Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-139
386 Az országgyűlés képviselőházának139 közéleti szereplését felhasználja Vagyongyüj- I tésre, X. Z. panamista, akkor anélkül, hogy keresnék, kutatnák, megállapítanák, igaz-e a vád, amit valaki egy másik valaki ellen felhozott, széksértésért elítélhető. Ismétlem, ez az egyetlen törvénycikk, a főváros közigazgatásáról szóló törvény, amely megengedi azt, hogy meghallgatás nélkül valakit széksértésért igen magas összegekre el lehessen ítélni. Ellenben a mi jogszabályaink szerint eltekintve a, 1930: XVIII. tc.-től, nem lehet valakit elítélni anélkül, hogy megvizsgálnák, vájjon igazat mond-e. Ebben a vezércikkben az én megítélésem szerint igazságok vannak, olyan igazságok, amelyeket be lehet bizonyítani. Vagy nem lehet bebizonyítani azt, hogy besúgóknak feljelentései alapján járnak el emberek ellen? A múltkor idehoztam azt a bizonyos esetet, ha jó emlékszem, a spicliknek a dolgát, a törökszentmiklósi esetet, amikor arról volt szó, hogy egy embert megbíztak azzal, hogy menjen el egy csomó kommunista röpirattal Törökszentmiklóson egy lakásba, ahol már Összegyűlt körülbelül nyolc ember, adja át a megnevezett embereknek ezeket á röpiratokat. Az illető át is adta ezeket a röpiratokat a megnevezett embereknek. Egy óra múlva megjelentek a csendőrök, elvitték ezt a három embert, akiknek a röpiratot odaadta. Nemcsak elfogták őket, hanem bevitték az ügyészségre. Nemcsak beviték az ügyészségre, de hónapokig ott tartották őket. Azután tárgyalásra került a sor. A tárgyaláson felmentették őket és ott ugyanaz az ember szerepelt terhelő tanuként, aki a röpiratot átadta ezeknek a szerencsétlen embereknek. Tehát igazat mond ez a vezércikk, amikor arról beszél, hogy besúgóknak jelentései alapján történnek letartóztatások és ítéletek. Vagy beszél ez a vezércikk a parasztverések dolgáról. Beszél arról, hogy a parasztokat verik kint a falvakban. Erről a kérdésről hány adatot szolgáltattunk már a it Képviselőháznak?! Hányszor beszéltünk már a Bihar megyében történő atrocitásokról, vagy akár Hajdú megyében történtekről. Beszéltünk ilyen esetről, amely megtörtént Berettyóújfalun. Ha jól emlékszem, Biharkeresztesen történt, hogy elővettek egy Veres nevű embert és össze-vissza verték úgy, hogy négy hétig feküdt betegen. Ezer és ezer esetet mondhatnék el, t. Képviselőház, arról, hogy mi történik a falvakban a parasztverések körül, hogy mi történt például Pacsajon, amikor azt a parasztasszonyt, akihez elmentek amiatt, hogy szocialista az ura, megverték. Elmentek hozzá, megkérdezték, hol van az ura. Nem volt otthon az ura, elment valahova. Akkor az asszonyt össze-vissza verték, össze-vissza rugdosták a esendőresizmák. A gyermekével a karján veríték össze-vissza az ágyon! Ezek a parasztverések -igazak, t. Képviselőház. Igaz az is, hogy a statárium, a diktatúrának igen aljas eszköze. Igaz az, hogy a Mátuska-merénylet jegyében született meg a statárium, egy gyönge kormányzat hozta a statáriumot csak azért, hogy a maga uralmát megerősítse. A statárium ellen írtunk ebben a vezércikkben. Éppen a Gömbös-kormánynak nem volna szabad idehoznia ezt a kérdést, és a Gömbös-kormánynak nem volna szabad forszíroznia azt, hogy ebben az ügyben, amely éppen egy olyan cikkel kapcsolatos, amelyet