Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-139

Àz országgyűlés képviselőházának 139. fogadjak Östör József képviselő úr által betér- I jesztett indítványt, méltóztassanak felállani. (Megiöténik. — Buchinger Manó: Persze, pa­rancsra meg kell szavazni! — Zaj.) Megálla­pítom a többséget. (Buchinger Manó: Az elnök úr egypár héttel ezelőtt a titkos szavazást tar­totta szükségesnek. (Zaj.) Csendet kérek, kép­viselő urak. Határozatképpen kimondom, hogy a Haz az indítványt elfogadja. A most hozott határozat a házszabályok értelmében a követ­kező ülés'zak elején lép életbe. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 431. sz. jelentésének tárgyalása Welt­ner Jakab képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen,, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi augusztus hó 4. napján ki­adott 163. számában megjelent «Nem hallgatni» feliratú cikk tartalma, de különösen annak kö­vetkező kitételei miatt: »A statáriumról bebizonyult, hogy a kor­mány politikai ügyekben is alkalmazza — bal­felé. A statáriumról a kormány azt állította, hogy csak közönséges bűnügyekre vonatkozik. Mi azzal vádoltuk a kormányt, hogy a statá­riummal a temető csöndjét akarja megterem­teni és uralmának biztosítására veszi igénybe. Vádemelésünk jogosult volt. A statáriumot a kormány valóban kíméletlen hatalmi eszköz­ként alkalmazza és a megfélemlítés eszközéül alkalmazza». «A statáriumra és alkalmazására mindig megfelelő légkört teremtenek. A Ma­tuska-merénylet jegyében született a statá­rium. De a Vannay-puccs idejében behunyta mind a két szemét. Kaucsukrugalmassággal találták meg a megfelelő paragrafusokat, hogy a statáriumot ne kelljen alkalmazni — jobbfele. Íme, balfelé nem kerestek paragrafu­sokat és nem is találták». «A statárium nem tartható fönn. A statárium arra szolgál, hogy megfélemlítsen és a ' kormányrendszer ellen való harcot lehetetlenné tegye. A magyar mun­kásosztály harcot hirdet a statárium ellen és a rendszer ellen. A rendszert nem menti meg a statárium sem. A csendőrök puskatusa nem lehet a kormányzás eszköze». «Magyarországon csak gyökeres rendszerváltozással lehet új kor­szaknak a kapuját megnyitni. Nincs más me­nekülés, nincs se szabadság, se élet, se föld, se jog se munkanélkülisegély, se a nép érdeké­ben való kormányzás, amíg ez a kormányzati rendszer és az általa kihirdetett statárium meg nem szűnik». A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, i zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. "dése 1932 december 21-én, szerdán. 285 Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván valaki szólani? (Büehler Jó­zsef szólásra jelentkezik.) Büehler képviselő urat illeti a szó. Büchler József: T. Képviselőház! Már is­mét ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Tár­gyalunk, tessék helyüket elfoglalni. Büchler József: ... mentelmi ügyeket tár­gyalunk. Alapjában véve semmiféle értelme nincs annak, hogy ilyen ügyeket hozzanak ál­landóan a Képviselőház elé, hiszen szerény megítélésem szerint a Képviselőháznak na­gyon sok más tennivalója volna, mint az, hogy olyan cikkekért, amelyekben az objektív ítélő, az objektív szemlélő semmiféle kivetni valót nem talál, felelősségre vonja a szerkesztőket. Ennél a mentelmi ügynél is, amikor itt perbe hívják egy vezércikk íróját, megmutatkozik az az osztályszempont, amely a kormányzati rend­szer minden intézkedésén végigvonul. Osztály­szempontok szerint ítélkeznek, osztályszempon­tok szerint ítél maga a parlament, maga a Képviselőház is. T. Képviselőház, ez a cikk, amelyről itt szó van, amely megjelent a Népszava ez idei augusztus 4-iki számában, ez a vezércikk telje­sen objektív bírálat a statáriális rendszerről. Teljesen objektív bírálat, kiváltképpen azután a súlyos Justizmord után, amely a Sallai— Fürst-féle ítéletben mutatkozott meg. Miért vonnak bennünket felelősségre ennek a cikk­nek közzétételéért? Azért, mert Törekyt bírálni mertük? Azt kívánja valaki, hogy ezt a ceru­zával lekopogó bírót, ezt a tanácselnököt, aki 12 év óta nem tesz egyebet, mint — megítélé­sem szerint — elfogultan kezeli a büntetőtör­vénynek paragrafusait velünk, szocialistákkal szemben, mi ünnepeljük? A szociáldemokrata párt nem fogja ünnepelni Töreky urat és nem hajlandó ünnepelni még akkor sem, hogyha százszor és ezerszer perbe fogják cikkíróit. Méltóztassanak megbírálni azt, hogy vájjon azok a vádak, amelyekről ez a vezércikk beszél, igazak-e? Erről nem beszél senki. A mentelmi bizottságnak, amikor kiadja azt a képviselőt, aki felelős szerkesztője ennek a lapnak, meg kellene bírálnia, vizsgálnia, hogy azok a vádak, amelyek az ilyen vezér­cikkben vagy egyéb cikkben vannak, — ha egy­iItalán vádak foglaltatnak benne — igazak-e vagy sem? Egyetlenegy törvény van, az 1930. évi XVIII. te, amely a fővárosi közigazgatás­ról szól, az új fővárosi törvény, amelyben vannak olyan rendelkezések, hogy széksérté­sért perbe lehet fogni, széksértési eljárás alá lehet vonni valakit, aki valamit állít a főváros közgyűlésén vagy a főváros tanácsában vagy a főváros bizottságaiban. Hogyha az illető valamit állít és ezt az állítást az elnök, a főpolgármester a saját szu­verén elhatározása és megítélése szerint rossz­nak, sértőnek találja, akkor egyszerűen szék­sértési eljárás alá von valakit, nem vizsgálván azt, hogy amit az illető mond, igaz-e vagy sem. Ügy, hogy példának okáért előfordulhat, hogy valaki panamista, valaki lop, valaki közéleti szereplését felhasználja arra, hogy ma­gának vagyont gyűjtsön. Ha azonban valaki a főváros közgyűlésén feláll és azt mondja X. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom