Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

342 Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1932 december 16-án, pénteken. állam tulajdonában van, vagy amelyeket kü­lönleges célból az állam alapított. Az állami számvitelről szóló 1897 :XX. t.-c. olyan rendszert nem ismer, amelynek alapján állami feladatokat államilag alakított vállala­tok bonyolíthatnának le, ha pedig valamely vállalat nem állami feladatok megoldására alakíttatnék, ez is csak tekintettel arra, hogy ez az államnak magángazdaságba erőteljesebb bevatkozását jelenti, a törvényhozás felhatal­mazása alapján lehetséges, mivel törvényes rendelkezéseink értelmében nem engedhető meg, hogy állami kiadások és bevételek a költ­ségvetésből kimaradjanak, hogy ezáltal a tör­vényhozás megajánlási és ellenőrző jogköre alul kivonassanak. Kétségtelen, hogy emellett a rendszer mellett az a lehetőség is megvan, hogy a vonatkozó vállalatok által felvett eset­leges kölcsönök a hitelműveletek végeredmény­ben az államkincstárt fogják terhelni, ami el­lentétben áll az 1897 :XX. t.-c-ben kimondott azon elvvel, hogy kölcsönök, hitelműveletek, továbbá nagyobb és hosszabb időre terjedő kö­telezettségekkel járó szerződések, csak a tör­vényhozás előzetes hozzájárulásával köthetők. Az így, állami érdekeltséggel életrehívott vállalatok kérdése rendkívül fontos és a lehető leggyorsabban megoldandó feladat, amelyre a t. Képviselőház figyelmét az állami számvevő­szék ilyen irányú előterjesztésével kapcsolat­ban tisztelettel felhívjuk. Tekintettel arra, hogy ezeknek a vállalatoknak a megszűntetése hosz­szabb időt igényel, kívánatos, hogy ezek mű­ködése az állami számvevőszék ellenőrzése alá kerüljenek. Az állami számvevőszék a fentiek sze­rint a vállalatok legnagyobbikánál, a Dunán­túli Villamossági Eészvénytársaságnál hely­színi vizsgálatot tartott, amikoris megállapí­totta, hogy a vállalat alaptőkéjét 1,000.000 P értekben a törvényhozás hozzájárulása nélkül az államkincstár jegyezte le. A kereskedelmi miniszter tájékoztatása szerint az orszáe: megcsonkítása folytán a vizienergiák 94%-ban, a földgázforrásaink egészbeni elvesztése, a szűkös szénkészleteink az energiagazdálkodás észszerű és takarékos megszervezését az elsőrendű kormányzati fel­adatok^ sorába állították, amelynek leghatáso­sabb tényezője a céltudatos és tervszerű villa­mosítás, silány minőségű, racionális szállí­tásra^ nem alkalmas barnaszén- és lignit­bányák körzetében felállított korszerűen be­rendezett és távvezeték útján összekapcsolt erőművek építésével lehet elérni, míg a fo­gyasztókör megszervezésének a környék szük­ségletén kívül részt kell juttatni egyrészt a fővárosnak, az országban a legnagyobb, de nem gazdaságosan ellátott fogyasztójának, to­vábbá a körzeten belül levő vasutak villamo­sítása is tervbe vehető. Ezen elgondolás első lépése a Dunántúli Villamossági R. T. útján végrehajtott dunán­túli villamosítás, amelynek célja egyrészről Budapest és a Dunántúl északnyugati része energiaszükségletének ellátása és a Budapest­Hegyeshalom vasúti fővonal villamosítása. Ezen terv végrehajtására a kormány a The Power and Traetion Finance Co. angol césret bízta meg, amely mintegy 3,000.000 ford. előirányzott tőke és a brit ipar foglalkoztatá­sát célzó angol törvény alapján az angol kincstár 1.000.000 font hozzájárulásának a megszervezését helyezte kilátásba. A kormány a terveket az ország első szak­értőiből álló 30 tagú bizottsággal elbíráltatta, fenti ajánatot elfogadta és az alakiságok le­bonyolítására és a sokoldalú munkálatok irá­nyítására megalakította Dunántúli Villamos­sági R. T.