Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-144
Az országgyűlés képviselőházának 144 lettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, ' hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök: A képviselő úr ezt a kérelmet előterjeszteni a házszabályok értelmében jogosult. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselő úr halasztási kérelméhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház ehhez hozzájárult, és így a képviselő úr legközelebbi ülésünkön fogja beszédét elmondani. Minthogy legutóbbi ülésünk határozata • szerint Ü^7 órakor az interpellációk előterjesztésére kell áttérnünk, a vitát megszakítom, s előterjesztést teszek lelgiközelebbi ülésünk idejére -és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi február hó 7-én, kedden délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki. 1. az üzleti hirdetések korlátozásáról és a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. módosításáról intézkedő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 2. a mai napirendünkön 4. és 5. pont alatt szereplő törvényjavaslat és jelentés tárgyalása; 3. a vizitársulati munkálatok által védett vasutak, csatornák, körtöltések, épületek tulajdonosai terhére kiszabott évi hozzájárulásotknak pengőértékben való megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kíván-e valaki a napirendhez hozzászólni 1 ? (Nem!) Akkor kérdezem, méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Most pedig rátérünk az interpellációkra vonatkozó miniszteri válaszok előterjesztésére. Elsősorban következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Propper Sándor képviselő úrnak múlt év december hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Propper Sándor országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1932 december hó 14-én tartott ülésén hozzám intézett interpellációjában egyrészt panasz tárgyává tette, hogy az üzleti zárórát 1932. évi december hó 4-től karácsony^ ünnepéig meghosszabbítottam, másrészt kifogásolta azt, hogy a vasárnapi munkaszünetről .szóló törvénye» intézkedések nincsenek végrehajtva és ezen a téren a legteljesebb bizonytalanság és egyenlőtlenség uralkodik. Ennek kapcsán a ,t. képviselő úr kérdést intézett hozzánk hajlandó vagyok-e a vasárnapi munkaszünetet az egész országra egységesen szabályozni olyképpen, hogy az a mai ilyen idők gazdasági helyzetének, a szociális követelményeknek és törekvéseknek mindenben megfeleljen.» Erre az interpellációra a következőkben van szerencsém válaszolni: «Az 1932, év őszén a munkaadói érdekeltségek az előző évekhez hasonlóan azzal a kérelemmel fordultak hozzám, hogy az 1932. karácsony ünnepét megelőző időre teljesen azonos keretben engedjem imteg a záróra meghosszabbítását, mint az előző években. Miután erre az engedélyezésre nézve az üzleti zárórára vonatkozó különböző jogszabályok alapján az évek során állandó joggyakorlat fejlődött ki, én ugyanazon a jogalapon engedélyeztem a zárórameghosszabbítást, mint azt hivatali elődeim is tették, anélkül, hogy ez ellen a ténykedésük ellen bármely oldalról panasz hangülése 1933 február 1-én, szerdán. 101 zott volna el. A rendelet kiadásának alapja és szüksége ez idén is, niiként tavaly is, fennforogván, a már kibocsátott rendelet visszavonását nem tartottam indokoltnak. T. Ház! Ami a vasárnapi munkaszünetet illeti, az 1921 november 18-án 94.557. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a kereskedelem munkaszünete olyképpen van szabályozva, hogy Budapesten vasárnapokon csak az élelmiszerüzletek és ezek is csupán két órán keresztül tarthatók nyitva, vidéken pedig az ipari és kereskedelmi árusítás vasárnaponként 3 órán át reggel 7 órától délelőtt 10 óráig van megengedve, azonban azokban az üzletágakban, melyek nem élelmiszereknek, hanem az élelmiszerek körén kívüleső cikkeknek árusításával foglalkoznak, az érdekelt üzlettulajdonosok kétharmadának kívánságára az iparhatóság a teljes munkaszünetet elrendeli. Az ipar munkaszünetét a már említett 94.537/1921. K. M. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő egyéb miniszteri rendeletek a legszűkebb keretek között állapítják meg és kizárólag ott engedik meg a vasárnapi munka végzését, ahol ezt az üzem biztonsága nagyobb károk elhárítása érdekében inellőzhetetlenné teszi, vagy a fogyasztóközönség érdeke feltétlenül megköveteli. Kétségtelen, hogy a vasárnapi munkaszüneti intézkedések nem egységesek az ország egész területére nézve, ennélfogva, bár hangsúlyoznom kell, hogy nem helytálló az a beállítás, mintha a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény végrehajtva nem volna, mégis kívánatos volna a vasárnapi munkaszünetnek egységes rendezése. Amennyiben tehát a gazdasági viszonyok és a gazdasági helyzet f ezt megengedi, a vasárnapi munkaszünet kérdését hajlandó leszek újra rendezni, hogy az esetleg fennálló egyenlőtlenségek megszüntethetők legyenek és a vasárnapi munkaszünethez fűződő nagy, szociális érdekek korszerűen rendeződjenek. Kérem a tisztelt Házat, hogy válászomot tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi január hó 21-én. Dr. Fabinyi Tihamér, s. k., m. kir. kereskedelmi miniszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úrnak joga van válaszolni, de az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a miniszter úr által adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Farkas Tibor képviselő úrnak múlt évi november hó 30-án előterjesztett interpellációjára. A jegyző úr lesz szíves a miniszteri választ felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Farkas Tibor országgyűlési képviselő úr a Képviselőháznak 1932. évi november hó 30-án tartott ülésében interpellációt intézett a kormányhoz a zárszámadások tárgyalásának lehetővététele tárgyában. A képviselő úrnak interpellációja elmondására az szolgáltatott okot, hogy az előző kormányok által benyújtott állami zárszámadásokat a Képviselőház több évre ; visszamenően nem vette volt érdemleges tárgyalás alá. Minthogy időközben a hátralékos zárszáma)dásokat úgy a Képviselőház, mint a Felső?ház tudomásul vette és a tudomásulvételt megelőző vitákban felvetett kérdésekre, ame14*
