Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

50 Àz országgyűlés képviselőházának 131 való felkutatása, amelyek még rendelkezésre állanak, (Pakots József: Ha állanak!) A kormány további feladata, a magángaz­dasággal együttes feladata, minden mobilizál­ható tartalékot a termelés szolgálatába állítani. Ezért az adóbehjtások egyik célja a tezaurált bankjegytömegek előhozása, mert ilyenek két­ségtelenül vannak. (Eltenmondások és derült­ség baifelől. — Andaházi-Kasnya Béla: Va­duzba tessék menni, ott vannak!) Bocsánatot kérek, vannak. (ZajJ Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Imrédy Béla pénzügyminiszter: A kormány feladata a bizalom helyreállítása, hogy az a tőke, amelyik elbújik, ismét előjöjjön és ne le­gyen gyáva. Ennek azonban nem az az útja, hogy adósvédelmi rendelkezéseket hozunk. Igen helyeslem Farkas Tibor igen t. képviselő­társamnak azt a megjegyzését, hogy az adós­védelmi rendelkezések igen sokat ártottak éppen azoknak a gazdáknak, akik a legtermelőképe­sebbek. (Rassay Károly: Ki hozta őketl) Itt is csak a középúton voltunk kénytelenek ha­ladni. (Eckhardt Tibor: Csizmadia öt pontjá­ban benne volt! — Pakots József: Mi nem kö­veteltük. — Zaj.) Azt hiszem, minden további olyan követelés, amely ezen védelmi intézkedé­sek kiterjesztésére irányulna, vagy akár a kamatkérdésben olyan radikális intézkedéseket kívánna, amelyek a még meglévő tőkének to­vábbi kiáramlására és a betétek további fo­gyatkozására vezetnének, feltétlenül kerülendő volna. (Helyeslés. — Jánossy Gábor: Az ed­digi adósvédelemre szükség volt! — Pakots József: Ez pénzügygazdasági szeminárium, mely teljesen távol áll a gyakorlati élettől. — Zaj.) Ami a kiadási tételek lehető lefokozását il­leti, valószínűleg a holnapi nap folyamán fog napvilágot látni a legújabb pénzügyminiszteri havi jelentés, amelyből az urak láthatják, hogy az első négy hónapban a kiadásokból az ösz­szes közigazgatási kiadások 215 milliót tettek ki, amelyhez hozzászámítandó az az Összeg, amelyet zárolt számlára a népszövetségi köl­csön szolgálatára a Nemzeti Bankhoz a kincs­tár befizetett s azonkívül a teljesség kedvéért hozzáadandók azok az összegek, amelyek a transzferalapba befizetendők lettek volna, de nem fizettettek be. Ha ezeket a tételeket ösz­sze méltóztatnak adni, látni fogják az urak, l hogy igen messzemenő takarékosság érvénye­sült, mert az így adódó összeg messze alatta van az egész évre előirányzott budget egyhar­madának és annak az összegnek, amelyet a népszövetség pénzügyi bizottsága 1931 októbe­rében adott véleményében, mint a teherviselő­képesség határát 800 millióban állapított meg. Hogy tehát itt a takarékosság terén nem tör­ténnének intézkedések és a kiadások lefokozása terén nem volnának eredmények, erre ezek a számok cáfolnak rá a legékesebben. Ami már most a konkrét kérdéseket illeti, amelyeket az igen t. interpelláló képviselő urak felvetettek, az adóhátralékoknak földdel vagy terményben való lefizetését illetőleg bá­tor vagyok megjegyezni, hogy miniszté­riumomban elkészült egy rendelettervezet, amely az adóhátralékoknak földdel való lero­vását szabályozza. (Elénk helyeslés a Ház min­den oldalán. — Rassay Károly: A 33-as bi­zottságban leszavazták! — Dinnyés Lajos: Azt mondották, hogy kommunizmus!) A rendelet­tervezet a földmívelésügyi miniszter úrral egyetórtőleg rövidesen végleges formába lesz . ülése 1932 november 