a statáülése Ï9S2 december 2Ï-én, 'szerdán. rium ellen írtunk, kiadassék a Népszava felelős szerkesztője, hiszen a Gömbös-kormánynak egyik első cselekedete az volt, hogy a statáriumot eltörölte, ami azt jelenti, hogy ő maga, sem tartja alkalmas eszköznek a statáriális eljárást. Már pedig, amikor mi írtunk a statárium ellen, akkor ézt alá is támasztottuk adatokkal, megmondottuk, hogy statárium alá kerülnek besúgórendszer alapján olyanok, akik voltaképpen nem csináltak semmit, de mégis oda kerültek agent provocateur-ök hazug feljelentései, hazug bemondásai alapján. Nagyon jól tudjuk, hogy az agent provocateur-ök és besúgók — konstatáltam, nem egy esetben — állandóan hazugságokat mondanak és hazugságokat írnak a rendőrségnek, hogy megszolgálják a Judás-pénzt, az árulás díját. Ezek az emberek a legképtelenebb hazugságokat írják a rendőrségnek és a csendőrségnek. Elmondottuk például, hogy az aratási szerződések dolgában a besúgók milyen hallatlan hazugságokkal traktálták a minisztériumot és hogy ide mert állani annak idején Károlyi Gyula gróf miniszterelnök úr, aki akkor még kormányon volt és Fischer Ferenc belügyminiszter úr és ezeknek a besúgásoknak alapján merték azt mondani, hogy az emberek az aratási szerződést visszautasítják azért, mert a szociáldemokratapárt központjából erre utasításuk van. Kisült erről is, hogy ez is hazugság, aljas besúgó mesterkedése volt, aki ilyeneket írt a felsőbb hatóságoknak, nem tudom, az alispánnak, vagy főispánnak, aki azután tovább adta a miniszternek és annyira ment a dolog, hogy a parlamentben egy szociáldemokrata felszólalásra adott válaszában Károlyi Gyula gróf akkori miniszterelnök úr arra hivatkozott, hogy mi az aratási szerződések ellen izgatunk. Ilyen és hasonló esetek voltak. Itt van a Vannay-eset. Igaz amikor azt írja ez a cikk, hogy a statáriumról bebizonyult, hogy a kormány politikai ügyekben is alkalmazza balfelé. Mert kérdezem, a Vannay-puccs, amely a statárium alatt történt, nem volt-e alkalmas, ha egyébként például a Sail ay— Fürst eset alkalmas volt, arra, hogy statárium alá vonják őket? Ezeket nem vonták statárium alá* (Propper Sándor: Ellenben két szerencsétlen ártatlan fiút meggyilkoltak!) pedig Gömbös úr panaszkodott annakidején,— akkor még honvédelmi miniszter volt " hogy őt akarták felkötni és programmjukban volt a kormány kivégzése. A Vannay-ügyet azonban nem vitték statárium elé azért, mert ezek az emberek mindnyájan szélsőjobboldali puccsisták voltak, akik a kormányzatnak, általában a kormányzati rendszernek tetsző cselekedetet követtek el és azért. Elnök: A képviselő urat ezért a kijelentéséért rendreutasítom. (Propper Sándor: Haver jeik!) Büchler József: ... ezeket nem vonták statáriális bíráskodás alá. . T. Képviselőház! Azt mondja a cikk, hogy Magyarországon csak gyökeres rendszerváltozással lehet új korszakot teremteni és új korszak kapuját megnyitni. Ezt már ezerszer és milliószor elmondottuk ebben a Házban... Megmondottuk, hogy Magyarország népét nem lehet felemelni a porból, a nyomorúságból máskép és ez meggyőződésünk, mint hogy egészen új politikai rendszernek kell következnie. Likvidálni kell ezt a rendszert, amely összehoz egy parlamentet esendőrszuronnyal, de nem csinálja meg az. általános titkos választójogot.
