jogosítvány. (Friedrich István: Hol? Hol? — Nagy zaj. — Felkiáltások jobb felől: Halljuk az elnököt!) Reisinger Ferenc: Magyarországon semmi! Magyarországon Csáky szolmája. Esküszöm rá, hogy ígv van! (Folytonos zaj. — Elnök csenget. — Erődi-Harrach Tihamér: így akar :a mentelmi elé kerülni!) Elnök: A képviselő urak ezzel célt nem érnek. En a képviselő úrnak alkalmat adok arra, hogy mentelmi jogának megsértését, amit panaszol, a házszabályok értelmében bejelentse. Arra azonban alkalmat nem adhatok, hogy itt személyeskedjék, indulatoskodjék és sértéseket kövessen el. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl. — Zaj a szélsőbaloldalon.) A képviselő urat a sértésért rendreutasítom és felszólítom, hogy térjen át mentelmi joga megsértésének bejelentésére. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Végül is, engedve a szelíd csendőri figyelmeztetésnek, (Zaj. — Dinich Ödön: Nem lehet reprodukálni azokat a szelid szavakat!) kénytelen voltam Tard községet elhagyni, .mert már sötétedett és minden lépésemet négy darab csendőr kísérte (Zaj.) és ki voltam téve annak, hogy Nagy István sorsára jutok, akit félholtra vertek Tard község határában, tudniillik kivitték oda (Büchler József: Eszméletlen állapotban szedték össze!) és eszméletlen állapotban négyórai fetrengés után szedték össze^ odavaló földmívesem'berek. Mentelmi 'jogom második sérelme 18-án délelőtt történt, amikor autóval menteni Szent-István községbe a választási dolgok előkészítésére. Szent-István község előtt egy csendőr járőr utamat állta, megállította az autót, leigazoltatott és azt mondotta ac.send- 42*