Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-138
Az országgyűlés képviselőházának IS8. Igen t. Ház! Megállapítom, hogy a második félévi jelentésből kihámozott adatoknak egyezniök kellene a zárszámadás kapcsolatos adataival, nemcsak a számszerűség helyessége, hanem a legmagasabb rendű számvitel hűsége szempontjából is. Mit tapasztalok? A Képviselőházhoz a Legfőbb Állami Számvevőszék beterjesztett félévi jelentésének a túlkiadások at és az előirányzatnélküli kiadásokat feltüntető adatai és a zárszámadásnak ugyanezen adatai közt 212,496.228 P az eltérés. Bizony megértem, hogy a Ház tagjai az én megállapításaimat néma csendben fogadják. Nagyon is megértem, mert az eltérés megdöbbentő mindnyájunkra, az egész országra. Kiben bízzunk, ha az államháztartás vitelének őre: a Legfelsőbb Állami Számvevőszék is megtéveszti a Képviselőházon keresztül a nemzetet? Milyen helyzetváltozás lett volna az egész országban, ha a Legfelsőbb Állami Számvevőszék a maga idejében előterjesztett félévi jelentésében teljes hűséggel tájékoztatja a Képviselőházat az 1930/31. költségvetési év második felében felmerült túlkiadásokról és előirányzatnélküli kiadásokról, az utalványozások körül szerzett tapasztalatainak feltárásával. Igen t. Ház! Ügy vélem, hogy az adott esetek felett nem térhet napirendre a Képviselőház anélkül, hogy a nemzet el ne ítélje. Amint tegnapi felszólalásomban sem tettem, úgy ebben sem kívánok indítványt tenni az orvoslásra. Valaminek azonban történni kell legalább aziránt, hogy a jövőben ily esetek meg ne ismétlődhessenek. Vizsgálódva, szemlét tartottam a túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások területén. Vizsgálódásom eredménye az, hogy a 290,054.000 pengő túlkiadásnak és előirányzatnélküli kiadásnak a végrehajtó hatalom jogkörében történt utalványozásából 4% az az összeg, amelynek utalványozása mereven nem ütközik az 1897 : XX. te. 16. §-ában, illetőleg az^ 1920 : XVIII. te. 7. §-ában foglalt rendelkezésekbe. Történtek nagyszámmal olyan utalványozások is, amelyekkel más törvényeket sértett meg a kormány. Ezekkel az utalványozásokkal beszédem folyamán előterjesztendő határozati javaslatomban fogok foglalkozni. Nagyon jó szolgálatot tett volna a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke a Képviselőház bírálatának tökéletesítésére azáltal, ha tagozta volna a zárszámadási jelentésben, hogy a túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások miként oszlanak meg az egyes miniszteri tárcák között. Erre az egyéni miniszteri felelősség szempontjából is nagy szükség van. En magam készítettem a megosztásról kimutatást, amelynek adatai igen érdekesek. Az idő rövidsége miatt... (Friedrich István: Meghosszabbítást kérünk!) Szabad kérnem, igen t. elnök úr, beszédidőm meghosszabbítását. Elnök: Menny t i időre? Strausz István: Egynegyed órára, amenynyire lehet. Elnök: A Ház megadja a meghosszabbítást? (Igen) Tessék. Strausz István: Az idő rövidsége miatt csak a gondolkodóba ejtő adatok felsorolására szorítkozom. A pénzügyi tárcánál magánál 92 millió pengő a túlkiadás, a kereskedelemügyi tárcánál meg 19 millió pengő, míg a honvédelmi tárcánál 20 millió pengő. Különösen jellemző az államvasutaknál, a költségvetési törvénytől eltérő 76 millió kiadásnak utalváKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XII. ülése 1932 december 16-án, pénteken. 359 ványozása. Pusztán az államvasutaknál 76 millió túlkiadás! A zárszámadás jobb megértésének és a takarékosság követelményének tenne eleget a Legfőbb Állami r Számvevőszék elnöke, ha elejtené a zárszámadási jelentésben a nagyobb bevételek és a nagyobb kiadások címenkinti felsorolását. Ez a felsorolás tárgymutatónak tűnik fel, de még arra sem alkalmas. Ugyanis úgy a nagyobb bevételeket, mint a nagyobb kiadásokat a felsorolásban kompenzálva hozza, amivel megtéveszti a zárszámadást bírálókat, mert a felsorolt adatok nem egyeznek a tulajdonképpeni zárszámadás és az ezt kísérő jelentés adataival. Egyre jó a felsorolás, duzzasztja az érdemi részében is nagy zárszámadási anyagot és fölösleges költségeket okoz. A Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének javára írom, hogy megszüntette a költségvetés keretén kívül álló kiadásoknak apasztását a hitelmegtakarítások levonása által, mert ez a régi apasztási módszer egyenesen a törvénybe ütközött. Most már, igen t. Ház, átkeli térnem határozati javaslatom bemutatására, amelybe a zárszámadás anyagából oly eseteket vontam be, amelyek mint már mondottam is beszédem elején, élesen ütköznek a vonatkozó törvényekbe. Különben határozati javaslatomat az igen t. Ház engedelmével felolvasom. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «Utasítsa a t. Képviselőház a t. kormányt, hogy az 1930/31. évről szóló állami zárszámadásban az alább felsorolt esetekre nézve külön törvényjavaslatot terjeszszen elő az érdekelt miniszterek számadási felmentvényéről: 1. az állami közigazgatási kiadásokra megszavazott hitelből az 1930. évi XLVI. te. 1. §-ában megszabott 25 millió P megtakarítás elmaradásának igazolására». (Helyeslés a báloldalon és a balközépen. — Friedrich István: Hol van az a pénz?) Ezt a törvényt hetekig tárgyaltuk és a 25 millió pengő megtakarítás elmaradása megokolásának a zárszámadási jelentésben nyoma sincs! (Friedrich István: Érdekes! — Tovább olvassa.) «2. Annak igazolására — ami éppen Friedrich őexellenciáját érdekli — mily jogon használta fel a kormány saját belátása szerint hárommillió font sterling (Gr. Apponyi György: Ez az!) 87,347.371 pengő 77 fillér váltókölcsont, amikor az 1930 : XXXI. te. 1. pontjának 4-ik bekezdésében a felhasználás céljának kijelölését az országgyűlés magának fenntartotta.» (Helyeslés a baloldalon és a balközépen. — (Friedrich István: Ez így volt! Puccs a 87 milliónak!) «3. Az 1897 : XX. te. 42. §-ában megkövetelt törvényes felhatalmazás nélkül felvett kölcsönök, foganatosított hitelműveletek, úgyszintén állami szavatosságok által több évre vállalt terhek jóváhagyása, jelesül; a) a közigazgatás és az üzemek háztartása körében 99 "8 millió kölcsönre, b) iaz államvasutak és az álami vasgyárak átfutó számláin 47*9 millió pengő kölcsönre, c) útépítéseknél 26*3 millió különleges hitelműveletekre, d) külföldi borházak és egyéb ingatlanok (Friedrich István: Ahá!) valamint ingóságok szerzésére, forgótőkére, nemkülönben építkezésekre igénybevett 12 millió pengő kölcsönre, illetőleg hitelre, e) a Postatakarékpénztár betétjeiből a posta által igénybevett és átfutó számlákon, nyilvántartott 73*1 millió pengő kölcsönre és 50
