Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-138
336 Az országgyűlés képviselőházának 138. miután a kiküldött szakértők jelentése szerint » a fúrási munkálatok további folytatása nem biztatott feltétlen sikerrel, e munkálatok be- | szüntetése és a fúrószerkezet, gépek stb. leszerelése iránt intézkedni kellett». Ez a kis mulatság 96.961 pengőbe került. Itt Budapesten, a Gellért-hegy oldalúban van a kertészeti tanintézet. Teljesem felesleges dolog, hogy a földművelésügyi minisztérium itt egy i.yen drága telepet tartson. Tessék ezt felparcellázni es a kertészeti iskola ámenjén ki valahova vidékre. Ez a szanálásnak és az oktatásnak is javára szolgálna. Ugyanakkor, amikor ezt hozná magával a józan ész, mégis azt látjuk, hogy itt Budapesten a tanintézetben sziklacsoportokat létesítenek túlkiadasokbóL Látjuk a zárszámadásban, hogy az állami kertészeti telepeken feiújításokra és pótlásokra 15.880 pengő túlkiadást ke.lett beállítani. (Zaj. Olvassa:) «A budapesti kertészeti tanintézetnél végzett helyreállítási; munkákra és az arboretum kibővítésére eíőirányziott összeg az építkezési anyagokban időközben előállott drágulás folytán nem volt elegendő. Ezenkívül a túlkiadást még az a körülmény is növelte, hogy egy új sziklacsoport és vízvezető árok készítése vált szükségessé.» Ugyanebben a számadásban tehát azt látjuk, hogy míg az egyik oldalon lebontották a sziklákat és erre túíkiadások vannak, itt pedig újabb szik'ákat építenek, a rendszer nagyobb dicsőségére. Bródy igen t. képviselőtársam itt ' felsorolta azoknak a kölcsönöknek egész légióját amelyeket boldognak, bolaogtalannak, kertészeknek, kü önböző vállalatoknak, kórházaknak, minden rendszer és összefüggés nélkül nyújtottak. Bródy képviselőtársam felszólalását kiegészítem még a következőkkel. A számvevőszék 3centeséből olvasom a zárszámadás 279. tételének 9. címe alatt «szőlészet és borászat» cím alatt, ennek is a harmadik rovatában (olvassa): «Állami kölcsönök nyújtásánál felmerü t ügyviteli költségek. Előirányzat nélküli kiadás 37.079 pengő 17 fillér.» Bródy igen t. képviselő úr felsorolt itt különböző ágakat. Itt megállapítom, hogy ennél a címnél a szőlészeti és borászati kölcsönök adminisztrációja 37.079 pengőbe került, (Lázár Miklós: Laskay eladminisztrálta Zűri éhben!) Nagyon valószínűnek tartom azt, hogy mint a népjóléti minisztériumban, itt is a kü önórák és a külön dotációk igényeltek 37 000 pengőt. Méltóztassék elképzelni ezt a Tehetetlen, (Zaj. — Halljuk! Hall'uk!) semmiképpen sem irányított és tervszerűtlenül kapkodó gazdasági elgondolást. Mí n ' az egyik oldalon a különböző borházakra, melyeknek semmi értelmük nincs, milliókat és milliókat elherdáltak, ugyanakkor az országban ezrek és százezrek vannak, akik még csak megélni sem tudnak. Vagy itt van a bányák kérdése, amellyel Beck igen t. képviselőtársam már tegnapi beszédében is foglalkozott. Itt van a dunabogdá-. nyi bánya kérdése. Ez körülbelül 600.000 pengős túlkiadást okozott és mint az indokolás mondja: Árnivelláló hatása miatt szükségeltetett e kőbánya karbantartása. Az indokolás azt is mondja, hogy Dunabogdány község lakossága kétharmad részének munkát adnak és ez kerül 344.000 pengőbe. Itt a Ház színe előtt többszörösen bebizonyították, sőt a hatos bizottság is megállapította, hogy a törvényhatósági és állami kőbányáknak