Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. mondja a jelentés a 27-ik oldalon (olvassa): «Az e) pont alatt felsorolt kölcsönöket és hitelműveleteket a Legfőbb Állami Számvevőszék azzal hozza a törvényhozás tudomására, hogy — annak ellenére, hogy az 1927 : XX. te. 42. §-a világosan rendelkezik, hiszen erről már itt beszéltek, hogy a hitelműveletekhez és kölcsönökhöz mindig törvényes felhatalmazás kell — hogy azok nézete szerint a zárszámadásnak országgyűlési tárgyalása során külön jóváhagyást igényelnének.» Vagyis csupa feltételes mód, csupa hátsó ajtó, csupa félénkség, csupa megalkuvás, holott azért adott a törvény a számszék elnökének miniszteri rangot és függetlenséget, hogy tessék a számszéki elnöknek sarkára állani, ha törvényszegéseket, törvénytelenségeket lát és tessék megmondani magyarul azt, hogy mi nem tetszik neki és tessék megmondani, amit ő kifogásol. Ez a zárszámadás mutatja, hogy ez a kormányzati rendszer a párttal együtt nem nemzeti, nem keresztény,, nem szociális és nem fasiszta, hanem anarkista rendszer, mert, ha 232 millió pengő szavatosságot vállalnak, amelyben egyedül az Okh. 75 millióval van érdekelve akkor ez tisztára anarkistarendszernek mondható. Tudjuk, mit jelentenek a szavatosságok a magánéletben. Amikor valaki valakinek egy váltót aláír, nagyon jól tudja, kinek írta alá a váltót egyrészt, másrészt tudja, hogy annak a váltónak az összegét pedig majd neki kell megfizetnie. Itt szavatosságot vállalnak a Teudloff-Dietrich-gyárért s a Fiedler János Lenipari Részvénytársaságért 400—250.000 pengővel a Koestlin-gyárért 650.000 pengővel, Reich Gusztáv szombathelyi gyárosért 350.000 pengővel, a Katolikus Szövetség, az Alkaloida, a Katolikus Vallásalap, stb. 16, 17, 20, 27 millió pengővel és ezek a szavatosságok összesen 232 millió pengőre rúgnak. Hát mi ez, ha nem anarkista rendszer, ha nem könynyelmű rendszer? (Esztergályos János: Lelkiismeretlen rablógarázdálkodás! — Farkas István: Es viszik tovább! Gömbös alatt ugyanazt csinálják!) Például igen érdekes és jellemző tétel, amiről tudomásom szerint még nem beszélt senki, az, amelyről a 28. oldalon van szó, hogy az államadóssági címleteket hitelműveleti alapon összevásárolták 24%-ért. Ugyanott, amikor erről jelentés tesz a számszék, arról beszél, hogy ezeknek a kötvényeknek árfolyama rendkívül nagy mértékben süllyedt, vagyis olyan áron vásárolták össze ezeket a kötvényeket, amely árért később sokkal nagyobb számú kötvényt lehetett volna venni. Itt arról beszél tehát, hogy süllyedtek a kötvények értékei és azt is mondja: «e mellett nincs kizárva, hacsak a kötvény árfolyama ismét fel nem emelkedik, hogy az államkincstárt a vásárlásból kifolyólag jelentékeny veszteségek fogják érni.» Ilyen dolgot nem postatakaréktári tisztviselőkkel kell csinálni, ahogy erről a számszéki jelentés beszél, hanem arra való emberekkel, akik azt kitűnően értik és tudják a leckét, hogyan kell az államadóssági címleteket vásárolni Párizsban vagy a külföldi piacokon. T. Képviselőház! Emlékszem mennyit beszéltünk itt, mennyi szó esett itt már a Futnráról, és nem lehet eleget beszélni erről a dologról. Általában abuzusnak és Tehetetlen dolognak tartom azt, hogy ne kerüljenek a Képviselőház elé az üzemek és részvénytársaságok mérlegei. Milyen jogon merészel ez a kormányzati rendszer belenyúlni a városi üzemek kezelése 1932 december 16-án, pénteken. 