Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-131
72 Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1932 november 30-án, szerdán. dalról a kormányra oktrojálni, de amellyel szemben nekünk önérzetesen a magyar álláspontot, a meg nem alkuvó, a meg nem hunyászkodó és a magunk érdekeivel szemben semmi más szempontot el nem ismerő álláspontot kell képviselnünk. (Általános helyeslés.) Nagyon kérem a képviselő urat, ahogy már előbbi felszólalásomban említettem, hogy méltóztassék a tárgyilagosság álláspontján maradni. (Eckhardt Tibor: Helyes vagy nem helyes?) Én a magam részéről nem te*±etek mást, minthogy tárgyilagos leszek. (Hegymegi Hiss Pál: A levelezést ellophatták, a barátját üldözik, akkor legyen tárgyilagos.) Kicsendült beszédemből idáig is, hogy én ezen a helyen reszortminiszter vagyok és azt a tárcát, amelyet képviselek, a politikába bevinni nem tudom. A tényállásra vonatkozóan a következőket vagyok bátor közölni. Igenis tudomásomra hozták, hogy feljelentések és panaszok érkeztek, hogy a miskolci kamarának egyik újonnan véglegesített tisztviselője olyan magatartást tanúsít, a hivatalos utazások ürügye aiatt állandóan a kerületeket járja s magának készíti elő a képviselői választást. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Csak azt tudom elmondani... (Eckhardt Tibor: Hazudik az informáior! — Nagy zaj.) Csak azt tudom elmondani, hogy hivatalosan jutott tudomásomra a dolog, Erre azt mondottam, méltóztassék a kamarának velem közölni, hogy ettől az esettől függetlenül mi az idáig tanúsított álláspontja a kamarának a tisztviselők pártpolitikai szereplésével kapcsolatban. Ismertették vele a kamarának 1931 november 27-én tartott igazgatói választmány határozatát, melyben a kamara tisztviselőit a politikai tevékenységtől eltiltotta és annak a tisztviselőnek a cselekményét, aki ezzel a határozattal szembehelyezkedik, a hivatali engedelmesség megtagadásának minősítette. (Egy hang a baloldlon: Választójoga van?) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) ' Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy különbség van a polgári jog gyakorlása és az itten inkriminált cselekmények között. (Rakovszky Tibor: És az álláshalmozás között.) T. képviselőtársam, én nagyon szívesen tárgyalok erről 'a kérdésről, de talán méltóztassék megengedni, hogy ebben a pillanatban ne erre a témára térjek át. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) En ebben az esetben azt mondottam a kamarának, hogy én a kamara autonóm hatáskörébe nem óhajtok beleavatkozni, tessék az ügyet kivizsgálni. (Eckhardt Tibor: Pontius Pilátus is ezt mondta.) Igaz, meg kell említenem, azt mondották nekem, hogy többször figyelmeztették az illető tisztviselőt, aki megígérte, hogy ettől az éles és sok tekintetben kritikát kiváltott pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni fog. Az illető tehát ezt megígérte, mert maga is belátta, hogy ez állásával nem egyeztethető össze. Méltóztassék itt különbséget tenni a között, h £L Si kamarának valamelyik vezető tagját, igazgatóját vagy elnökét, a gazdapárt képviselőjének meg fogják választani. Ebben az esetben senkinek sem fog eszébe jutni, hogy ezt inkompatibilisnek tartsa az ő ottani hivatali tevékenységével, de egeszén más dolog az, ha egy legújabb tisztviselője annak a kamarának — nem tudom a dolgot — olyan magatartást tanúsít, amely a kamarának autonom úton meghozott és már régebben meghozott fegyelmi szabályaiba ütközik. En ezen beszélgetés óta nem tudok az egész dologról semmit. Nem tudtam erről a gyűlésről sem, most hallottam róla a t. képviselő úrtól. Ezt kizárólag az autonómia ügykörébe tartozó kérdésnek tartom, és nagyon kérem a t. képviselő urat, ha en nem engedem meg és nem fogom megengedni, hogy a kamarák ügyeinek vitelébe politikát keverjenek bele, a képviselő úr se tegye ezt és nagyon kérem, a képviselő urat, hogy ebből a dologból, amint kifejezetten hangoztatni méltóztatott, baráti érzéseiből kifolyó dologból ne vonjon le konzekvenciákat a kamarai intézménnyel szemben, mert a kamarák gazdaérdekek szolgálatában állanak, a gazdaérdekeket pedig nem lehet sérelmektől, baráti érzelmektől, még jogos sérelmektől sem függővé tenni. Ezt a kérdést kizárólag a gazdaérdekek szolgálatának szempontjából kell elbírálni. Ha a kamarák nem teljesítik a törvény által megszabott kötelességüket és azt, amit tőlük az ország elvár, akkor igenis kritikát kérek velük szemben, de csak azért, mert rosszul csinálják a dolgukat, nem pedig azért, mert fegyelmit indítanak szabályaik értelmében egy tisztviselő ellen, aki ellen feljelentés érkezett, mint maga a képviselő is mondja, talán innét tudom a dolgot, talán felmentéssel és tudomásulvétellel intéződött volna el a dolog, ha nem tudom milyen úton odakerült levelek más menetet nem adnak a dolognak. Ebből azt lehet következtetni hogy igenis a vizsgálat, amelyet a kamara indított, tárgyilagos és szabályszerű lefolyású volt, mert ameddig újabb dokumentumok oda nem jutottak, addig igenis el akarták fogadni az illető tisztviselő védekezését. En az ügy érdekében kérem, hogy azt a szervezetet, amely a magyar birtokosoknak, különösen pedig a kisebb magyar földművelő rétegeknek nagyon elhanyagolt érdekeit kell, hogy teljes erővel védje, ne méltóztassék ilyen támadásokkal, ilyen beállításokkal kivonni abból a hatásköréből, amelyet neki a magyar gazda és a magyar gazdasági termelés érdekében szükségképp szolgálnia kell. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl. — Gróf Huny ady Ferenc: Különben is pipogya egy intézet a kamara!) Elnök: Végleges válasznak méltóztatik ezt tekinteni! (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Igen!) Akkor az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Mindenekelőtt kénytelen vagyok a miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy az, aki őt ebben az ügyben informálta, tudva, vagy tudatlanul félrevezette, (Ügy van! balfelŐl. — Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Felmentő határozatot akartak hozni. — Zaj balfelöl.), mert Kulin István sem éles, sem életlen, sem semmiféle politikai akciókat nem csinált, s annyira nem szervezett magának kerületeket, hogy ismételt felkérésemre sem volt hajlandó vállalni képviselőjelöltséget. Erre számos képviselőtársam a tanú. (Ügy van! Ügy van! bal felől) Nem akart és nem hajlandó képviselőséget vállalni és kizárólag nekem tett személyes baráti szívességet és szolgálatokat akkor, amikor az ő nagy helyi, személyi és tárgyi ismereteivel segítségemre volt azokban a kérdésekben, amelyekben én tőle információt kértem és kaptam. De, igen t. Ház, ha ez büntetendő cselekmény, ha ezért valakit fegyelmi úton felelősségre lehet vonni, akkor ez az ország megszűnt Európában lenni, lecsúszott az európai térképről és valamilyen sötét Ázsiába, vagy