nincs meg az árnivelláló hatásuk. Nem indok egy üzemnél az, hogy mibe kerül, hogy mit termel, hanem a ülése 1932 december 16-án, pénteken. lényeg az, hogy rentábilis-e vagy nem. Ha egy vállalat nem rentábilis, ha nem hozza meg a befektetett tőkét, nem hozza meg a befektetett kamatigényt, nem jövedelmez, akkor az adózók szempontja érdekében minden más állami szempontot félre kell tenni és tessék a szabadversenyben érvényesülni engedni a magángazdaságokat is. (Lázár Miklós; így van!) A mezőgazdasági kamaráknak a termelés előmozdítására adott előirányzat nélküli túlkiadás 415.000 pengőt tett ki. Az indokolás azt mondja, hogy a mezőgazdasági kamarákat megillető illetékek rendkívül késedelmesen és rendszertelenül folynak be. A kamarák munkája azonban folyamatos s nem akadhat fenn azon, hogy az illetékek idejében befolynak-e vagy nem. Az elgondolás tekintetében a legnagyobb tisztelettel viseltetem a mezőgazdasági kamarák intézménye iránt, de itt a zárszámadás indokolása is kimutatja, hogy a mezőgazdasági kamarák teljes mértékben elbürokratizálódtak. A bürokrácia ütötte fel fejét ezekben a mezőgazdasági kamarákban. (Ügy van! balfelől.) Előfordultak olyan esetek is — és erre volt az állandó túlkiadás, végeredményben 415.000 pengő, — hogy kilenc próbakísérleti telepe van a mezőgazdasági kamarának és ezeket hat okleveles gazda vezeti. Van ott különböző személyzet, horribilis pénzt fektettek, öltek bele, de effektív eredménye ezeknek a mezőgazdasági kamarai kísérleti telepeknek nincsen. Nem akarom a Ház figyelmét továbbra is igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) osaipám még egyes részletekre szeretném a t. Ház figyelmét felhívni és megindokolni azt, hogy miért nem adom meg erre a zárszámadásra a felmentvényt. (Halljuk! Halljuk!) Mint mezőgazda, mint gazdaember a magyar lótenyésztés és állattenyésztés ügyét a legteljesebb mértékben támogatom, annak jogosságát akceptálom és megértem, hogy ezt a célt az állam minden tekintetben elősegíteni igyekszik olyan irányban, amikor az lukrativ s úgy az államnak, mint a köznek hasznára van. Nem tudom azonban aláírni a lótenyésztésnek olyan formában való támogatását, amint az a 314. tétel alatt van, amely tétel azt mondja^ hogy katonai versenyistálló fenntartására és versenylovak beszerzésére előirányzat nélkül kiutalt a kormány 72.812 pengő 09 fillért. Itt meg nt csak azt kérdezem, amit az előbb kérdeztem, hogy effektive mennyi irányoztatott elő? Erre vonatkozólag szintén nem volt szerencsém találni semmiféle felv lágosítást. Ebből is csak azt látom, hogy 72.812 pengő túlkiadás volt azért, hogy katonai versenyistállókat fenntartsunk. Nekem sem a lóversenyek, sem a pólóversenyek ellen n nos kifogásom; akár katona, akár civil is valaki és pénze van hozzá, méltóztassék pólózni; méltóztassék csak futtatni, verseny stall ót tartani, de nem tartom megengedhetőnek azt, hogy az állam pénzéből, az adózók filléreiből nem tudom miféle indokolás alánján itt erre a célra 72.000 pengő túlkiadás legyen. (Zaj a balközépen.) Angol tréner volt Al agon. Itt van például a 355. tétel alatt, lovaspólópálya építésére elő rányzat nélküli kiadás 27.000 pensrő. Az összeg nem nagy. de a rendszer, az elgondolás hibás. Lovaspólópályát csináltak a Vérmezőn, a Margitszigeten, de ez kevésnek bizonyult és 27.000 pengős túlkiadás-
