Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. felől. — Pakots József: Mi van a próbaszí vas­sal 1 ? — Buchinger Manó: A dohány a legfon­tosabb!) De ez nem elég. Menjünk még tovább. (Malasits Géza: De a hadirokkantak részére nem tellett!) Tessék meghallgatni a követke­zőket. Az 1897:XX. te. 31. §-ának az évek közti hitelátruházást tiltó rendelkezésére való tekin­tettel be kell jelenteni, hogy a budapest-angyal­földi állami elme- és ideggyógyintézet dologi kiadásaira szolgáló javadalomból eredő 35.000 pengő pénzmaradvány ahelyett, hogy ez ki­adásként számoltatott volna el, ez az összeg — tehát az angyalföldi elme- és ideggyógyintézet céljaira pénzmaradványként fennálló 35.000 pengő — nem a szóbanlévő intézet céljaira, ha­nem a minisztérium székháza részére új búto­rok, különböző szőnyegek, függönyök, képek, egyéb leltári tárgyak vásárlására, {Felkiáltá­sok a báloldalon: Rettenetes! — Malasits Géza: Recamierek vásárlására!) a minisztériumi régi bútorok javítási költségeire, különböző nyom­tatványok és autóalkatrészek, valamint anya­gok számláinak kiegyenlítésére vétetett igénybe. Ehhez hozzá van fűzve a legfőbb állami szám­vevőszék megjegyzése, hogy hasonló eljárás­nak a jövőben való mellőzésére a miniszter fi­gyelmét felhívta. Méltóztassanak még egy tételre figyelni. Megjegyzi továbbá a legfőbb állami számve­vőszék, hogy e rovat hiteléből 1106 pengő 50 fillér összegű olyan kiadás (virágok költségei) fedeztetett, mellyel a rovat megterhelhető nem volt. (Pakots József: Ezek azok a bizonyos vi­rágcsokrok, amelyek a Dréhr-ügyben szerepel­nek!) Méltóztatnak tehát látni, hogy itt az^an­gyalföldi elme- és ideggyógyintézet számlájára virágcsokrokat fizettek ki. (Fábián Béla: An­gyalföldi tébolyda! — Buchinger Manó: Té­bolyda az egész!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: De ez nem egyedüli eset és nemcsak a népjóléti minisztériumban fordult elo, mert a külügyi szolgálatban is nagyon ér­dekes tételekre találunk. (Fábián Béla: Ott is küldenek virágot?) Nem virágot küldenek, ott mást csinálnak. (Olvassa): „Külügyminiszté­rium 257. tétel 2. cím. Külföldi szolgálat. A volt monarchia külügyi szolgálatának felszá­molásával kapcsolatban felmerült kiadások. Előirányzat nélküli kiadás 40.000 pengő. Es mire? Tessék meghallgatni. (Halljuk! Hall­juk!) Egy nyugalmazott rendkívüli _ követ és meghatalmazott miniszter annakidején Brazi­liában a reábízott külképviseleti hatóság sze­mélyi- és dologi kiadásait a sajátjából előle­gezte és ezen állami szükségletekre fordított összegek folytán vagyonát elvesztette, miért is méltányossági okokból részére kártérítést kel­lett megállapítani. (Pakots József: Ez volt a tropikus segély! — Zsindely Ferenc: Nagyon helyesen!) Miért? (Zsindely Ferenc: Mert az állam helyett feláldozta vagyonát! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Dinnyés Lajos: Tessék felállani és megvédel­mezni!) Bródy Ernő: Ha azt mondja mélyen t. kép­viselőtársam, hogy helyes, akkor tessék ezt mindazokra alkalmazni, akik vagyonukat el­vesztették. (Ügy van Ügy van! a baloldalon. — Pakots József: A hadikölcsönkötvényesek is elvesztették vagyonukat!) Nagyon bőkezű és jótékony a t. képviselő úr a szegény adózók adófilléreiből. Brazíliai követnek 40.000 pengő­ket? Engedelmet kérek, engem soha nem fog meggyőzni ennek igazságáról. Ne méltóztassék ülése 1932 december 16-án, pénteken. 