Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-139

374 Az országgyűlés képviselőházának 139. ülése 1932 december 21-én, szerdán. a vegyes döntőbíróság tárgyában Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről; az 1924. évi március hó 27-én kelt egyezménynek a budapesti Első Magyar Általános* Biztosítótársaságra való alkalmazása tárgya ban Eómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről ; egyes pénzügyi kérdések tárgyában Rómában kelt magyar-olasz megegyezés és nyilatkozat becikkelyezéséről, továbbá a rabszolgaság tárgyában Genfben kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat a Képviselőház szövegezésében változtatás nélkül magáévá tette. Á bejelentést a Ház tudomásul veszi, az ily módon létrejött törvényeket pedig további alkotmányos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz teszem át. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház az 1929 : XXIX. te. 3. és 60-ai alapján* engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentést, továbbá az 1929/1931. évi adóstatisztika tárgyában a ni. kir. pénzügyminiszter úr által beterjesztett jelentést letárgyalta, tudomásul vette s azokat országos határozaterőre emelte. A bejelentést a Ház tudomásulveszi, a ho- i zott országos határozatokról pedig a pénzügyminiszter urat értesíteni fogom. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a magyar-francia kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról és a magyar-francia kereskedelmi egyezmény kiegészítését képező III. pótegyezmény megkötéséről; a Magyarország és Csehszlovákia között Prágában aláírt árúcsere megállapodás életbeléptetéséről, , továbbá ' , a magyar királyság és Olaszország között Rómában megkötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez ugyanott aláírt pótszerződés, illetve az ugyancsak Rómában aláírt kiviteli megállapodás ideiglenes életbeléptetéséről szóló külügyminiszteri jelentéseket letárgyalta s azokat tudomásulvette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, a letárgyalt és tudomásulvett jelentésekiől pedig a külügyminiszter urat értesíteni fogom. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének további átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház: . az országos útfejlesztési alap 1929/30. évi kezeléséről, , a nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezlet 1931. évben Genfben megtartott XXV. ülésszakában a szénbányamunkások munkaidejének szabályozásáról elfogadott egyezménytervezetről, továbbá a kivándorlók szállítására egyes hajóstarsaságoknak az 1909:11; te. alapján adott engedélyek meghosszabbításáról szóló jelentéseket letárgyalta s azokat tudomásul vette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, a jelentések letárgyalásáról és tudomásulvételéről pedig az illető miniszter urakat értesíteni fogja. T, Képviselőház! Napirendünk szerint következik Ostor József képviselő úr indítványának tárgyalása a házszabályak 132. §-ának módosítása tárgyában. Az indítványozó östör József képviselő úr kíván szólani. Östör József: fT. Képviselőház! (Weltner Jakab: Minek? Ügy sincs parlament! Minek ez?) Méltóztatnak ismerni ezt az indítványt, amely tulajdonképpen a házszabályok jelenlegi 132. §-át csupán kiegészíti. Kiegészíti csak egy másfélsoros mondattal, amely a következőképpen szól (olvassa): «A meghosszabbított ülés másnap reggel 5 óránál tovább nem tarthat.» (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mint méltóztatik tudni, biztosan nem fog öt óráig tartani (Kabók Lajos: Mentelmi ügyeket akarnak tárgyalni reggel ötig?) és méltóztatnak tudni azt is, hogy tervbe van véve a délutáni ülések behozatala. A délutáni ülések behozatalának a házszabályok szerint semmi akadálya nem volna, amennyiben a Ház egyszerű házhatározattal állapítja meg, hogy üléseit mikor kezdi. Tehát bármely pillanatban elhatározhatná a Képviselőház, hogy például holnap vagy bármikor, nem reggel 10 órakor kezdi az ülést, hanem reggel 9-kor, vagy délután 4 vagy 5 órakor. Azonban azt is nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy vannak meghosszabbított ülések és a meghosszabbított ülésekre vonatkozólag a. házszabályok, például a költségvetés tárgyalásánál már kötelező rendelkezéseket tartalmaznak. A költségvetést már nyolcórás ülésekben kell tárgyalni. Ha ezekhez hozzávesszük még azt, hogy interpellációs napokon és meghosszabbított ülések esetében természetesen még tovább is eltart a Ház ülése, akkor a meghosszabbított ülések esetében nagyon könnyen átvitetik a vita másnapra is. Ennek sem volna semmi akadálya a házszabályok szerint, és pedig azért nem, mert a házszabályok sehol sem tiltják kifejezetten, hogy a napi, ülések éjjel 12 óránál tovább nem tarthatnak, sem pedig azt nem mondják meg kifejezetten, hogy éjféli 12 óráig a napi üléseket be kellene zárni. Azonban évtizedeken keresztül egy gyakorlat fejlődött ki; azt lehet tehát mondani, hogy idevonatkozólag a házszabályok rendjének egy valóságos jogszokása jegecesedett ki, amely szerint a Képviselőház üléseit éjfélen túl soha sem tartotta. Amennyiben a napirenddel nem végzett, ebben az esetben az elnök a vitát bezárta s a Ház megállapította a legközelebbi ülés napirendjét. Ez volt a Képviselőház gyakorlata. ...... ÜÜ etid.g kifejtett okoknál fogva szükséges tehát, hogy a házszabályokban elő^e gonooskodjunk arra az esetre, amikor a meghoszszabbított ülések esetében a KépVise őház üléseit éjfélen túl is tartja. Ez tehát.az indítványnak nagyon rövid megokolása, az, ami tulajdonképpen idetartozik. Méltóztassék azonban megengedni, hogy ezzel kapcsolatban már most rátérjek egészen röviden a délutáni ülések gondolatára is, mert hiszen kétségtelen, hogy az egész házszabálymódosítás ezzel van kapcso atban és meg vagyok róla győződve, hogy úgy az ellenzék, mint pedig a kormányzopártok részéről a felszólaló képviselő urak biztosan a délutáni ülések gondolatával fognak foglakozni, akár mellette^ akár ellene foglalnak állást. Ennekí'olytán, azt hiszem, szükséges a tisztelt Kép^ y>lse oháznak tudnia azt, hogy az indítványozónak tulajdonképpen mi volt az igazi szándéka, mi vezette az indítványozót, tehát csekélységemet akkor, amikor ezt az indítványomat előterjesztettem és mi vezetett egyáltalában a délutáni ülések gondolatára. (Kabók Lajos: Vonják vissza! — Zaj.) Kétségtelen, hogy a. délelőtti ülések ideében, különösen az utóbbi időkben; de már a háború eőtt is a Ház ismételten nem volt ta-