Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. a m. kir. államvasutakon keresztül végeredményben a magyar államkincstár szavatol. A villamosításból a magyar államvasutakra, amint a kereskedelmi miniszter is jelzi, átmenetileg előreláthatóan 1935-ig évi 15,000.000 P háramlott, így azért állapította meg a 33-as bizottság 6-os albizottsága, hogy ez a szerződés a Máv. amúgyis nehéz helyzetét még súlyosbítja. A Dunántúli Villamossági r.-t.-nál a helyszíni vizsgálat még nem fejeződött be, így a vizsgálat eredményéről csak annak bevégzése után tehető kimerítő jelentés. A helyszíni vizsgálatok során külön beható vizsgálat tárgyává tette az állami számvevőszék a népjóléti és munkaügyi minisztériumnak a parlamentben is többízben szóvátett ügykezelését és ezzel kapcsolatban emelt vádakat. A vizsgálatot követő tárgyalások függetlenül a pénzügyminisztérium által lefolytatott fegyelmi vizsgálattól, a megállapított szabálytalanságok megszüntetésére, a jogtalanul és szabálytalanul kifizetett összegek megtérítésére irányultak. A minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr az öszszes kifogásokat magáévá tette, a szabálytalanságokat megszüntette, az illetéktelenül utalványozott vagy kifizetett összegek megtérítését elrendelte. Megtérítésre összesen 108.952 P íratott elő. A helyszíni vizsgálati anyagból rendezetlenül maradt két tétel közül az egyik egy 19.027 P 67 f összegű tétel, amelyről a vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy az kinek fizettetett ki, illetve az milyen célra fordíttatott, a másik tétel pedig egy balatonbogiári házasbelsőség vétele, illetve adományozása folytán felmerült 20.000 P-ős kiadás. Ezen házasbelsőség az adományozott nevére telekkönyvi leg átíratott, így veleszemben jogilag eljárni nem lehet. Mindkét tételért politikailag és anyagilag felelős miniszter elhalt, így a kincstár érdekei megvédelmezhetők nem voltak. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapok és alapítványok közül az állami számvevőszék csak azokról számol be, amelyek pénzünk értékállandóságának kezdőpontja, vagyis amelyek 1924 július l-e után létesítettek. A korábbi időkből^ származó alapok és alapítványok nagyobbára készpénzből és követelésekből álló vagyona, a háború és az infláció időszakban értékben annyira devalválódtak, hogy azok kezeléséről és vagyonálladékáról átértékelés nélkül megfelelő képet nem nyújthattak, így azok az állami zárszámadásokban kimutathatók nem voltak. Szükségesnek tartja a pénzügyminiszter úr az átértékelés mellett az egyes alapok és alapítványok megvizsgálását abból a szempontból, hogy azok fentartása indokolt és lehetséges és nem kell-e azokat az alapszabályaik értelmében megszüntetni. Az állami számvevőszék az egyes alapokról a hozzá beküldött évi zárszámadások alapján, de főképpen az alapok és alapítványok kezelésével megbízott központi állampénztárnál 1928 március havában foganatosított váratlan rovancsolás alkalmával beható vizsgálat alá vette az alapok és alapítványokkal összefüggő kérdéseket s megállapította, hogy a kormány kezelése alatt álló mintegy 1400 alap és alapítvány tőkevagyona legnagyobb részben elértéktelenedett, úgyhogy azok rendeltetésüknek egyKÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ XII. ülése 1932 december 16-án, pénteken. 343 általán nem felelnek meg, de csekély, csak néhány filléres értékükre tekintettel, további fenntartásuk nem érdemes. Ezen megállapítás alapján a számvevőszéknek a miniszterelnök úr tett azon előterjesztését, hogy tegye megfontolás tárgyává, vájjon nem volna-e helyes az azonos rendeltetésű alapokat és alapítványokat, amennyiben azoknak jogi természete azt megengedi, törvényhozási úton egyesíteni, a bizottság magáévá teszi. Az állami számvevőszéknek az alapok és alapítványok készpénz, folyószámla és takarékpénztár kezelésére vonatkozó előterjesztését a pénzügyminiszter elfogadta s a kezelést 1928 július 1-től megváltoztatta s egyben felkérte az egyes miniszter urakat, hogy a felügyeletük és ellenőrzésük f alatt álló összes alapúkat további fenntartásuk szempontjából tegyék beható vizsgálat tárgyává. E tekintetben a tárgyalások folyamatban vannak, ezidőszerint még nem fejeződtek 'be. Állami szavatosságok. Az állami számvevőszék ezúttal tesz első ízben jelentést az állam által vállalt szavatosságokról s tünteti fel számszerűleg a zárszámadásokban. A vállalt szavatosságok összege 1931 június 30-án összesen 232,218.473 P 10 fillért tett ki, ami arra indította az állami számvevőszéket, hogy erre az indirekt eladósításra vezető viszszásságra a törvényhozás figyelmét nyomatékosan felhívja. Az állam által vállalt szavatosságok az állami közigazgatásnál: pénzügyi tárca a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt álló magyar bankcsoport helyett a The New-York Trust and Co.-val szemben 28,690.000 P. Az Országos Központi Hitelszövetkezet helyett a The New-York Trust and Co.-val szemben 28,690 000 P. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete helyett a The Chase National Bankkal szemben 114,345.000 P. A Péti Műtrágyagyár rt. helyet a magyar és isvájci pénzintézetekből álló bankcsoporttal szemben 10,008.000 P. Az Országos Központi Hitelszövetkezet helyett a Lee Higginson and Co.-val szemben 45,904.000 P. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a Budapesti Kisipari Hitelintézet rt. helyett egyes pénzintézetekkel szemben 7,100.000 P. Az Országos Lakásépítési Szövetkezet helyett a Szövetkezet által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szemben 30,000.000 P. Kereskedelemügyi tárca: a törvényhatóságok Közúti Alapja helyett a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral szemben 9,146.200 P. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózáási rt. helyett egyes hazai pénzintézetekkel szemben 4,087.159 P 12 fillér. A Teudloff-Dittrich armatúra-, szivattyú- és gépgyár rt. helyett az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézettel szemben 250.000 P. Fiedler János Lenipari rt. helyett az Országos Magyar Ipari Jelzálpgintézettel szemben 400.000 P. A Koestlin L. és társai győri keksz- és csokoláádégyár helyett az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézettel szemben 610.000 P. Reich Gusztáv szombathelyi gépgyáros helyett az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével szemben 300.000 P. Az Országos Háziipari Szövetség szövetkezet helyett a Nemzeti Hitelintézettel szemben 200.000 P. A Magyar Külkereskedelmi Intézet rt.-nak a felekkel kötött szerződésben vállalt kötelezettségekért 750.000 P, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete veszteségének megtérítéséért 2,900.000 P. Földmívelésügyi tárca: a debreceni gazdasági akadémiának a debreceni helyi vasút rt.-gal kötött 48