Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. ladó összeget a beruházásoknál túlkiadások címén eszközölni, amikor ezt előre is lehet látni és tudni lehet, hogy ilyen nagy összeg erejéig kell az államnak túlkiadásokat eszközölni? Mindez csak azt mutatja, hogy a mindenkori magyar kormányok egyáltalában nem állanak az alkotmányosság alapján, színjátéknak tartják a törvényhozást, a Képviselőházat hagyják bizonyos törvényjavaslatokkal foglalkozni, ők azonban ezzel komolyan nem törődnek, azért, mert úgyis azt csinálják, amit akarnak s majd három, hat vagy kilenc év után tessék a Képviselőháznak rágódni azon, miként lépték túl a törvényeket, miként taposták lábbal a törvényhozás által megszavazott állami költségvetést. Felsorakoztattam olyan összegeket, amelyek az ország lakosságának teherviselő képességét messze túlhaladó mértékben igazolják, hogy itt megengedhetetlen gazdálkodás folyt. Es nem lehet azt mondani, hogy ez csak egy esztendőben és véletlen körülmény folytán előállott túlköltekezés volt, mert akármelyik esztendőnek zárszámadását vizsgáljuk, — hiszen az elhangzott felszólalásokból ez már kicsendült, — mindenütt hasonló túlkiadások fordultak elő. Ez a túlkiadás, úgylátszik, már olyan rendszerré vált a mindenkori kormányok működésében, hogy attól eltérni egyáltalában nem akarnak. t A zárszámadások alkalmával elhangzó felszólalásoknak igenis azt a célt kell elérniök, hogy legalább a jövőben megakadályozzák a hasonló garázdálkodást, a hasonló felelőtlenséggel vitt pénzügyi gazdálkodást, mert semmi körülmények között nem lehet tűrni azt, hogy a kormányok ennyire visszaéljenek a helyzettel, hogy a kormányok ennyire messze túlmenjenek azon a költségvetési kereten, amelyet számukra a törvényhozás megszavazott. Vagy tessék megmondani, hogy nincs szükség törvényhozásra, tessék ezt a törvényhozást szétzavarni és tessék nyütan a diktatúra álláspontjára helyezkedni, mert itt úgysem történik más, mint diktatórikus kormányzás a törvényhozási testület semmibevevésével. (Buchinger Manó: Ügy van! Ez az igazság!) Ezek a túlkiadások, ezt igenis minden kétséget kizáróan igazolják és mindaddig, amíg ilyen pénzügyi gazdálkodás folyik, a kormány nem állíthatja magáról, hogy az alkotmányosság alapján áll, mert az a kormányzat, amely enynyire figyelmen kívül hagyja a törvényesen megszavazott költségvetést, az letért az alkotmányosság útjáról, elfordult a törvényességtől és az ilyen kormány ne burkolódzék az alkotmányosság leple alá, f hanem tegye meg nyíltan a diktatórikus intézkedéseket. Az előadottakban felsorolt e da tokból bűnös, könnyelmű, nemcsak gazdálkodást, hanem garázdálkodást látok ... Elnök: A képviselő urat ezért a kijelentéséért újból rendreutasítom. Kabók Lajos: ... és ezért a zárszámadási jelentést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Mojzes János. Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Farkas Tibor. Farkas Tibor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Néhány szóval foglalkozni akarok azokkal a kérdésekkel is, amelyeket előttem már gróf Esterházy Móric képviselőtársam ! ülése 1932 december 16-án, pénteken. 331 is felhozott és ismét fel akarom hívni a t. Ház figyelmét arra, hogy nagyon veszedelmes precedenst alkotunk, vagy alkotna a Ház akkor, ha azt, amit törvényeink szerint csak törvénnyel lehet elintézni, ennélfogva logikusan csak törvénnyel lehet pótolni, most egy egyszerű házhatározattal akarnánk elintézni. (Erdélyi Aladár: Ügy van! Ez igaz!) Azonkívül szerintem a Háznak nincs joga így üisztmgvalni, a iteraest így enntezni, nincsen joga azért, mert a törvenye&en nem hely ezhüti magát túx, ele nincs joga azért sem, inéit ieitetienul Köteles lojalitással tartozik az cJLainío iránt es ha törvényeink intézkednek arról, hogy mik a kormányzó jogai es kötelességei, — így törvényeink intézkednek arról, hogy a kormányzó is íe.előssegre vennató, e tekintetben teuat sokkai szigorúbb törvényes elbírálás alá esik, mii.t e^ett regen a magyar király, — akkor .mindenesetre nem elég az, ha a törvényhozás, Lletoieg az országgyűlés arra az álláspontra lielyezKeüik, m.gy saját haiáskoreotn intéz el o.ya.svaiainit, am»t csak törvénnyel leheme eLntezni es nem ad inouot az áLamfőnek arra, hogy jogaival éljen és egyúttal biztosítuas-sa a veöienajtasi-ak azt a módját, amely tt biztosítani az államfőnek a magyar alkotmány szerint módja és lehetőségé van. Mert azt hiszem, hogy a lojaJtás megkívánná, — nemcsak a törvényes, hanem a törvényen túli lojalitás is — hogy ezt a kérdést úgy kezelje az országgyűlés, mint egy kényes kérdést, hogy euböi még a lehetősége se szarmazhassék annak, hogy esetleg majtt egy más állásponton lévő országgyüés olyan következtetéseket vonjon le, amely következtetéseket levonni, azt hiszem, ebben a Házban senki sem akar, de amelyeknek lehetőségével mindenesetre, ha másképpen Lem, teóriában számolni kell. De én azt hiszem, hogy nemcsak teóriában kell számolni ezzel, mert a valószínűség, sőt a bizonyosság, azt hiszem, kell, hogy mindnyájunkban meglegyen abban a tekintetben, hogy ha akkor, amikor erről tudomást kellett vo.na szeieznie a Ház tagjainak, — úgy az egyes pártoknak mint az egész Háznak — a megfele ő felvilágosítást megkapta volna a magyar állami étet egyik faktora, az államfő is, akkor va'ószínű, — sőt i emcsak valószínű, de bizonyos is — hogy élt volna azokkal a jogokkal, ame y ékkel az állami gazdálkodást államfői jogáná

1 fogva rendes keretekbe vihette volna. (He.yeslés. Igazi Ügy van! a baloldalon.) Én ezért szükségesnek tartanám, hogy úgy a múltra vonatkozólag, mint ennek a szomorú korszaknak végső elintézését illetőleg hozzunk törvényt, hozzunk törvényt azért is, hogy a jövőre nézve az ilyen állapotok megismétlődésének lehetőségét megakadályozzuk. Teljesen felesleges zárszámadásokról tárgyalni akkor, ha az országgyűlés figyelembe sem veszi azt, mit jelent a számszék, amelynek működéséről lehetnek különbözők a felfogások, de amely jelentésében mindenesetre... (Bródy Ernő: Eendesen dolgozik!) majdnem szájába adja az országgyűlésnek azt, hogy törvényeink így szólnak, de a törvényekből a konzekvenciákat levonni tulajdonképpen néma számszék kötelessége. (Bródy Ernő: O jelentést tesz!) A számszék jelentig hogy ezt találta. Azt hiszem, többet is találhatott volna, ha jelentésében alaposabb lenne. (Bródy Ernő: Egészen alapos! A számszék mindent jelent, a számszék nem hibás! — Hódossy Gedeon: Ez nézet dolga!) Mindenesetre többet jelenthetett