325 ezt védelmezni, mert menthetetlen, hogy a ma­gyar adózók pénzéből egy braziliai követ ma­gánveszteségeire 40.000 pengőt fizetnek. (Zsin­dely Ferenc: Ugyan!) Hiába ugyan és hiába lóbálja kemény fejét. (Derültség.) t. képviselő­társam, én megmaradok álláspontom mellett. (Zsindely Ferenc: Az enyim nem is éppen olyan lágy!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, párbeszédeket ne folytassanak. Ha mondani­valójuk van, tessék feliratkozni, de a szóno­kot ne zavarják. (Zaj.) Bródy Ernő: Az állami gazdálkodásra jel­lemző, hogy nem a költségvetésben számol­nak be azokról a tételekről, amelyeknek nyil­vánosságra kell jutniok, hanem ilyen módon, előirányzat nélkül teljesítenek kiadásokat. Itt van csomó tétel. Különféle kiadások és be­vételek. A Pénzintézeti Központ veszteségi tartalékalapjának kiegészítésére. Előirányzat­nélküli kiadás 960.000 pengő. Az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet veszteség tartalékalap­jára. Előirányzatnélküli kiadás 1,192.000 pengő. Ez az összeg — mondja a jelentés — a minisztertanács hozzájárulásával oly célból " engedélyeztetett, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet a vele szemben támasztott igényeket az adott gazdasági viszonyok között fokozott mértékben elégíthesse ki.» Engedelmet kérek, ezzel a költségvetésben kellett volna jönni. Egymillió pengőt dobálnak ki előirány­zat nélkül az Országos Központi Hitelszövet­kezet tartalékalapjának fedezésére ugyanakkor, amikor majd ki fogom mutatni, ha időm jut rá, hogy milyen kölcsönöket kapott ez az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet és a többi úgynevezett altruista intézmények, amelyek ezeket a kölcsönöket kiadták. Hát milyen cí­men adták ki? Ezt nem tartom megfelelő el­járásnak. De nem akarok kijutni az időből és ezért rá akarok térni arra a tételre, amelyről már gróf Esterházy Móric képviselőtársam is meg­emlékezett, az alapok kérdésére. Ezek az alapok a köztudatban úgy élnek, hogy kulturális és szociális szempontokból létesíttetnek egyes jóltevő alapítók részéről. Ez az alapok célja, rendeltetése. A magyar állam pénzügyi gazdálkodásánál ellenben ala­pokat létesítettek egyenesen arra a célra, hogy ezeket az összegeket a költségvetésből az alapokba vigyék át azért, hogy ne kelljen elszámolni róluk. Ez a tendencia nyilvánul meg ezeknél az alapoknál. Nem kis összegek­ről van itt szó, mert hiszen ha nézem 1921 óta ezeket az alapokat, látom, hogy 1921-ben léte­sítettek egy alapot, a vagyonváltságalapot és azóta az alapok száma felnövekedett. É zár­számadás szerint már 23 ilyen alap „van es ezeket legtöbbnyire a költségvetésből dotál­ják. Ez :az egyik ok, amiért az alapokat kiha­sították, a másik ok pedig az, hogy ez megint külön cím lett arra, hogy embereknek pénze­ket juttathassanak. Az elszámolásba felvett költségekben ismét kifejezésre jut az, hogy azért vannak ezek az alapok, hogy ilyen címen külön dotációban részesülhessenek egyesek. Itt vannak a kormány kezelése alatt álló alapoknak kezelési eredményei. Itt van a va­gyonváltságalap. A vagyonváltságalapnál ju­talékokra, kezelési és egyéb költségekre elment 329.485 pengő, a birtokrendezés pénzügyi lebo­nyolításának kezelési költségeire 193.664 pengő. Itt van az 1925 : IX. te. alapján létesített alap. Ez kihasít magának az államháztartásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom