Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-137

Az országgyűlés képviselőházának 137. \ amennyi birtokára be van kebelezve, (Ügy van! balfelöl.) mert nemcsak a banknál tartozik, ami be van kebelezve, hanem tartozik a kereskedőnek, tartozik adóval, tartozik mindenhol és tartozik privát uzsorásoknál különösen, ami az utóbbi időkben nagyon divattá vált. De ha megvizsgáljuk a dolgot, nincs is annyi katasztrális hold föld, mint amennyit a statisztika kimutat, mert körülbelül 3—4 millió hold van olyan, amelyet egyáltalában nem lehet számításba venni és ha azt vizsgáljuk, hogy körülbelül 10—11 millió hold van, amelyet alapnak számítani lehet, ennek értéke, 400 pengő alapárat számítva, kitesz 4400 millió pengőt. Erre a teher, amely ki van mutatva, 2000 millió pengő és az, amit könnyen hozzá lehet még számítani, ennek 50%-a, tehát még egymilliárd pengő. Ez körülbelül 70 százalékos eladósodás. Amikor ilyen eladósodást látunk, akkor már egy napig sem szabad kételkednünk, hanem hozzá kell fognunk ezeknek a fontos problémáknak megoldásához. Éppen ezért tisztelettel indítványozom, hogy a Képviselőház legközelebbi ülésének napirendjére tűzze ki a földteherrendezés kérdésének megvitatását. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon! — Dinnyés Lajos: Fő a pártegység, nem a földteherrendezés!) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Báró Urbán Gáspár! (Dinnyés Lajos: Mi lesz a 20 faluval? — Farkas István: 300, sőt 1500 falut emlegetnek!) Br. Urbán Gáspár: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy az előttem szólott t. képviselőtársam javaslatával szemben az elnöki napirendi javaslatot fogadjam el (Farkas István: Mindjárt sejtettük!) és azt meg is indokoljam. (Dinnyés Lajos: Pedig ez fontosabb lenne!) Mindenekelőtt az előttem szólott t. képviselőtársam által felhozott igen sajnálatos és szomorú falusi viszonyokat, méltóztassanak elhinni, mi is ismerjük. (Dinnyés Lajos: Miért nem csinálnak semmit? Kényszerítsék a kormányt, hogy csináljon valamit!) Elnök: Csendet kérek! Br. Urbán Gáspár: Méltóztassanlak ugyanakkor elhinni, hogy minden igyekezetünk és ambíciónk odairányul, hogy tőlünk telhetőleg azokat meg is javítsuk. (Mojzes János: Eddig még keveset láttunk!) Osztom az előttem szólott képviselőtársain felfogását, hogy .eninek két módja van: az egyik old'alon \ a mezőgazidlaEági termel'yényeknek jobb, magasabb áron való értékesítése, a másik* olídialon pedig a jolbb időkben felvett terheik enyhítése. (Mojzes 'János: Az eltolódott értékeket arányba kell hozni!) Röviden ugyanazt mondottam, tehát a jobb, miagasabb terményárak idején felvett adósságoknak olcsóbbá és elviselhetőbbé tétele. (Mojzes János: Devalorizálni!) A kérdés első részét szorgalmazza a miniszterelnök úr részéről úgy az olaszországi, mint az ausztriai kereskedelmi szerződés megkötése és <a! kilátásba helyezett berlini utazás is. Természetes, hogy az utóbbi az idei esztendőre kihatással imár nem bírhat. Mindenesetre xig-y tartom, hogy ez az első és leghelyesebb irány annak ellenére, hogy áruinkat kedvezően tudjuk elhelyezni és árainkat emelni tudjuk. Másrészt nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy az amortizációs kölcsönök terheit már mérsékelte a 'pénzügyminiszter úr január 1-étől kezdve, továbbá kamattételek fokozatos leszállítását KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. lése 1932 december 15-én, csütörtökön. 