Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-139

Àz országgyűlés képviselőházának 139. fogadjak Östör József képviselő úr által betér- I jesztett indítványt, méltóztassanak felállani. (Megiöténik. — Buchinger Manó: Persze, parancsra meg kell szavazni! — Zaj.) Megállapítom a többséget. (Buchinger Manó: Az elnök úr egypár héttel ezelőtt a titkos szavazást tartotta szükségesnek. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Határozatképpen kimondom, hogy a Haz az indítványt elfogadja. A most hozott határozat a házszabályok értelmében a következő ülés'zak elején lép életbe. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 431. sz. jelentésének tárgyalása Weltner Jakab képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen,, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi augusztus hó 4. napján kiadott 163. számában megjelent «Nem hallgatni» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A statáriumról bebizonyult, hogy a kormány politikai ügyekben is alkalmazza — balfelé. A statáriumról a kormány azt állította, hogy csak közönséges bűnügyekre vonatkozik. Mi azzal vádoltuk a kormányt, hogy a statáriummal a temető csöndjét akarja megteremteni és uralmának biztosítására veszi igénybe. Vádemelésünk jogosult volt. A statáriumot a kormány valóban kíméletlen hatalmi eszközként alkalmazza és a megfélemlítés eszközéül alkalmazza». «A statáriumra és alkalmazására mindig megfelelő légkört teremtenek. A Matuska-merénylet jegyében született a statárium. De a Vannay-puccs idejében behunyta mind a két szemét. Kaucsukrugalmassággal találták meg a megfelelő paragrafusokat, hogy a statáriumot ne kelljen alkalmazni — jobbfele. Íme, balfelé nem kerestek paragrafusokat és nem is találták». «A statárium nem tartható fönn. A statárium arra szolgál, hogy megfélemlítsen és a ' kormányrendszer ellen való harcot lehetetlenné tegye. A magyar munkásosztály harcot hirdet a statárium ellen és a rendszer ellen. A rendszert nem menti meg a statárium sem. A csendőrök puskatusa nem lehet a kormányzás eszköze». «Magyarországon csak gyökeres rendszerváltozással lehet új korszaknak a kapuját megnyitni. Nincs más menekülés, nincs se szabadság, se élet, se föld, se jog se munkanélkülisegély, se a nép érdekében való kormányzás, amíg ez a kormányzati rendszer és az általa kihirdetett statárium meg nem szűnik». A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, i zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. "dése 1932 december 21-én, szerdán. 285 Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván valaki szólani? (Büehler József szólásra jelentkezik.) Büehler képviselő urat illeti a szó. Büchler József: T. Képviselőház! Már ismét ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Tárgyalunk, tessék helyüket elfoglalni. Büchler József: ... mentelmi ügyeket tárgyalunk. Alapjában véve semmiféle értelme nincs annak, hogy ilyen ügyeket hozzanak állandóan a Képviselőház elé, hiszen szerény megítélésem szerint a Képviselőháznak nagyon sok más tennivalója volna, mint az, hogy olyan cikkekért, amelyekben az objektív ítélő, az objektív szemlélő semmiféle kivetni valót nem talál, felelősségre vonja a szerkesztőket. Ennél a mentelmi ügynél is, amikor itt perbe hívják egy vezércikk íróját, megmutatkozik az az osztályszempont, amely a kormányzati rendszer minden intézkedésén végigvonul. Osztályszempontok szerint ítélkeznek, osztályszempontok szerint ítél maga a parlament, maga a Képviselőház is. T. Képviselőház, ez a cikk, amelyről itt szó van, amely megjelent a Népszava ez idei augusztus 4-iki számában, ez a vezércikk teljesen objektív bírálat a statáriális rendszerről. Teljesen objektív bírálat, kiváltképpen azután a súlyos Justizmord után, amely a Sallai— Fürst-féle ítéletben mutatkozott meg. Miért vonnak bennünket felelősségre ennek a cikknek közzétételéért? Azért, mert Törekyt bírálni mertük? Azt kívánja valaki, hogy ezt a ceruzával lekopogó bírót, ezt a tanácselnököt, aki 12 év óta nem tesz egyebet, mint — megítélésem szerint — elfogultan kezeli a büntetőtörvénynek paragrafusait velünk, szocialistákkal szemben, mi ünnepeljük? A szociáldemokrata párt nem fogja ünnepelni Töreky urat és nem hajlandó ünnepelni még akkor sem, hogyha százszor és ezerszer perbe fogják cikkíróit. Méltóztassanak megbírálni azt, hogy vájjon azok a vádak, amelyekről ez a vezércikk beszél, igazak-e? Erről nem beszél senki. A mentelmi bizottságnak, amikor kiadja azt a képviselőt, aki felelős szerkesztője ennek a lapnak, meg kellene bírálnia, vizsgálnia, hogy azok a vádak, amelyek az ilyen vezércikkben vagy egyéb cikkben vannak, — ha egyiItalán vádak foglaltatnak benne — igazak-e vagy sem? Egyetlenegy törvény van, az 1930. évi XVIII. te, amely a fővárosi közigazgatásról szól, az új fővárosi törvény, amelyben vannak olyan rendelkezések, hogy széksértésért perbe lehet fogni, széksértési eljárás alá lehet vonni valakit, aki valamit állít a főváros közgyűlésén vagy a főváros tanácsában vagy a főváros bizottságaiban. Hogyha az illető valamit állít és ezt az állítást az elnök, a főpolgármester a saját szuverén elhatározása és megítélése szerint rossznak, sértőnek találja, akkor egyszerűen széksértési eljárás alá von valakit, nem vizsgálván azt, hogy amit az illető mond, igaz-e vagy sem. Ügy, hogy példának okáért előfordulhat, hogy valaki panamista, valaki lop, valaki közéleti szereplését felhasználja arra, hogy magának vagyont gyűjtsön. Ha azonban valaki a főváros közgyűlésén feláll és azt mondja X. Z.