30-án, szerdán. öntve. (Lázár Miklós: Szóval terménnyel és borral isi) Terménnyel nem. A földdel való lerovást mondottam. A ter­ménnyel való lerovás tekintetében álláspontom az, hogy terménnyel adót fizetni nem lehet, mert az állam nem alakulhat át vegyes ter­ménykereskedővé. (Zaj.) Ennek ellenére,^ hogy a lehetőségek határain belül annak a kívána­lomnak is eleget tegyünk, hogy ahol a termé­nyek értékesítése nehézségekbe ütközik, a vég­rehajtás bizonyos fennakadásai kiküszöböltes­senek, a Futurával máris érintkezésbe léptem, (Kun Béla: Jaj, a drága Futura!) az meg fog jelenni egyes vidékeken, a végrehajtás alá ke­rülő termények árát alá fogja támasztani az­által, hogy fel fogja vásárolni ezeket a kész­leteket napi áron. {Zaj. — Egy hang jobb felől: Majd Kun Béla veszi meg — Kun Béla: A Fu­tura ad félmillió pengőt palotára! Még most sincs rá illő felelet! — Elnök csenget. — Pa­kots József: Karácsonyi álom!) További intézkedések is fognak tétetni ab­ban az irányban, hogy a végrehajtásoknál ta­pasztalható panaszok lehetőség szerint kikü­szöbölhetők legyenek. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy ezek a panaszok nem jutnak el hozzánk a minisztériumba. Az urak igen jól tudják, hogy ajtóm mindig nyitva áll minden képviselő úr előtt, bármely panaszt juttatnak hozzám, minden panaszt megvizsgáltatok. (Pa­kots József: Naponta kellene minden panaszt felvinni!) A minisztériumra háruló feladatok nagysága mellett, sajnos, nem lehet annyi időt fordítani ezekre a kérdésekre, mint amennyit szubjektive megérdemelnénk, de máris az az érzésem, hogy több időt fordítok rájuk, mint amennyit kellene. (Gr. Hunyady Ferenc: Azért kellene elvi rendelkezés!) Megfelelő elvi rendelkezés kibocsátása szin­tén küszöbön áll, szövegezés alatt van minisz­tériumomban egy rendelet, amely példák fel­sorolásával kívánja ezeket a panaszokat kikü­szöbölni. (Gr. Hunyady Ferenc: Az helyes!) A végrehajtások ellenőrzésére máris megszervez­tem egy bizottságot, amely egyik legkitűnőbb volt pénzügyigazgatóm vezetése alatt három­négy tagból áll, fiatal tisztviselőkből, amely bi­zottság az ország minden vidékén felül fogja vizsgálni, hogy a végrehajtásoknál azok az in­tenciók érvényesülnek-e, amelyek szemem előtt lebegnek és a rendelkezések úgy hajtatnak-e végre, amint azoknak végrehajtása kívánatos. Ismétlem, nem célom az adóalanyokat tönkre­tenni, mert tudom, hogy ezzel a jövőt tenném tönkre. (Felkiáltások a baloldalon: Késő leszi - Zaj.) Ami végül azt a kérdést illeti, amelyet Eck­hardt igen t. képviselő úr vetett itt fel, hogy a megélhetéshez és a föld műveléséhez szüksé­ges eszközök mentesíttessenek a végrehajtás alól, (Ügy van! a baloldalon.) bátor vagyok utalni arra, hogy a közadók kezelésének végre­hajtási utasítása az 55. '§. 11. pontjában kife­jezetten úgy intézkedik, hogy a mezei gazdál­kodással foglalkozók részére az általuk művelt, vagy műveltetett, de legfeljebb 12 katasztrális holdnyi szántóföld nrűveléséhez szükséges vető­mag, igavonó jószág, félévre szükséges takar­mány, szalma és alom, továbbá gazdasági esz­köz és trágya a végrehajtás alól mentesek. (Zaj a baloldalon. — Elnök, csenget.) Az a kívánság, hogy a nagybirtokoknál a felszerelés, az instrukció a birtok tartozékának nyilváníttassák és csak azzal együtt legyen el­árverezhető, kivihetetlen követelmény, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom