Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. a m. kir. államvasutakon keresztül végered­ményben a magyar államkincstár szavatol. A villamosításból a magyar államvas­utakra, amint a kereskedelmi miniszter is jelzi, átmenetileg előreláthatóan 1935-ig évi 15,000.000 P háramlott, így azért állapította meg a 33-as bizottság 6-os albizottsága, hogy ez a szerződés a Máv. amúgyis nehéz hely­zetét még súlyosbítja. A Dunántúli Villamossági r.-t.-nál a hely­színi vizsgálat még nem fejeződött be, így a vizsgálat eredményéről csak annak bevégzése után tehető kimerítő jelentés. A helyszíni vizsgálatok során külön be­ható vizsgálat tárgyává tette az állami szám­vevőszék a népjóléti és munkaügyi miniszté­riumnak a parlamentben is többízben szóvá­tett ügykezelését és ezzel kapcsolatban emelt vádakat. A vizsgálatot követő tárgyalások függetlenül a pénzügyminisztérium által le­folytatott fegyelmi vizsgálattól, a megállapí­tott szabálytalanságok megszüntetésére, a jog­talanul és szabálytalanul kifizetett összegek megtérítésére irányultak. A minisztérium ve­zetésével megbízott miniszterelnök úr az ösz­szes kifogásokat magáévá tette, a szabályta­lanságokat megszüntette, az illetéktelenül utalványozott vagy kifizetett összegek megté­rítését elrendelte. Megtérítésre összesen 108.952 P íratott elő. A helyszíni vizsgálati anyagból rendezet­lenül maradt két tétel közül az egyik egy 19.027 P 67 f összegű tétel, amelyről a vizsgá­lat nem tudta megállapítani, hogy az kinek fizettetett ki, illetve az milyen célra fordítta­tott, a másik tétel pedig egy balatonbogiári házasbelsőség vétele, illetve adományozása folytán felmerült 20.000 P-ős kiadás. Ezen há­zasbelsőség az adományozott nevére telek­könyvi leg átíratott, így veleszemben jogilag eljárni nem lehet. Mindkét tételért politikailag és anyagilag felelős miniszter elhalt, így a kincstár érde­kei megvédelmezhetők nem voltak. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapok és alapítványok közül az állami számvevőszék csak azokról számol be, amelyek pénzünk értékállandóságának kezdőpontja, vagyis amelyek 1924 július l-e után létesí­tettek. A korábbi időkből^ származó alapok és alapítványok nagyobbára készpénzből és kö­vetelésekből álló vagyona, a háború és az in­fláció időszakban értékben annyira devalvá­lódtak, hogy azok kezeléséről és vagyonálla­dékáról átértékelés nélkül megfelelő képet nem nyújthattak, így azok az állami zár­számadásokban kimutathatók nem voltak. Szükségesnek tartja a pénzügyminiszter úr az átértékelés mellett az egyes alapok és ala­pítványok megvizsgálását abból a szempont­ból, hogy azok fentartása indokolt és lehetsé­ges és nem kell-e azokat az alapszabályaik értelmében megszüntetni. Az állami számvevőszék az egyes alapok­ról a hozzá beküldött évi zárszámadások alap­ján, de főképpen az alapok és alapítványok ke­zelésével megbízott központi állampénztárnál 1928 március havában foganatosított váratlan rovancsolás alkalmával beható vizsgálat alá vette az alapok és alapítványokkal összefüggő kérdéseket s megállapította, hogy a kormány kezelése alatt álló mintegy 1400 alap és alapít­vány tőkevagyona legnagyobb részben elérték­telenedett, úgyhogy azok rendeltetésüknek egy­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ XII. ülése 1932 december 16-án, pénteken. 343 általán nem felelnek meg, de csekély, csak né­hány filléres értékükre tekintettel, további fenntartásuk nem érdemes. Ezen megállapítás alapján a számvevőszéknek a miniszterelnök úr tett azon előterjesztését, hogy tegye megfon­tolás tárgyává, vájjon nem volna-e helyes az azonos rendeltetésű alapokat és alapítványo­kat, amennyiben azoknak jogi természete azt megengedi, törvényhozási úton egyesíteni, a bizottság magáévá teszi. Az állami számvevőszéknek az alapok és alapítványok készpénz, folyószámla és takarék­pénztár kezelésére vonatkozó előterjesztését a pénzügyminiszter elfogadta s a kezelést 1928 július 1-től megváltoztatta s egyben felkérte az egyes miniszter urakat, hogy a felügyeletük és ellenőrzésük f alatt álló összes alapúkat to­vábbi fenntartásuk szempontjából tegyék be­ható vizsgálat tárgyává. E tekintetben a tár­gyalások folyamatban vannak, ezidőszerint még nem fejeződtek 'be. Állami szavatosságok. Az állami számvevő­szék ezúttal tesz első ízben jelentést az állam által vállalt szavatosságokról s tünteti fel számszerűleg a zárszámadásokban. A vállalt szavatosságok összege 1931 június 30-án összesen 232,218.473 P 10 fillért tett ki, ami arra indította az állami számvevőszéket, hogy erre az indirekt eladósításra vezető visz­szásságra a törvényhozás figyelmét nyomaté­kosan felhívja. Az állam által vállalt szavatosságok az ál­lami közigazgatásnál: pénzügyi tárca a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt álló magyar bankcsoport helyett a The New-York Trust and Co.-val szemben 28,690.000 P. Az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet helyett a The New-York Trust and Co.-val szemben 28,690 000 P. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete helyett a The Chase National Bankkal szem­ben 114,345.000 P. A Péti Műtrágyagyár rt. he­lyet a magyar és isvájci pénzintézetekből álló bankcsoporttal szemben 10,008.000 P. Az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet helyett a Lee Higginson and Co.-val szemben 45,904.000 P. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a Budapesti Kisipari Hitelintézet rt. helyett egyes pénzintézetekkel szemben 7,100.000 P. Az Országos Lakásépítési Szövetkezet helyett a Szövetkezet által kibocsátott kötvények tulaj­donosaival szemben 30,000.000 P. Kereskedelem­ügyi tárca: a törvényhatóságok Közúti Alapja helyett a Magyar Országos Központi Takarék­pénztárral szemben 9,146.200 P. A Magyar Ki­rályi Folyam- és Tengerhajózáási rt. helyett egyes hazai pénzintézetekkel szemben 4,087.159 P 12 fillér. A Teudloff-Dittrich armatúra-, szi­vattyú- és gépgyár rt. helyett az Országos Ma­gyar Ipari Jelzálogintézettel szemben 250.000 P. Fiedler János Lenipari rt. helyett az Országos Magyar Ipari Jelzálpgintézettel szemben 400.000 P. A Koestlin L. és társai győri keksz- és cso­koláádégyár helyett az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézettel szemben 610.000 P. Reich Gusztáv szombathelyi gépgyáros helyett az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével szemben 300.000 P. Az Országos Háziipari Szö­vetség szövetkezet helyett a Nemzeti Hitelinté­zettel szemben 200.000 P. A Magyar Külkereske­delmi Intézet rt.-nak a felekkel kötött szerző­désben vállalt kötelezettségekért 750.000 P, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete vesz­teségének megtérítéséért 2,900.000 P. Földmíve­lésügyi tárca: a debreceni gazdasági akadé­miának a debreceni helyi vasút rt.-gal kötött 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom