Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-147

Az országgyűlés képviselőházának 147. ÍJ ülj van! a jobboldalon.) De különben is — azt hiszem, erre utaltam már egyebütt és a javaslat indokolásában is — a fővárosi törvény módot ad arra, hogy nem lesz tíz vagy nem tudom hány kerület, amelyek mindegyikében egy kis .segédfogalmazó lenne az, aki ezeket intézi, hanem az egész főváros területére ki fog jelölni a polgármester egy tisztviselőt vagy kettőt, egyet a balpartra és egyet a jobbpartra és az fogja intézni ezeket az ügyeket. És méltóztassék megnyugodni abban a tekintetben, hogy ezekben a kérdésekben egy negyed év alatt olyan szakértelemmel fog birni, mely szakértelem teljesen elegendő lesz, különösen ha a Kereskedelmi és Iparkamara a neki biztosított fontos szerepet betöltve, megfelelő véleményt fog adni, A kamarához sem lehetne jogorvoslat nélkül utalni a döntést. Ha pedig jogorvoslatot iktatunk be, akkor másodfokon érkezünk el a perhorreszkált közigazgatási hatósághoz. Még sok mindent elmondhatnék erről a kérdésről, de, azt hiszem, eléggé bebizonyítottam, hogy nem volna helyes incidentaliter dezorganizálni közigazgatásunkat» a nem arra alkotott szervre fogalmilag nem odatartozó dolgot átruházni, amikor mindazt, amit a kamarától szakértelemben kapni lehet, megkapja tőle a hatóság a véleményezés révén. Éppen ezért nagy sajnálattal bár, de kénytelen vagyok ragaszkodni ahhoz, hogy az engedélyezés maradjon a törvény szerint arra hivatott elsőfokú, illetőleg fellebbezés esetén a másodfokú iparhatóságnál. Meg vagyok róla győződve, hogy ezek a hatóságok — erre figyelni is fogok, ez módomban van — megfelelően fogják ezt a törvényt végrehajtani. A kereskedelemnek nem is az az esszenciális kívánsága ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy kizárólag a kamara döntsön ebben a kérdésben, hanem az, hogy vagy a kamara vagy annak meghallgatásával az iparhatóság joga legyen a döntés, de mindenesetre legyen egy törvény oly anyagi tartalommal, amely az itt szóban levő visszaéléseknek gátat vet. Ami a többi intézkedéseket illeti, amelyek a tisztességtelen versenyről szóló törvény kiépítésére vonatkoznak, csak azt

f jegyzem meg, hogy a kibocsátandó végrehajtási rendeletben gondoskodni fogok, hogy azok az aggályok és megfontolások, amelyeket a t. felszólaló urak figyelmembe ajánlottak, honoráltassanak. összefoglalva a dolgokat, tudom, hogy a kereskedelem összes nagy bajait, amelyeket érzek és amelyeken segíteni akarok, ez a törvény egymagában nem orvosolhatja, de mégis olyan kívánságokat teljesít, amelyek régi óhajai a kereskedelemnek. Viszont meg vagyok győződve arról, hogy azok a bevezetőleg említett intézkedések, amelyeket a gazdasági élet megélénkítésére teszünk, a mezőgazdaságnak, az iparnak és a többi foglalkozási ágnak javára fognak válni, — így a kisiparosságnak is, melynek ügyét különösen kiemelték, mert ott hitelről fogunk gondoskodni és a tatarozások révén is fogunk munkát juttatni — és ha ezeken segítünk, rajtuk keresztül boldogulni fog és ebből a rettenetes helyzetéből mégis magához fog térni a magyar kereskedelem, amely ezt tisztes múltjánál és nagy értékénél fogva meg is érdemli. Tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalonJ Elnök: Kíván az előadó úr szólni? (Niamessny Mihály előadó; Nem!) Miután az eloülése 1933 február 9-én, csütörtökön. 153 adó úr szólni nem kíván és szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatalKérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az imént tárgyalt tör vány javaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem"? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat cinúét és 1—23. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül változatlanul elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Ezzel egyidejűleg elintézést nyert a Budapesti Ügyvédi Kamara e tárgyban beadott kérvénye is. Napirend szerint következik a kábítószerek gyártásának korlátozása és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában Genfben 1931. évi július hó 13-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bejelentem a t. Háznak, hogy az előadó,» Szalóky; Navratil Dezső képviselő úr megbetegedett és távollétét igazolta, s helyette Görgey István képviselő úr lesz a törvényjavaslat előadója. (Hegymegi Kiss Pál: Ezen a címen a 95 ponthoz is hozzá lehet szólni? — Zaj.) Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A világ kultúrnemzetei már a háború előtt foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a kábítószerek gyártását és forgalombahozatalát nemzetközi rendelkezésekkel szabályozzák és az emberiséget igyekezzenek megmenteni ezeknek a szervezetekre káros és mérgező t szereknek korlátlan használatától. 1912-ben Hágában kötötték meg az első úgynevezett^ ópiumegyezményt, amelyet a háború kitörése miatt Magyarország csak a háború után fogadhatott el s az 1923 : XXII. te.-be cikkelyezett be. Mivel azonban ez az első egyezmény nem bizonyult eléggé hatékonynak, 1925-ben Genfben megkötötték a világ kultúrnemzetei a második hasonló egyezményt, (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelŐl.) amelyet Magyarország ugyancsak elfogadott és az 1930. évi XXXVII. tc.-be cikkelyezett be. Bár ez a két nemzetközi egyezmény szigorú rendelkezéseket tartalmazott abban a tekintetben, hogy a kábítószerekkel való nemzetközi kereskedelmet és azoknak gyártását ellenőrizze és üldözze, mégis az utóbbi időben sajnálatosan kellett azt tapasztalnunk, hogy egészen nagy nemzetközi szervezetek alakultak, amelyek minden eszközzel, kitűnő összeköttetésekkel igyekeztek az emberiséget újból elárasztani ezekkel a kábítószerekkel. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Ez vezette a kultúrállamokat arra, hogy az 1931. évben újból összejöjjenek és megkössék Genfben július 13-án azt a harmadik ópiumegyezményt, amely most már nemcsak a nemzetközi kereskedelmet ellenőrzi és üldözi, hanem kiterjeszkedik a kábítószerek gyártására, fogalombahozatalára is és rendelkezéseket tartalmaz abban a tekintetben is, hogy milyen mennyiségeket lehet az egyes gyárakban évenként ezekbői a kábítószerekből előállítani, milyen meny-