Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

54 Az országgyűlés képviselőházának 13 kell törekednünk, hogy a pénzügyi cirkulációt meggyorsítsuk, a nemzeti jövedelmet pedig a lehetőség szerint növeljük. Felszólalásomnak utolsó részében olyan eszközökre és módozatokra is rá szerettem volna mutatni, amelyek az egyik, vagy másik cél szolgálatába állíthatnak. A pénzügyminiszter úr azonban talán arra a nagyon kellemes baráti viszonyra való tekintettel, amely közöttünk fennáll, erre a részre nem válaszolt, kétségtelenül^ azért, mert nem osztotta az én nézetemet. Bátor vagyok rámutatni arra, hogy az orthodox pénzügyi felfogás, a liberális gazdasági felfogás olyan előharcosa, mint az angol disszidens liberálista vezér: Sir Herbert Sámuel is ehhez hasonló gondolatokat fejteget, amikor az angol király trónbeszédével kapcsolatos vita az angol parlamentben elhangzott. Ö mondotta szó szerint a következőket (olvassa): «Time hals come for public credit to stimulate increased production», vagyis hogy elérkezett az ideje annak, hogy a nyilvános hitel által a fokozott termelést stimuláljuk.^ Meg is jelölte, hogy a termelésnek milyen ágait kell stimulálni^ «housingand land settlements», tehát a házépítés és a telepítés politikáját. Egészen tisztában kell lennünk azzal, hogy még az államháztartás szükségletét sem tudjuk kielégíteni a jelenlegi pénzügyi eszközökkel. Sem 95, sem 300, de még 3 programmpontot sem tudunk megvalósítani akkor, ha új pénzügyi politika útjára rá nem lépünk. Figyelmeztetem a t. pénzügyminiszter urat, hogy ha tényleg alkotó munkaprogrammot akar végrehajtani, akkor ezekkel a gondolatokkal foglalkozni s ezekből a külföldi gondolatokból egyetmást megvalósítani szükséges annál is inkább, mert az az állam lesz a jövő gazdasági versenyében előnyben, amely először lép rá olyan útra, mely elkerülhetetlen, s amelynek elkerülhetetlenségét fokozta az Egyesült Államok pénzügyi elzárkózása s a moratórium meghosszabbításának megtagadása. Ennek következtében, kivéve az adóhátraléknak földben való megfizetésére vonatkozó részt, a válasz többi részét tudomásul nem vehetem. (Helyeslés half elől) Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Eckhardt Tibor: T. Ház! A gróf Hunyady Ferenc igen tisztelt barátom által elmondottakhoz minden tekintetben csatlakozom, s a magam részéről pártom nevében csupán arra a bejelentésre szorítkozom az adósvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban, hogy azokat olyan kevéssé látjuk kielégítőknek és megfelelőknek, hogy kötelességünknek tartjuk, — bár az ellenzéki pártnak nem kötelessége — hogy a legrövidebb időn belül konkrét földteherrendezési javaslattal jöjjünk ide a Ház elé. (Helyeslés balfelől.) Méltóztassék majd akkor dönteni annak az elvnek tekintetében, amelyet mi a földbirtokot, még pedig minden kategóriát terhelő terheknek észszerű rendezése, nem bolsevista (Ügy van! Ügy van! balfelől.), nem bárkit megkárosító, de a termelés folytonosságát biztosító, nem is mézes madzagot, hanem mindenekelőtt a nemzeti élet fenntartását figyelembe vevő rendezése során, mint egyetlen kivezető utat a mai helyzetben magunk előtt látunk. Nem lehet és nem szabad a mostani helyzetet pusztán átmeneti jelenségnek, átmeneti nehézségnek tekinteni, amelyből egy-két bóna. ülése 1932 november 30-án, szerdán. pon, vagy egy-két éven beiül kilábolhatunk. Az agrárprodukció jövedelmezőségének nagyon súlyos megrokkanásával állunk szemben. Ennek a helyzetnek konzekvenciáit lehet hogy 5—10 évig is érezni fogja az európai kontinens, sőt meg tudom jelölni az időpontot is: addig fog ez a helyzet fennállani, míg az európai államok — legalább is az európai kontinens, Oroszországtól eltekintve — nem fognak tudni egy egységes gazdasági kooperáció álláspontjára helyezkedni a tengerentúli és orosz versennyel szemben. T. Ház! Ez a világos diagnózis és ennek konzekvenciáit le kell vonni. Nem átmeneti bajok szakadtak ránk; Európa organikus betegségekkel küszködik és körülbelül az a helyzet áll fenn, amely a világháború utolsó esztendejében volt: nem győzelemről van szó a gazdasági világháborúban és világversenyben, hanem arról, hogy ki bírja tovább. Arról van szó. ki bírja ezt a gyilkos versenyt tovább s az fogja tovább bírni, aki a maga termelésének folytonosságát minden körülmények között biztosítani tudja. Ezért kell nekünk minden más szemponttal szemben elsősorban a produktív munka folytonosságát minden körülmények között biztosítani. (Egy hang a jobboldalon: Ezt akarjuk!) Éppen ezért, bár nem tartozik egy ilyen rövid interpelláció« vita keretébe de sajnálattal kell kijelentenem, hogy a miniszter úr koncepciója engem nem elégít ki, mert az egyhelyben-topogás, a tüneti kezelés, az átmeneti intézkedések koncepciójának jellegé^ hordja magán és nem az organikus megsegítés jegyében mondotta el szavait. T. Ház! Én például elismerem azt, hogy a miniszter úr minden panasztevőnek készségesen áll rendelkezésére és ahol lehet, segít is a bajokon. De azt állítom, hogy nem ez a magyar pénzügyminiszter feladata és kötelessége. (TJgy vdn! Úgy van! a baloldalon.) A magyar pénzügyminiszter feladata és kötelessége az, hogy organikus rendet teremtsen ebben az országban, hogv ne legyenek jogos panasztevők, akik jogos kívánságaikkal és követeléseikkel őt kénytelenek felkeresni és kénytelenek intervencióját kérni. Mi tehát egy egészséges rendezést követelünk. Az, amit a miniszter úr az adóvégrehajtásoknál a házi szükséglet és a gazdasági szükséglet biztosítása tekintetében itt elmondott, engem — azt kell mondanom — egyenesen kétségbeeséssel tölt el. Megvallom, sajnálom ilyen körülmények között, hogy ezt az (interpellációmat itt elmondottam, mert majdnem biztatást és uszítást kaptam válaszul a finánchatóságok részére, hogy csak menjenek rá. ezekre a vetőmagokra, ezekre az állatállományokra és felszerelésekre. ( Gondoljuk végig a konzekvenciákat. En 'ismerem jól ezt a rendelkezést, amely 12 hol'dig kiveszi a felszerelést a végrehajtás alól. De mi történik a 12 holdon felül? Mi történik egy 50 holdas földbirtokossal? Ha 12 holdra nieghagyják is a vetőmagot és pár marháját: niit fog a 38 holddal csinálni? Mit fog csinálni 'a 100 holdas, ha 12 holdra ibagyják csak meg 'a vetőmiagot és a felszerelést? Ez az, amit nem 'lehet rideg államfinanciális szempontból elbírálni. Ezen múlhatatlanul segíteni kell. Itt nem szociális szempontokról beszélek, bár ezekről is érdemes volna beszélni, mert rettenetes 'elgondolni, hogy értékes magyar exisztencia •kezéből ütik ki a munkalehetőséget, micsoda munkanélküliséget idéz elő a falun az, ha a 'birtokosok felszerelés nélkül maradnak és