-ot, amelynek 1,000.000 P alaptőkéjét az államkincstár jegyezne le. Erre a közvetett megoldásra azért volt szükség, mert annak közvetlen lebonyolítása, tekintettel arra, hogy az ország akkor még pénzügyi ellenőrzés alatt állott, akadályokba ütközött volna. A részvénytársaság kölcsönének jegyzése az angol piacon nagy sikerrel járt. A kölcsön két részből áll, •* Trade Facilities 1,000.000 font 97%-os árfolyam melW-t kibocsátott 4 1 /?%-os, 22 év alatt törfpsjstwclő kölcsönből, továbbá a The Whitehall Trust 2.300.000 font 93% árfolyamon elhelvezett 6'5%-os, 30 év alatt visszafizetendő kölcsönből, a két kölcsön ee-vüttes annuitása 274.292 font, e részletet 1931. október havában a részvénytársaság fizette ki, amelynek a reáeeső részét a Máv. meg fosria téríteni. A kölcsön biztosítására az angol jegyzők feltétlenül biztos garanciát kívántak, amire a részvénvtársaság 1,000.000 P alaptőkéié mellett nem volt elégséges; az állam, mint il ven. for­málisan nem vállalhatta, amit úgy hidaltak át, hogy a Máv. a részvénytársaságtól az összes létesítményeket az annuitással egyenlő bér­összegért bérbe vette. Ezen bérleti szerződésből a Máv.-ra % el­tekintve a hegyeshalmi vasútvonal építési évei alatt átmenetiles: felmerült mintegy évi 1.500.000 P megterheléstől, kötelezettség nem hárult, mert amint a villamosmű a termelt enereriát csak önköltségi áron is eladhatja, a ibevétel fedezi az annuitást. À villamosmű felépítésére, az eredetitol eltérően, Bánhidát tartották a legalkalmasabb­nak, mert a szakértők megállapítása szerint a Magyar Altalános Kőszénbánya tatai bá­nváiban oly nagymennyiségű, eddig kiakná­zatlan égő pala áll rendelkezésre, ami az erőmű tüzelési szükségletét beláthatlan időig kockázat nélkül fedezni tndja. Az erőmű építkezése 1928 májusában kez­dődött, az áramszol aráitatás Budanest felé 1930 június 28-án indult meg. A.z eddig eltelt idő tapasztalati azt mutatják, hogy a rendkí­vül szakszerűséggel tervezett és kivitelezett mű teljes mértékben megfelel a hozzáía fűzött várakozásnak, mint ilyen hasonló teljesítmé­nyű erőművek között külföldi viszonylatban is az elsők között áll. Az építkezés költségei szigorúan az elő­irányzott kereteken belül maradtak. Az erőműben fejlesztett villamos^ energia ezidőszerint 110 millió kwó. ami a^ székesfővá­rossal folyamatban levő tárgyalások befeje­zése után 140 millió kwó-ra emelkedik, ami az erőmű 80%-os kihasználásának felel meg. A villamosáramért kwó-ként a vésd eges ár meg­állapításáig Budapest 4^ f, a Máv. 4*5 f, a győri ipartelepek 5 f előleget fizet. A Budapest—hegyeshalmi vasútvonal vil­lamosítása mintegy másfélévi, különböző okok miatt előállott késedelem után ^ most már Programm szerint halad előre, végleges befe­jezése 1935-re várható. A kereskedelmi miniszter ezen tájékozta­tásával kapcsolatban megállapítja az állami számvevőszék, hogy a Dunántúli Villamossági r.-t. által felvett kölcsön együttes annuitá­saáért ha nem is formálisan, de a kellő alap­tőkével nem rendelkező részvénytársaságon és

Next

/
Oldalképek
Tartalom