Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-137
290 Az országgyűlés képviselőházának 137. mány felelőssége alól. Átveszi, kicsit megfejeli és átalakítja pártját, átveszi a hatalmat, ellenben akkor, amikor a költekezésekért a felelősséget kell vállalni, azt nem vállalja. (Jánossy Gábor: A párt nem leltári anyag!) Szerettem volna, ha Gömbös miniszterelnök urat itt tisztelhettük volna a zárszámadások tárgyalása során, mert Gömbös miniszterelnök úr tagja volt annalk az előző kormánynak, annak (költekezéseiben is^ részt vett; ínég a költekezéseknek abban a részében is, amelyet alkotmányos szempontból a magunk részéről is perhorreszkáltunk. En úgy tudom, hogy ha állásban vagy pozícióban változik az ember, de a minisztertanácsokon elfogadott határozatokért a felelősséget Gömbös miniszterelnök úrnak is vállalnia kell, különösen azokért, amelyekhez mint honvédelmi miniszter vagy a minisztertanácsnak tagja hozzájárult. Valami különleges helyzet ez, amit nem értek. Még nem kaptunk ettől a beszélő kormánytól egyetlenegy komoly javaslatot sem. Egészen ügyesen, mintha valami harc folynék az igen t. egységespártban, idehozzák nekünk a Bethlen-anyagot, hogy mi itt a parlamentben ínég mindig a Bethlenrezsim munkájával és költekezéseivel foglalkozzunk. Ha valami ellentét volna közöttük, azt mi velünk, ellenzékkel igyekeznének lecsépelni és az esetleges változások lehetőségét magában az egységespártban megakadályozni. (Zaj.) Megállapítom, hogy az igen t. honvédelmi miniszter úr ezért a zárszámadásért felelős még akkor is, ha az egységespárt támogatása mellett ma már új kormány alakult. De keresem a kormány támogató igen t. többséget is, (Pakots József: Hol van itt a többségi) r a kereszténypárttól kezdve egészen az egységespártig. Nem hallottam még az igen t. egységespárt részéről egyetlenegy szónoklatot sem, (Fábián Béla: Usetty! — Bud János: Zsindely! — Gr. Esterházy Móric: En már kettőt hallottam!) amelyben valaki megvédte volna a volt kormány költekezését. De itt vannak a volt kormánynak miniszterei is, (Felkiáltások a baloldalon: Hol vannak?) akik ma is itt ülnek a parlamentben. Igen szeretném, ha ebben a tekintetben a maguk álláspontját kifejtenék, és állítanák, hogy ők a legjobb hiszemtoen cselekedtek; méltóztassanak itt a parlamentben felállani s ezt a jóhiszeműségüket, elgondolásukat tisztázni és megmagyarázni nekünk, hogy miért méltóztattak a törvény megkerülésével intézni azokat a hitelmüveleteket, amelyeknek intézéséhez most utólagosan házhatározatot akarnak" megszerezni. A kereszténypárt, amely pedig aktív támogatója volt az igen t. előző kormánynak, Esterházy Móric képviselőtársamat küldte ki, aki igen helyesen az alkotmányos álláspontnak adott kifejezést a maga részéről. De Esterházy Móric képviselőtársunkról nagyon jól tudjuk, hogy csak 1931-1] en került ide a parlamentbe, és azt is nagyon jól tudjuk eddigi felszólalásaiból, hogy ő az államháztartás vitelének ezt a rendszerét nem helyesli. En Wolff Károly képviselőtársamat szerettem volna hallani és azokat, akik a múlt kormányzatnak támogatását annakidején a maguk részéről igen sok irányiban felhasználták. (Fábián Béla: Ez így van!) Meg kell állapítanom, hogy ez az anyag gazdátlan és érdemi vita itt egyáltalában nincs. Senki nem ad felvilágosítást a másik oldalról, senki nem tárja fel az álláspontokat, Voltaülése 1932 december 15-én, csütörtökön. képpen meg kell állapítanunk, hogy úgyszólván senki nem akarja vállalni a múltért a felelősséget. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Zaj a balközépen.) De maga az anyag is bizonyos tekintetben kivizsgálatlan; és pedig azért, mert ide mint egy rendes, sablonos zárszámadási anyag kerül, amelynél voltaképpen csak bizonyos törvényességi szempontokat nézünk, hogy megegyeznek-e a bevételek és á kiadások az előirányzattal, úgy ahogy ebben a tekintetben a törvényhozás rendelkezett, és mi nő átruházások történtek. Ez a rendes zárszámadási anyag. Ebben az anyagban azonban, melyet most igen szűkszavú formában hoztak ide a Ház elé, sokkal több van és az anyagnak ezt a részét feltétlenül ki kellene vizsgálni. Egyáltalában bizonyos elgondolások igen furcsán érvényesülnek a mai közéletben. En annakidején tagja voltam a zárszámadási bizottságnak, amikor ezeket a zárszámadásokat tárgyalta. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Kifogást tettem annakidején, 'ha jól tudom, Strausz István képviselőtársammal, amikor a rendelkezési alap túlköltéséről értesültem, mert ezt az alapot túlkölteni a szabályok értelmében voltaképpen nem is lehet. Szóvátettük ezt az akkori zárszámadási bizottság elnökénél, Paupera Ferencnél (Fábián Béla: Jó helyen! A zárszámadási bizottság elnöke volt?) és kértük a zárszámadási bizottság összehívását. Kérdést akartunk intézni arra vonatkozólag, hogyan történt ez és hogy ah vállalj állami számszék azért a felelősséget. (Fábián Béla: Es mit mondott?) Nagy kínosan pár 'hét múlva összejöttünk, a tisztviselők egész serege jelent meg ezen a tárgyaláson s mindenki ott volt, hogy felvilágosítást adjon erre a kérdésünkre. Megjelent Wekerle Sándor akkori pénzügyiminiszter úr is és amikor feltettem a kérdést, akkor a sorok között egy igen ügyes választ kaptam. (Halljuk! a baloldalon.) Választanom kellett, hogy magyar ember vagyok-e vagy pedig ellenzéki képviselő. Elhiszem-e, hogy a rendelkezési alapot nemzeti célokra költötték, vagy mint ellenzéki "képviselő bogarászni kívánok és fel akarom a nyilvánosság előtt tárni, hogy mire költötték a rendelkezési alapot? Végre a nagy nemzeti célok iránt való bizalomból félreállottunk. A magam részéről lemondottam zárszámadási bizottsági tagságomról és attól kezdve a parlament egyetlen bizottságában sem veszek részt, mert a magam részéről az olyan tevékenységet és az olyan irányzatot, amelyet például legutóbb a volt kormány igazságügyminisztere, Zsit-vay Tibor is hangsúlyozott, hogy ellenzékiség, a Bethlen-kormánynak és utódainak kritizálása voltaképpen bűn a nemzeti gondolat ellen, ezt az elgondolást a magam részéről osztani nem tudom. Már pedig ez az elgondolás tíz éve élt itt a magyar parlamentben. Idejött a kommunista időkből azokból a plakátokból, hogy te sötétben bujkáló ellenforradalmár, reszkess! (Fábián Béla: Paupera is azt mondotta, hogy a Földhitelbank ügyeinek vizsgálata árt a nemzetnek!) Tabu volt az állami pénzek mikénti kezelésének módja; nem lehetett ebben a tekintetben felelős számadatoltatást követelni, mert ilyen megjegyzésekkel álltak elő. Kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta.
