Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-137

310 Az országgyűlés képviselőházának 137, r továbbá a budapest—bécsi és budapest— siófoki állami közutak átépítését a vállalati összeg- 60%-ának a munka befejezésétől számított 6 félév alatt egyenlő részletekben kifizetendő 127.792 P 41 f vállalkozó hitelezés mellett rendelte el. Tekintettel azonban arra, hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. te. rendelkezése értelmében kölcsönök, 'hitelműveletek, továbbá nagyobb és hosszabb időre terjedő időre szóló szerződések csak a törvényhozás előzetes felhatalmazása alapján köthetők, a fenti két pontban vázolt útépítéssel kapcsolatos szerződésekhez előzetesen a törvényhozás nem járult hozzá, miért is a legfőbb állami számvevőszék erre vonatkozó bejelentését a törvényhozás elé terjesztjük. •A kereskedelemügyi miniszter úr az Államvasutaknak egyrészt az 1929/30. évi költségvetésben előirányzott, valamint az előző évről áthozott hitelmaradványok terhére eszközölt beruházásaira a Magyar Dunántúli Villamossági Részvény társaságtól 6, illetve 7'67%-os kamat mellett 11,000.000 P, a Magyar Altalános Hitelbanktól és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól a hivatalos kamatlábat 1%-kal meghaladó kamatláb mellett 5,255.000 dolláros váltókölcsönt vett fel, az Állami Legfőbb Számvevőszéknek erre vonatkozó jelentését az 1897 : XXI. tc-re hivatkozással a törvényhozással ezúton közöljük. Az 1929/30. évi zárszámadás leltári adatai ezúttal sem teljesek, az államvagyon részei közül a készpénzre, értékpapírokra, állami adósságokra, a cselekvő- és szenvedő hátralékokra vonatkozó adatok a zárszámadásban pontosan fel vannak tüntetve, míg az ingatlanok, ingóságok és hasznos jogok adatai hiányoznak. A hiányzó állami leltárak pótlására nézve az 1924/25. évi állami zárszámadások tárgyalása alkalmával a pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy ez csak a pengőértékre és számításra való tényleges áttérés és az áraknak kialakulása után lehetséges, immár bekövetkezett, miért is a Legfőbb Állami Számvevőszék, — különös figy elemim el arra, hogy az állami üzemek — ahol pedig a leltározással és értékbecsléssel járó munkálatok sokkal nagyobb terhet jelentenek, mint az állami közigazgatás egyes ágaztainál — a leltárakat a mérlegvalódiság szempontjából már régebben elkészítették, az állami leltárak mielőbbi kiegészítése iránt az 1924. augusztus havában megindított s a pénzügyminiszter elobh i álláspontja miatt szünetelt tárgyalásokat, amint azt az előző évek zárszámadásait kísérő jelentésekben is jelezte — ismtételten folyamatba tette. Az így újból megindított tárgyalások folyamán a pénzügyminiszter az állami vagyonleltár elkészítését és vezetését az új számviteli törvény keretében új alapelvek alapján kívánja eszközölni. Ezeknek az alapeleveknek a megállapítása végett a pénzügyminisztériummal és az Országos Takarékossági Bizottsággal folytatott hosszas tárgyalások után .a pénzügyminiszter kilátásba helyezett egy olyan rendelkezés kiadását, ami az állami leltárak elkészítésére az 1880 : LXVI. te. intézkedései értelmében az utasításokat meg fogja adni. Az alapok és alapítványok közül csak azoknak kezeléséről és vagyonálladékáról számol be a zárszámadás, amelyek pénzünk értékállandóságának kezdő időpontja, vagyis I ülése 1932 december 15-én, csütörtökön. 1924. július 1. után keletkeztek, — az ezt megelőző időkből származó alapok és alapítványok kezelési eredményei és vagyonmérlegei — tekintettel arra, hogy ezeknek vagyona legtöbbnyire készpénzben, értékpapírokban, követelésekben volt elhelyezve, anynyira elértéktelenedett, hogy a pénzügyminiszter, a Legfőbb Állami Számvevőszéknek azon megállapítása folytán, hogy a kormány kezelése alatt álló mintegy 1.400 alap és alapítvány tőkevagyona a devalváció folytán fillérekre zsugorodott össze, úgyhogy azok rendeltetésüknek egyáltalán nem felelnek meg s további fenntartásukkal járó költségek nem állanak azok értékével arányban, — felhívta az egyes minisztériumokat, hogy a kezelésükben levő összes alapokat és alapítványokat további fenntartásuk szempontjából tegyék beható vizsgálat tárgyává s annak eredményét a vagyoni állapotuk ismertetése mellett vele közöljék. A tárgyalások abban az irányban, hogy az állami és állami kezelésben levő alapok és alapítványok közül vagyonuk elértéktelenedésére tekintettel, melyek szüntetendők be, folyamatban vannak, de még nem fejeződtek be. Az 1929/30. évi zárszámadás előterjesztésénél a Legfőbb Állami Számvevőszék nem tudta az 1913 : XXVI. tcikkben megállapított (márciusi) határidőt betartani, mert a pénzügyminiszter által r beküldött zárszámadási anyag egyes részeire vonatkozólag hosszan elnyúló tárgyalásokat kellett folytatni, továbbá a népjóléti és munkaügyi minisztérium házi pénztárát nemcsak erre ^ a számadási évre, hanem az ezt megelőző időkre vonatkozólag is, valamint ezen minisztérium fenhatósága alá tartozó egynémely intézmény több, mint másféléves öszszes számadásait meg kellett vizsgálni, ezzel kapcsolatban nagyobbarányú helyszíni vizsgálatot is kellett tartani, amiatt ezen minisztérium zárszámadásának ^ egybeállítására szolgáló anyag felülbíralatát ^ és végleges megállapítását s ezzel együtt állami zárszámadás lezárását fel kellett függeszteni. Az 1925 : XXV. te. alapján 1930. június 30-ig vertek ezüstből 39,286.177 P értékű 1 pengős, 10,000.516 P 2 pengős, 3,750.330 P 5 pengős, nikkelből 3,225.533 P értékű 10 filléres, 5,165.938*P értékű 20 filléres, 7,460.737 P értékű 50 filléres, bronzból 320.000 P értékű 1 filléres, 1,680.000 P értékű 2 filléres érmét, amelyet néhány darab kivételével a Magyar Nemzeti Banknak forgalombahozatal végett kiadtak. A kedvezményes nyugdíjak, kegydíjak, nevelési járulékok, végkielégítések tételeit az egyes minisztériumok szabályszerűen megindokolták. A zárszámadásviizisgáló bizottság a kormányzó tiszteletdíja, a kormányzóság, az Országgyűlés, az, állami adióiaságok, a Legfőlb'b Állami Számvevőszék, a Közigazgatási Bíróság, az Országos Földlbirtokrendező Bíróság, a békeszerződési terhek, a közgazdasági 'miniszteri ágazatok, továbbá a miniszterelnökség, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, a kereskedelemügyi minisztérium, a földmíveléisügyi minisztérium, a népjóléti és munkaügyi minisztérium, a vallásos közoktatásügyi minisztérium, az igazságügyminisztérium, aJ honvédelmi

1 minisztérium, valamint a kereskedelemügyi minisztérium, a földmíyeiléisiigvi minisztérium ó's la 'pénzügy-