Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-140
406 Az országgyűlés képviselőházának 1U0. keletű baj, régi baj, visszamegy még a béke korszakára. A háború előtt a 67-es politika fenntartása kedvéért ápolták a reakciós választójogi rendszert és azon a címen, hogy a közös ügynek áldozatokat kell hozni, a derék magyarságtól vették el mindig a szavazati jogot. T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Erre a háború előtti jogcímre tehát ma nem lehet hivatkozni. (Zaj és mozgás jobb felől. — Propper Sándor: Káérnek majd egy hónapig kaszinózni! — Hegymegi Kiss Pál: Azóta háború is volt!) Ez az érv elesett és nem támadt fel többé, amióta önálló és független lett Magyarország és a választójog kérdésébe senkinek ezen a világon beleszólása nincs. Ezt a kérdést Magyarország önállóan intézheti el, de még mindig nem jutottunk el odáig, hogy gyökerében és alaposan elintézte volna. Azt az érvet, amellyel sokszor találkozunk, a világgazdasági helyzetet, ezt a rugalmas formulát, ezt a bő takarót, szintén nem lehet ide ráhúzni, mert ez sokhelyütt alkalmazható, de ezen a helyen igazán nem lehet felhasználni. Ez sem cím tehát. Marad pusztán és egyedül a hatalmi cím, amely kockázat nélkül, mindenféle betét nélkül bizonyosra és sikerre akar menni és fenntartja a jelenlegi választói rendszert. Egészen pusztán, egészen meztelenül jelentkezik itt ez a tendencia. Hatalmi alapon akarják biztosítani a többséget, ezért tartják fenn állandóan ezt a nyílt választási rendszeri;. Már pedig a hatalom urai igen sokszor tévednek, (Zaj jobb felől. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) igen sokszor nem ismerik fel a helyzetet. Erre nézve igen klasszikus tanúra hivatkozom, Gömbös Gyula jelenlegi miniszterelnök úrra, aki 1925 május 25-én a jelenleg érvényes választójogi törvény tárgyalása alkalmával beszédet mondott és ebben a beszédében a hatalom birtoklásáról a következőket mondotta. (Mozgás jobb felől.) Azt mondja Gömbös Gyula (olvassa): «Az én felfogásom szerint a hatalmon lévőknek sokszor az a hibájuk, hogy nem veszik észre, hogy a történelem már régen másfelé indult és indítja a néptömegeket. A Legtöbb hatalmon lévő rendszernek az a hibája, hogy makacsul ragaszkodik a maga poziciójához (Farkas István: Akár csak Gömbös Gyula!) és nem veszi észre, hogy már régen elvesztette a nép lelkét, hogy összes rendelkezései idegenek a népnek. A legtöbb hatalmon lévőknek az a hibájuk, hogy nem kapcsolódnak bele a világtörténelem folyamatába, azért oly csúfosan és hirtelenül szoktak megbukni.» (Buchiuger Manó: Fenntartja ezt ma is?) Ezt mondotta Gömbös Gyula 1925 május 25-én. (Buchinger Manó: Jól megjósolta saját sorsát.) Megjósolta, előre ezt mondta. De tovább is beszélt és azt mondta (olvassa): «Ezt nem is kritikaként mondottam a jelenlegi kormánnyal szemben, —r mert Gömbös akkor ellenzéki volt és el sem fogadta a választójogi törvényjavaslatot — ezt csak azért említem meg, hogy hangsúlyozzam, mily fontos ennek a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatnak magasabb szempontból való megítélése.» Itt Madai Gyula közbeszólt: A tömeg is szeszélyes! «T. Nemzetgyűlés! — folytatja Gömbös Gyula — a tömeg nem szeszélyes, a vezetők szoktak szeszélyesek lenni» (Derültség abal-és a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Ráillik Gömbösre!) «és ügyes jelszavakbal a tömeget félrevezetik»» ülése 1932 december 22-én, csütörtökön. Ezt mondta Gömbös Gyula, a jelenlegi miniszterelnök úr. (Farkas István: Gyakorolja! — Hegymegi Kiss Pál: Ez azonban a lelki diktatúrára is vonatkozik 1 ?) Én nem kommentálom ezt a beszédet, csak előadom és felolvasom. Ez az ő szószerinti beszéde, s teljes hiitvaüomást tett ugyanakkor a titkos választójog és az arányos választási rendszer mellett. A következőket mondotta (olvassa): «Abban a pillanatban, amikor ez a nemzetgyűlés törvényes úton megtisztel valakit azzal, hogy választópolgárrá tett, akkor ne ellenőrizze, nem hozhatja politikailag és erkölcsileg függő helyzetbe, amely helyzetben a munkaadó ellenőrzi a munkását, a hitelnyújtó pedig a hitel-igénybevevőit, hogy hová szavaz. Egy olyan erkölcsi függésbe kerül az illető, amely nem ér fel a nyilt szavazás előnyeivel.» S iazt is mondotta (olvassa): «A rendszer tekintetében nem értek egyet a törvényjavaslattal. Én magam az arányos képviseleti rendszer híve vagyok, amelyet igazságosnak, r okosnak és logikusnak is tartok.» (Esztergályos János: Ezt is revízió alá vette már? —Farkas István: Mindenben megtagadja már a multat!) T. Képviselőház! Ez volt a miniszterelnök úr nyilatkozata. Kállay Miklós jelenlegi földmívelésügyi miniszter úr pedig nem régen, a május 9-én tartott beszédében a következőket mondotta (olvassa): «Anakronisztikus dolognak tartom a választójogról beszélni. Megcsinálták az egész világon, ez elől kitérni nem lehet, csak egy kérdés van: hiba volt-e meg nem csinálni már ezelőtt tíz évvel, helyes volt-e elhalasztani a mostani időpontig. Kár volt nem megcsinálni a titkos választójogot a 26-os választások alatt, kár volt meg nem csinálni a mostani választások alatt, kár volt meg nem csinálni nemcsak azért, hogy ezt a problémát megoldjuk, a magyar politikának ezt a rákfenéjét eltávolítsuk. Én leszegezem a magam álláspontját, amelyet már nagyon sokan kifejtettek ennek a pártnak a részéről, hogy szívesen megyünk titkos választással is az ország színe elé.» Ennek a kormánynak miniszterelnöke és földmívelésügyi minisztere nyilatkoztak így. (Szűcs István: Meg akarjuk csinálni!) Ezt halljuk már 12 év óta. (Pakots József: Ez hipokrizis! — Söpkéz Sándor: Ne haragudjék, Karácsony előtt vagyunk!) En nem haragszom, Karácsony előtt legyünk békességben. (Pakots József: Ez legyen a karácsonyi ajándék! — Farkas István: Szögezze le a miniszterelnök, hogy a jövő héten beterjeszti, hozzon egy kis karácsonyi ajándékot!) A legnagyobb nyugalommal és objektivitással kell erről a kérdésről beszélni és az ember valósággal elcsodálkozik azon a türelmen, amellyel mi ezzel a kérdéssel foglalkozunk, mert végre egy országban a legelső kérdés az alkotmány kérdése, (Felkiáltások jobb felől: A kenyér!) és az alkotmány szervezetének kérdése. (Büchler József: 48 óta folyton beszélnek róla!) Nem lehet mindig más kérdéseket előtérbe tolni ugyanakkor, amikor az alkotmány alapja nincs lerakva. Nem lehet a házépítést az emeleten kezdeni; a földszinten kell azt kezdeni, itt pedig az a legelső kérdés, hogy a nemzeti akarat minden befolyás nélkül megnyilatkozhassak, hiszen a titkos szavazás a lényege ennek a kérdésnek. A titkos szavazás nem egy elméleti fétis kérdése, az a gyakorlat kérdése. A titkos szavazás mindenesetre két dolgot eredményez; legelsősorban biztosítja a tiszta választást, a befalyásoüiíir