357 lésébe s^ a fővárosi üzemeket milyen jogon merészeli állandóan — hogy úgy mondjam — rapportra stimmelni ugyanakkor, amikor ő egyáltalában nem terjeszt elénk jelentést az állami üzemek dolgában? Itt van például a Futura ügye, amelyről már annyit beszéltünk. Csak egy féléves mérlegről beszélek, amilyen az 1930. január 1-től június 30-ig terjedő csonka üzleti év. A Futurának hatmillió pengőt adott a földmívelésügyí minisztérium alaptőkéjének felemelésére ugyanakkor, amikor a Futura a legkitűnőbb üzleti eredményeket érte el, amikor a Futura hallatlan jövedelmekre tett szert. Példának okáért az 1930/31-es esztendőben a Futurának körülbelül 50 millióra ment a forgalma és kimutat a Futura ezzel szemben 93.000 pengő tiszta hasznot, ugyanaz a Futura, amelynek ebben a csonka félévben példának okáért zsíróban a pénzintézeteknél két és félmilliója fekszik a kasszában, ugyanakkor amikor ugyanebben a félévben a visszleszámitolt váltók összege — tehát amit neki tovább kellett a Nemzeti Bankhoz adnia — 30.000 pengőt tett ki. Ebből az látszik, hogy azt a hatmillió pengőt, a amelyet földmívelésügyí minisztérium adott neki az alaptőke felemelésére, sokszorosan megkereste saját budgetjben, saját üzleti gesztiójában. Tetszett volna a Futurának ezeket a hatalmas összegeket kimutatnia a mérlegekben. Miért nem mutatja ki a Futura ezeket a hasznokat! Mitől fél? A Futurának nem kell adót fizetnie, hisz mentesítve van alóla, a Futurának nem kell társulati adót fizetnie, mitől kell félnie a Futurának? Miért nincs kimutatva mérlegében minden haszna? En úgy látom és azt mondják a szakemberek, akikkel beszéltem, hogy bűnös könnyelműség történt az intervenciós vásárlásoknál is. Tartani akarták a búza árát. Helyes, szép elgondolás. Ellenben mi történt? Az történt, hogy akkor már a csikágói nagy bessz után voltunk, amikor a farmerboard New-Yorkban 500 millió dollárt fordított arra a célra, hogy a búza árát tartsa és nem tudta tartani. Magyarországon már akkor látták, hogy mi történt kint Csikágnban a búza árával, mégis körülbelül 100—120 millió pengőre teszik a szakemberek azt az összeget, amelyet fizetni kellett nekünk és amelyet rá kellett fizetnünk az intervenciós vásárlásokra. En a Futura üzleti gazdálkodását olyannak látom, hogy abba komolyan bele kell szólnia a Képviselőháznak, mert végre a kormány felelőssége nemcsak az előterjesztett zárszámadásokban mutatkozik, hanem azokban a mérlegekben is. amelyeket mi nem látunk (Bródy Ernő: Ügy van!), amelyek nincsenek elibénk terjesztve. Éppen ezért kénytelen vagyok azt indítványozni, hogy küldjön ki a Képviselőház a Futura r.-t. megvizsgálására egy 11 tagú parlamenti bizottságot, annak megállapítása végett, hogy a belső mérlegben milyen veszteségek és nyereségek vannak feltüntetve. Terjedjen ki a vizsgálat arra is, hogy ki, mikor és mennyi kölcsönt, zöldhitelt kapott a részvénytársaságtól és milyen állami- és magánkiadások, jutalékok számoltattak el a Futura mérlegében és egész üzleti gesztiójában. En azt látom, hogy ebben a zárszámadásban rengeteg olyan tétel van, amelyet ki lehetne pécézni, ki lehetne emelni és amelyek-