Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-147
100 Ai, öféiággyűlés képviselőházának Í0, kérdésekről. (Elénk helyeslés a bal- és r szélsőbaloldalon. "— Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Zsindely Ferenc! Zsindely Ferenc: T. Képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő úr beszédének befejezése könnyűvé teszi számomra megindokolását annak az intézkedésnek, amellyel a kormány a gyűléstilalmat ideiglenesen korlátozni volt kénytelen. Semmi ok sincsen annak a feltételezésére, hogy t. képviselőtársam, aki itt a Házban nyugodtabb atmoszférában beszédét kancsuka, utolsó foszlány, hóhér és hasonló szókkal élénkítette... (Nagy zaj. — Györki Imre [Mayer János felé]: Lasfeaival lett volna olyan erélyes.) Elnök: Györki képviselő urat kérem, (maradjon csendben! (Györki Imre [Mayer János felé]: Boriházspekuláns,mit lármázik! —Mayer János: Ki a borházspekuláns? — Györki Imre: Ön! Ön volt a borházalapító és ön pocsékolta el az ország pénzét!) Györki képviselő urat rendreutasítom. (Györki Imre: Most itt hangoskodik! — Mayer János: Én hangoskodom? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igen! Igen! — Györki Imre: önnek hallgatni kell, mert ön is^ pocsékolta az ország pénzét.) Györki Imre képviselő urat rendreutasítom s kérem, maradjon csendben! (Mayer János: Mi baja magának? — Györki Imre: Hogy hallgasson és ne lármázzék! — Mayer János: ön hallgasson. — Folytonos nagy zaj.) Györki képviselő urat harmadszor is rendreutasítom. (Mayer János: Hogy meri nekem ezt mondani, hogy hallgassak? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi van a milliókkal? Hogyan állunk Laskaival? Mi van Lillafüreddel? — Mayer János: Be a vörösbe! — Propper Sándor: Igazi tékozló fiú! — Mayer János: Maga takarékos fiú! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, mindenütt! Zsindely Ferenc: Ez az a stílus, amely annál hangosabban kiabál a másikra, hogy hallgasson, minél hangosabb ő maga. Bocsássanak meg, mindaz» ami itt történik, ha tetszik az uraknak, ha nem tetszik, azt az egyébként sajnálatos kényszerűséget indokolja, amely a gyüléstilalom időleges korlátozásában jelentkezik. (Farkas István: Itt kellene mindent megtárgyalni! — Propper Sándor: Maguk nem mernek kimenni, az biztos!) Hogy én mit merek, azt méltóztassék kegyesen reám bízni. (Büchler József: Ismerjük ezt az esetet! — Zaj a szélsőbaloldalon) Azt azonban garantálni tudom t. képviselőtársamnak, aki az előbb azzal az örömhírrel vélte megörvendeztetni az országot, hogy házról házra fog járni, hogy igen kevés háznál! lesz szeretett vendég. (Büchler József: Majd meglátjuk! — Rassay Károly: Bízzuk rá!) Én jobban ismerem a magyar népet születésemnél, származásomnál és multamnál fogva, mint a képviselő úr és mondhatom, hogy a magyar nép vendégszeretete legkevésbbé a hasonló vendégek iránt nyilatkozik meg. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A magyar népnek ez a bölcsesége, amelyre a belügyminiszter úr rámutatott akkor, amikor elismerte a mai rendkívüli nehéz időkben való méltóságos magatartását, a magyar népnek ez az erénye nem szolgálhat más óiknak mentségüli arra, hogy erre az erényre építve fejtsenek ki lázító tevékenységet. (Buchinger Manó: Csendőr nélkül merjen a magyar néphez menni. — Nagy zaj-) Elnök: Buchinger képviselő urat figyelülése 1933 február 9-én, csütörtökön. meztetem, maradjon csendben! (Buchinger Manó: Csendőr nélkül menjen!) Zsindely Ferene: Ilyen atmoszférában és ilyen súlyos nyomorúságban... (Rassay Károly: Ezt tudjuk!) Örülök, hogy meg Rassay képviselőtársam is tudja. (Rassay Károly: Sokkal hamarabb mondtam, mint ön itt volt a Házban!) Ez a sok nyomorúság mindenesetre izgató momentum, (Rassay Károly: Tíz év óta mondtam!) s nem a választások elmaradása, mert ha ez volna, akkor Németországnak semmi oka nem volna lázongásokra, nem dördülnének ott a puskák és nem szólna a géppuska, hiszen ott nem lehet panasz a választások hiánya miatt. Ilyen okokkal tehát ezt a mindnyájunk által ismert nyomorúságot és szenvedést levezetni nem lehet. Igenis kötelessége mindenkinek, aki tisztában van azzal, hogy ezen a nehéz helyzeten át kell jutnunk, — át kell jutnunk pedig néni az 1918-as recept szerint — (Rassay. Károly: Ide jutottunk tíz év után!) hogy ne használja ki ezt a szomorú helyzetet saját pártpolitikai pecsenyéjének megsütésére. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Zsindely Ferenc: A szabadságjogok és a gyülekezési jog is nagy, tiszteletreméltó és szent jogok, de a salus rei publicae minden jognál előbbre való. Az elnök úr napirendi indítványát fogadom el. (Éljenzés jobbfelől.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az elnöki napirendi indítványt Propper Sándor képviselő úr napirendi indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház az elnöki napirendi indítványt fogadta el. Jelentem a t. Háznak, hogy Hegymegi Kiss Pál képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. (Zaj. — Eckhardt Tihor (a jobboldal felé): Tessék leülni! — Erődi-Harrach Tihamér: Miért muszáj leülni? Állva is szabad hallgatni! — Buchinger Manó: Legalább is illik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kérem a szónokot, méltóztassék beszédét megkezdeni. Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Debrecen városában, ahol én is egyik képviselő vagyok, Gömbös Gyula miniszterelnök úr a múlt héten meg-jelent másik képviselőtársam, Bethlen István gróf beszámolója kapcsán. Miután én is meghirdettem beszámolómat, hogy azon válaszolhassunk azokra a vádakra, amelyeket Gömbös miniszterelnök úr Debrecenben velünk, az ellenzékkel szemben emélt, a mai napon kérdést intéztettem a belügyminisztérium rendőri osztályának főnökéhez, hogy tekintettel a gyűléstilalomra, jogom van-e nekem, mint képviselőnek, beszámolómat megtartani s azt a választ kaptam, hogy nincs jogom, mert a politikai gyűlések egyáltalában tilalmazva vannak. Én éppen úgy, mint Bethlen István gróf, Debrecen város közönségétől, választóitól egy mandátumot kaptam. Ez a mandátumom arra szól, hogy én itt a törvényhozásban ennek a városnak közönségét képviseljem, azonkívül pedig itteni munkámról és a politikai helyzetről időnként számot adjak. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A belügyminiszternek ez a szerintem törvényellenes rendelkezése az én képviselői jogomat sérti, (Ügy van! Ügy