315 helyezte kilátásba. Ami a gazdavédelmi rendelkezést illeti, méltóztassék megengedni, hogy hivatkozhassak annak — ha jól emlékszem. — 16. §-árta,, amely akképpen rendelkezik, hogy minden, gazda, aki az illetékes hatóság, tehát a város, a község által igazolja, hogy gazdaságában akár aszály, akár rozsda, akár állatállományának elhullása révén elemi csapásokban volt resize és ' ezzel az igazolással az illetékes bíróságnál jelentkezik, az árverés alól mentesíttetik. (Mojzes János: A következő paragrafus agyoncsapja ugyanezt a rendelkezést. A bíró belátásától teszi függővé!) Ez a bíróság bölcs belátására bizatik. Megmondhatom őszintén, kerületemben két város és egy község területén nem tapasztaltam még, hogy a bíróság ne helyezkedett volna, mindenkor igazságos es méltányos álláspontra. (

Mojz.es János: Mi az ellenkezőjét tapasztaltuk!) Méltóztassék jelentést tenni, a pénzügyminiszter úr hálás lesz érte. Ami pedig- végül azt az állítását illeti az előttem szólott igen t. képviselőtársamnak, hogy a pénzügyminiszter úr azt mondotta volna, hogy a falu népe általánosságban nem hajlandó adókat fizetni, méltóztassék megengedni, én erre a kijelentésére és kifejezésére nem emlékszem. (Mojzes János: Szalmazsákba rakják a pénzt, ezt mondotta!) Igaz mondás az, bogy a kivételek erősítik a szabályokat. Feltételezem, hogy talán itt is vannak kivételek és ezekkel a kivételesekkel szemben kivételetsen is kell elbánni. Általánosságban azonban el tetszett mulasztani említeni a pénzügyminiszter úrnak azt a kijelentését, hogy ahol abszolút... (Mojzes János: Ahol nincs, ott ne keress!) Ügy van. Ott türelemmel és kímélettel fog eljárni. (Neuberger Mihály: Eladják a csikót 5 pengőért!) T. Képviselőház, úgy látom, hogy kapkodás volna egy folyamatban levő tárgyalást berekeszteni és egyej beket ide hozni. Méltóztassék megengedni, hogy a kitűzött holnapi napirendet fogadjam el és ajánljam elfogadásra. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! Nagyon jól érzem és tudom, hogy a nagy parlamenti probléma mellett, amilyen például a zárszámadás, ahol száz- ós százmilliós túlköltekezésről van szó, mondom ezek mellett a dolgok mellett eltörpülnek egyes hatósági közegeknek^ visszaélései, basáskodásai és túlkapásai. (Mojzes ^János: Basák éis bégek, csakhogy a nép béget tőlük!) Mégis, ennek ellenére,. szóvá kell tennem ezeket a dolgokat, mert úgy látom, hogy ezek a vidéki kiskirályok, akiket egy-egy városnak, egyes járásoknak nyakára ültettek, jó tanítványoknak bizonyultak a törvénytelenségek elkövetésében, amely törvénytelenségekről itt a Képviselőházban éppen a mai nap folyamán és általában a zárszámadás vitája alkalmából nagyon sokszor hallottunk. Szóvá kell tennünk, t. Képviselőház, ezeket az ügyeket, annak ellenére, hogy mi már 12 esztendő óta, illetően 10 esztendő óta, mióta a Képviselőházban vagyunk. (Mojzes János: Hányjuk a falra a borsót!) nagyon, de nagyon jól tudjuk azt, hogynii folyik vidéken, nagyon kitűnően érezzük saját bőrünkön, hogyan üldözik a szociáldemokrata elveket valló munkásokat nemcsak vidéken, hanem Budapesten is. A mi idegeink már megedzőttek ezekkel a dolgokkal szemben, minden brutalitással és minden bestia!itassál szemben, mégis szót kell emelnünk, mert ezek a dolgok, amelyekről most itt beszélek, igen jellemzők nemcsak a csongrádi rendőrfogalmazóra, nemcsak a szolnoki hatóságokra, hanem az egész politikai és kor44