Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-146

128 Az országgyűlés képviselőházának 1 nak, mint elfogult ellenséges indulatok és a lelkiismeretelen tudatlanság munkájának tu­lajdonítható megcsonkítása a nemzetnek, gróf Apponyi Albertet a belpolitika helyett egy újabb területre, a nemzetközi politika kevéssé zajos, de annál szövevényesebb és nehezen ki­ismerhető színterére állította. Predesztinálta erre a nemzet egyetemlegs bizalma, kiváló és csodálatos szónoki tehetsége s ama kivételes képesség, hogy a nagy nemzetek nyelvén is úgy, mint anyanyelvén, képes volt hazája ér­dekeit képviselni­Pótolhatatlan ő e téren, személye, tekin­télye a külföld általános elismerésével verifi­k áltatott. Államok sorsa nemcsak belső ügyeiknek megfelelő vitelétől, de külpolitikájuknak 'helyes irányításától m sorsdöntőleg függ. Különösen áll ez az alapelv a jelenlegi viszonyok között és elsősorban Magyarországra. Mi vesztettünk legtöbbet, .tehát a legnagyobb munka reánk vár. Nekünk mindent meg kell tennünk, amire egy ország polgárainak tudása, önzetlen haza­szeretete és munkabírása képes. Mi egy nagy Magyarországot örököltünk őseinktől, Árpád vitézsége, Szent István bölcsesége szabad füg­getlen hazát adott nekünk. Mi eddig ebből az örökségből éltünk, nem­zedékeken keresztül ezer veszélyek között cson­kult és újra alakult, majd ismét régi épségé­ben helyreállott ez a nemzet a megpróbáltatá­sok ezer veszélye között. Az utóbbi száz esz­tendőben Kossuth lánglelke, Deák bölcsesége vezette, tartotta meg a nemzetet, a trianoni szörnyű bukás után pedig gróf Apponyi Al­bert vette át azt a nagy küldetést, hogy nem­zetünket a történelem országútjára visszave­zetve, ezeresztendős elhivatottságának érvényt szerezzen. Történelmivé vált szerepének egész jelentőségét átérezve, gróf Apponyi Albert előrehaladott korának testi gyengeségét le­győzve, csak lelkének izzó hazaszeretettől lo­bogó lángját követve, szeretett hazánk és né­pünk sorsáért aggódva, törhetetlen kitartással és munkabírással csak nemzetére gondolt, nemzete felszabadítására, megmentésére, jogai­nak, területének, elvesztett népességének visz­szaszerzésére, honfoglaló, nemzetfenntartó őseink örökségének fenntartására. Ezért a ísemmi mással, mint a haza önzetlen szereteté­vel meg nem váltható terhes, de szent öröksé­gért harcolt a gondolat, a szó és a tett erejé­vel utolsó percéig, amíg nemes lelke porhüve­lyétől megvált, odaszállott, ahol semmi más, csak az igazság és szeretet mindenható ereje uralkodik. Béke és nemzetének áldása, és hálája leng­jen porai felett! (A képviselők ismét elfoglal­ják helyüket.) T. Képviselőház! A miniszterelnök úr kí­ván szólani. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bátor va­gyok bejelenteni, hogy a királyi kormány gróf Apponyi Albertet a nemzet halottjának dekla­rálja és a temetés szempontjából szükséges in­tézkedéseket a családdal egyetértésben meg­tette. Ha egy katona a harc terén esik el, baj­társai azt jelentik róla, hogy meghalt a becsü­let mezején. Gróf Apponyi Albert meghalt a nemzetéért tett szolgálatának mezején. Néze­tem szerint az ő odaadó példája, áldozatkész­sége és nemes alakja állandóan ott fog le­begni a Nemzetek Szövetsége légkörében, hir­Ji-6. ülése 1933 február 8-án, szerdán. detve a magyar igazságot, amelyért 'harcolt s amelyért hősi halált halt. Gróf Apponyi Al­bertre pártkülönbség nélkül valamennyien úgy tekintettünk, mint hatalmas szál fára, példa­adó férfira, aki messze világít elméjének fé­', nyességével és jellemének tisztaságával. A népek tengerének és a népek versenyé­nek hullámverésében ott állott, mint hatalmas szirt, figyelmeztetve a nemzeteket arra, hogy I létezik a Duna-medencében egy nép, amely : élni és fejlődni akar és amellyel súlyos igaz­i ságtalanságok történtek. Az ő lénye apostoli ! lény volt mintha nem járt volna velünk itt a I földön. E lényéből következik, hogy nem volt pártpolitikus a szó szoros értelmében, hanem a pártok felett fenkölten magas, nemzeti, egyetemes eszmékért 'harcolt és ezért vettük valamennyien körül mélységes tisztelettel, ál­talános, őszinte megbecsüléssel. Fegyvereinek hatalmas szertára: ragyogó tudás állott ren­delkezésére és ezért volt lenyűgöző minden magyar előtt. Ezért volt lenyűgöző a nemzet­közi fórumokon is, amikor a ómagyar igaz­ságért harcolt, mert bár kis népet képviselt, egyéniségének hatalmas súlya kiegyensúlyozta azt a differenciát, amely népünk és a nagy népek ereje között van. Es mert ilyen volt: ' erős, nemes, hatalmas, objektív és fajtájának igazi reprezentánsa — tisztelet vette körül nemcsak idehaza, hanem odakünn is.. Vala­hányszor itt a Házban megszólalt, olyan volt a hangja, mint az orgona bugása, felemelő és áhítatot keltő; magyar hang volt, magyar ér­i zésektől hevített lélek szólaltatta meg ajkán a I szót. Es mi ezt a hangot nem fogjuk többé hallani. Az ő lényét, nem fogjuk többé látni. De csak fizikai értelemben, mert eszményi magasságokban lebegő lelki nagysága és messze időket bevilágító példaadása örökké ittmarad közöttünk, ameddig küzdeni fogunk a magyar élniakarásért. Az ő erejét, az ő pél­daadását soha sem nélkülözheti a nemzet! Ezekkel a gondolatokkal akartam emléké­I nek hódolni mind magam, mind pedig pártom nevében. Elnök: Gr. Zichy János képviselő úr kíván szólani. Gr. Zichy János: T. Képviselőház! Mély­séges fájdalommal hajtom meg a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt nevében a zászlót Apponyi Albert genfi ravatala előtt és a párt nevében részvétemet fejezem ki a nemzetnek, amely kétségtelenül legnagyobb fiát vesz­tette el. A legnemesebb szív szűnt meg dobogni, a legnagyobb elme aludt ki örök időkre, a leg­szebb és a legértékesebb lélek költözött el a földről, hogy visszatérjen az Ő Teremtőjéhez.. T. Képviselőház! Apponyi Albert politikai hitvallása a haza iránti határtalan szeretetre, a király iránti odaadó hűségre és a jogfoly­tonosságra való szívós ragaszkodásra volt építve (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Ezért állt ő a detronizációról hozott tör­vény után a legitimisták élére, ezért lelkesí­tette, irányította, vezette őket, ezért dolgozott, áldozott, szenvedett mindhalálig. Kora fiatal­ságától fogva a legkésőbbi időkig hazája bol­dogítására fordította minden erejét és képes­ségét, hatvan évnél hosszabb időn keresztül résztvett minden parlamenti és minden poli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom