Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-139

396 Az országgyűlés képviselőházának 139. Vannak még okos tábornokok!) Munkanélküli segélyt, a szociális biztosítás kiépítését hozta. Miért? Mert Németországban még érvényesül­nek a demokratikus erők. (Ügy van! a szélső­baloldalán.) Itt van Ausztria. Ugyanolyan meg­nyomorított ország, mint a mi hazánk. Nincs jobb pénzügyi viszonyok között, mint Magyar­ország, ellenben munkanélküli segélyre jut pénz, szociális alkotásokra jut pénz. Ott sen­kinek sem jutna eszébe, hogy a betegektől 30 fillért kérjen receptre és 20 fillért, ha elmegy az orvoshoz. (Kabók Lajos: Ott nem fúrnak lyukat a földbe hiába! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Nem szállítják le a beteg­pénzt!) Ugy van. En csak kirívó esetekként említettem ezeket. (Peyer Károly: Es amellett nálunk az orvosokat borravalókért akarják dolgoztatni!) Nagyon fontos tehát, hogy milyen a vá­lasztójog. De kérdezem, hogy milyen nemzeti szempontok azok, amelyek a nyilt választójog fenntartását kívánatossá és szükségessé teszik. A béke idejében azzal hadakoztak, hogy itt van­nak a nemzetiségek, azért kell a nyilt válasz­tójog, nehogy azok majorizálják a magyarsá­got. Ma a nemzetiségek nincsenek itt, nem lé­teznek. Ebből a szempontból semmi indok nincs tehát arra, hogy a titkos választójogot be ne vezessék. De beszélnek, különösen a miniszter­elnök úr . nagyon sokat beszél arról, hogy a magyar értékes elem, Magyarország a világ első népei közé tartozik, hajbókol, kezet fog minden osztállyal,^ munkással, paraszttal, min­denkivel egyformán. Miért nem adják meg ennek az értékes elemnek a titkos választói jogot 1 Mi szükség van arra, hogy kétféle állampolgár legyen ebben az országban? (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi szükség van arra, hogy városokban titkos, a vidékeken pe­dig nyilt legyen a szavazati jog? Szükség van erre, mert mindaz a demagógia, mindaz a frá­zis csak olyan helyzetben és olyan országban lehetséges, amelyben olyan a parlamenti többség, amelyet a mindenkori kormányelnök nevez ki. De ennek a választójognak függvényei is vannak. Hozzátartozik a nyiltszavazásos vá­lasztójoghoz a közigazgatási terror. Elvá­laszthatatlanok egymástól, össze vannak ko­vácsolva. Hozzátartozik és ez teszi lehetővé: a sajtószabadság legázolása. Hozzátartozik a gyülekezési tilalom is. Amikor a miniszter­elnök fair play-ről beszél, maga tudja legjob­ban, hogy nem tiszta játék amit csinál, hanem kigúnyolása az ellenzéknek,/ minden ellenzéki mozgalomnak. (Ügy van! Ügy .van! a szélső­baloldalon.) Kigúnyolása azért, mert ha meg­jelenik a vidéken, ha elhatározza magát, hogy vidékre megy, akkor természetszerűen leeresz­tenek előtte minden sorompót, ellenben a hi­vatalból kirendeltek tömege ott van s az a hódolat, 'amellyel körülveszik, azt a látszatot keltheti benne, mintha Magyarország népe ott volna a táborban, holott minden időközi vá­lasztás mást mutat. Az ország hangulata nem az egységespárt hangulata és nem a minisz­terelnök programmjának dicsőítése. A közel­nmit napokban két helyen volt időközi községi választás és a lebecsült szociáldemokraták Békéscsabán abszolút többséget kaptak a köz­ségi választásokon. Még talán csak egy dolgot: A miniszter­elnök úr vidéki körútain nagy előszeretettel beszél arról, hogy a munkásnak kenyeret ad és megoldja a szociális problémákat. Ezekben ülése 1932 december 21-én, szerdán. a beszédekben nagy általánosságban buzdító és intő szavakat ad a tőkének. Ráolvasással akarja, szuggesztióval akarja a tőkének be­beszélni, hogy ebben az országban tisztessé­ges legyen, hogy ebben az országban ossza meg a munkással amit szerez, hogy a kizsák­mányolást szüntesse meg, hogy a munkás és a munkaadó között a válaszfalak omoljanak le. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. Weltner Jakab: Néhány perc meghosszab­bítást kérek. Elnök: Mennyit? Weltner Jakab: öt percet. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak megadni. Weltner Jakab: Ezekkel a tőke és a munka viszonyáról szóló kijelentésével komolyan fog­lalkoznunk nem is szabad. Nem szabad komo­lyon foglalkoznunk azért, mert a tőkét nem le­het semmiféle rábeszéléssel arra rábírni, hogy alaptermészetét elhagyja. Nem is hagyhatja el, ha akarja sem. A mai tőkés termelésnek alapja az, hogy a munkást a lehetőség mértékéig ki­használja. A tőkés termelésnek alaptermészete az, hogy mindenkit, akit az érdekkörébe tud vonni, akit ki tud használni, kihasználjon. Ezért semmi értelme nincs annak, hogy, ha ar­ról beszél, hogy a tőke javuljon meg. A tőke nem javulhat meg, a munkás helyzete éppen ezért szintén nem javulhat meg. (Esztergályos János: Ugy tesz mint a sashalmi javasasszony!) A ráolvasások ideje összefügg a parlament létesítésével, a parlament megalkotásával. A szavalatoknak ebben az idejében a munkások­nak újabb ezreit bocsátották el. A tőkésekhez intézett szólamoknak ebben az idejében a mun­kabér folytonosan csökken és leesik. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az ország úgy­nevezett szociálpolitikája ebben az időben lét­rehozta az, hogy az egész országban az inség­segélyek színvonalára csökkentik a munkabé­reket. Ez a politika nemcsak azért káros, mert a munkásokra keserves és nyomorúságos f ha­nem káros azért is, mert nem lehet remélni, hogy a nemzet gazdaságilag felemelkedhessek, nem lehet remélni, hogy a termelésnek és a fo­gyasztásnak ez a nyomorúsága megszűnjék. Éppen ezekből a szempontokból, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog meg­valósítására tett ígéret ne legyen demagógia, csatlakozom Eckhardt Tibor képviselő úr indít­ványához, hogy a parlament küldjön ki egy bizottságot, amely sürgősen alkossa meg az általános egyenlő és titkos választójogi tör­vényjavaslatot. (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Kérem beszédemnek holnapra való halasztását. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház hozzájárul. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát most megszakítom és elő­terjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napi­rendjére tűzessék ki a kérvényi bizottság első számú sorjegyzékének folytatólagos tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Héjj Imre jegyző: Pakots József! Pakots József: T- Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványát azzal a megokolással

Next

/
Oldalképek
Tartalom