Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

70 Az országgyűlés képviselőházának 13 volt arató munkájuk. — Berki Gyula: Édes Tóni halála előtt kezdték ezt a munkát!) De sokkal szerényebb keretek között, illő keretek között. (Béri Gyula: De elkezdték jóval előtte!) Van még egy pont, amely a vetőmagakció ügyben kelt jelentésnek majdnem azt mondhatnám mentegetőzésére vonatkozik. Azt mondják, hogy a vetőmagakcióból az én választóim 50%-át azért zárták ki, mert nem nyújtottak glaranciát a kölcsön visszafizetésére. Kérném a miniszter urat, méltóztassék a saját osztályában megérdeklődni, én megkérdeztem: minő garanciákat kell nyújtania anuak, aki vetőmagot kér, mire azt a választ kaptam, hogy semmiféle garancia nem kell, mert akinek tényleg megvan az a bizonyos mennyiségű földje és nincs vetőmagja, az minden garancia nélkül kap, soha senkitől garanciát nem kérnek. Ebből az egy tényből megláthatja a miniszter úr, hogy itt kifejezetten politikai célokból történt ez az akció, személyes bosszú, politikai hajsza, egyoldalú kiszolgálása az ország közönségének egy fontos kérdésbem A választ éppen ezért nem veszem tudomásul. (Zaj a baloldalon. — Felkiáltások: Mi történt Kolozsvárott? — Szeder Ferenc: Ügy van! Mi történt Kolozsvárott? — Dinich Ödön: Betörtek a magyar konzulátusba, kitűzték a román zászlót, még nem is tudnak róla? Összetörték a magyar konzulátust!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr által adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem aizokat a képviselő urakat, akik a miniszter úr válaszát tudomásul veszik, sziveskedjenek felállani. Többség. Kimondom, hogy à Ház a választ tudomásul vette. Sorrend szerint következik ; Eckhardt Tibor képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz bejegyzett interpellációja a Kulin István ellen indított fegyelmi ügyben. A jegyző úr lesz szíves felolvasni. Esztergályos János jegyző {olvassa): «Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a Tiszapobbparti Mezőgazdasági Kamara Kulin István főtitkár ellen politikai hajszából kifolyólag fegyelmi eljárást indított s őt állásából felfüggesztette? 2. Mit szándékszik tenni a földmívelésügyi miniszter úr a tekintetben, hogy a mezőgazdasági kamarák nemtelen politikai üldözés eszközeivé lesüllyeszthetők ne legyenek?« {Halljuk! Halljuk! balfelöl. — Zaj). Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Eckhardt Tibor: T. Ház! Egy nagyon kínos ügyet vagyok kénytelen az igen t. Ház elé hozni, mert nemcsak az a személy, akivel kapcsolatban az interpellációt el kell mondanom, hanem maga az az intézmény is, amelyhez Kulin István tartozik, mint mezőgazdasági érdekképviselet közeláll a szívemhez s annak fejlődését, haladását, boldogulását kívánom. Mégis ma nagyon határozott és éles kifogást kell emelnem ez intézmény ellen is, abból az ügyből kifolyólag, amelyet most bátor leszek ismertetni. T. Ház! Kulin István, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara főtitkára, köztiszteletben álló tagja ennek az intézménynek, leghasznosabb tagja ennek a kamarának. A kamara a (-. ülése 1932 november 30-án, szerdán. maga működését intenzíven úgyszólván csak azóta fejti ki, amióta Kulin István ott van. A kamarai működéstől eltekintve Kulin István ügyvezető igazgatója a felvidéki gazdakörnek is, amelynek — azt hiszem — itt jelenlévő képviselőtársaim közül is többen tagjai és megerősíthetik, hogy milyen önzetlen, áldásos és hasznos tevékenységet fejtett ki úgyszólván kizárólag Kulin István önfeláldozó munkája kapcsán ez a gazdakör. Még hozzáteszem azt is, hogy Kulin István nekem régi időből személyes jóbarátom, tehát nem politikai kapcsolatok fűznek engem hozzá, hanem személyes régi barátság, úgy, mint valószínűleg itt a Ház felvidéki tagjai közül számos más barátunkat is. Kulin István ügyében ezelőtt négy héttel az Országos Mezőgazdasági Kamarától egy leirat érkezett a Tiszajobbparti Kamarához, melyben az a kérdés vettetett fel, — hogy kinek a feljelentésére, nem tudom, de azt hiszem, lehet sejteni — hogy nem fejt-e ki Kulin István megengedhetetlen politikai tevékenységet a kamara területén belül. A tényállás ismeretéhez a következőket vagyok bátor kijelenteni. Kulin Istvánt mint személyes jóbarátomat ezelőtt körülbelül másfél évvel én kértem arra, hogy legyen szíves informáljon engem a felvidéki ügyekről, személyekről, stb., szóval minden olyan kérdésről, amely engem, mint annak a vidéknek bizonyos kérdésben politikai exponensét és vezetőjét érdekelhet. Információk^ adására kértem őt fel, valamint arra, hogy kísérje figyelemmel pártunk ottani tevékenységét és figyelmeztesse, ha bármely olyan jelenséget látna, amely komoly kifogásra adna alkalmat. Kulin István a pártunkban semmiféle tisztséget nem tölt be, Kulin István soha egyetlen nyilvános gyűlésen meg nem jelent, kijelentem azonban, hogy ehhez feltétlen joga lett yolna, mert hiszen kamarai tisztviselőnek gyűléseken megjelenni, kamarai tisztviselőnek politikai pártokban bizonyos tisztségeket vállalni nem lehet inkompatibilis a kamarai tisztviselői állással, annál kevésbbé, mert hiszen mások hasonló módon hasonló tisztségeket töltenek be. Itt van Marschall Ferenc t. képviselőtársunk, aki ügyvezető igazgatója a kamarának, de itt vannak más képviselők és főispánok is, Bottlik József, Vay László stb.» akikkel szemben soha, senkinek' nem jutott eszébe kifogás tárgyává tenni, hogy az igen t. túloldalon ülő kormánypártnak tagjai, sőt exponált és harcos tagjai, emellett pedig tisztességes és becsületes exponensei a mezőgazdasági érdekeknek is, ami elvégre felfogásom szerint teljesen összeegyeztethető. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) De éppen így összegyeztethető az is, hogy valaki ennek az agrárpártnak Igenis, hasznos tagja legyen, hogy bizonyos egyáltalán nem hangos és nem lármás, rendkívül decens, de hasznos szolgálatokat tehessen egy pártnak, pláne egy agrárpártnak, mint a mienk. Sőt tovább megyek, ha az Országos Mezőgazdasági Kamara és a Tiszajobbparti kamara helyesen fogja fel a maga hivatását, örülnie kell annak, ha az agrárpártokhoz, irányokhoz és vezető személyekhez jó nexusai, jó relációi vannak: ez hasznára válik annak a Kamarának. A kamara nem lehet egyoldalú politikai szervezet, a kamara nem lehet csak egységespárti organizáció. Hasznára válik a kamarának, ha ennek a Háznak minden agrárirányú pártja és politikusa bizonyos kapcsolatot érez azzal a kamarával szemben, amely érdekképviselete a gazdáknak, ahol természetszerűleg