Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

266 Az országgyűlés képviselőházának 136 bad forgalom által kialakított helyzetet vette át a tejrendelet, amikor kimondotta, hogy mindazok a tejek, amelyek másfél évre viszszamenőleg Budapestre be tudtak jönni, ezután is kontingenst kapnak a Budapestre felhozható tejkvantumban. Az antiszociális helyzetet tehát nem a kötött gazdálkodás teremtette meg, hanem talán helytelenül, de mégis a szabad gazdálkodás idézte elő ezt a helytelen rendszert, s így antiszociális helyzetünk előidézéséért nem a mai kötött gazdálkodást, hanem igenis, a szabadgazdálkodást kell felelőssé tenni. (Turchányi Egon: Nem tettem felelőssé!) Nem, kérem, én ezt a publikumnak mondom és e részben nem a képviselő úrnak felelek, (Jánossy Gábor: Nekünk, tejfogyasztóknak!) midőn azt mondom, hogy igenis, az antiszociális helyzetet a szabadgazdálkodás idézte elő. Teljesen osztozom a képviselő úr nézetében, hogy nálunk a tejet lehetőles: á kisemberek termelési eszközévé kell fejleszteni. (TJgy van! Ugy van!) Magam is helytelennek tartom, hogy ebben a gazdasági életben, ahol az egész gazdasági élet úgyis a nagytermelés, a kapitalista termelés felé viszi a lehetőségeket, lehetőleg a kisembereket azokon a területeken, ahol életképesek, támogatni igyekezzünk. És amikor arra gondolok, hogy ki akarom fejleszteni ezt a rendszert és általánosabbá akarom tenni, olyan rendszerré akarom fejleszteni, amelybe minél többen kapcsolódhassanak bele, akár közvetlen szállítás, akár az ipari tej jobb árban való értékesítése tekintetében, akkor ehhez a gondolathoz akarok közeledni. Ma azonban rendkívül nehéz helyzetben vagyok és így szubjektívnek kell lennem, mert nem én, hanem a tejrendelet állandóan támadásban részesül a sajtó részéről, támadásban részesül a gazdák részéről, akik kimaradtak, támadásban részesül a budapestkörnyékbeli kisemberek részéről, akik bizonyos nehézségekkel küzdenek a rendelet folytán, de védelmet az egyetemes gazdaközönseg részéről, sajnos, nem megfelelően kapok. Nagyon nehéz lesz fenntartani egy rendszert, amelyről maga a gazdaközönség nem ismeri fel, hogy az ő érdekét szolgálja. Éppen azért örülök egy ilyen tárgyilagos és igazán tiszteletreméltó, elfogulatlan helyről jött megvilágításnak, amelyben a képviselő úr az, egész kérdést részesítette. Az egyes konkrét kérdésekre válaszolok még. Az ipari termékek, illetőleg ipari melléktermékek kérdéséről méltóztatott beszélni. Valóban az, hogy többen kisemberek, távolabb lakó termelők részesülhessenek egy egyöntetűbbé vált és mindenkire vonatkozóan kedvezőbb tejterméki árban, ez nem lehetséges anélkül, hogy az egész ipari tej kérdése össze ne kapcsoltassák a budapesti fogyasztói tej kérdésével. (Helyeslés.) Ez rendkívül nagy, nehéz probléma, amely azonban természetesen a tejtermékek speciális feldolgozásával együtt az egyedüli út, amelyen elindulhatunk. A szabad forgalomhoz való visszatérésnek feltétlenül vannak hívei, ami azonban azt jelenti, hogy nem látták át meglehetősen a helyzetet. (Ügy van! jobbfelől.) Nagyon hamar felejtünk. Ebben a kérdésben öt évig jártak a fogyasztók és öt évig jártak a termelők a földmívelésügvi minisztériumba, hogy ezt a mai rendszert megteremtsük. Mindazok, akik öt évig kérték egy ilyen rendszer megteremtését, ma már elfelejtették és kisebb egyéni partikuláris sérelmüknél vagy helyzetüknél fogva, az ülése 1932 december 14-én, szerdán. adott nehézségekből kifolyólag igyekeznek egy általános jót partikuláris szempontokból elgáncsolni. Ha nekem a nagy parlamenthez, a nagy közvéleményhez szabad egy kérést intéznem, ez az, hogy soha ne engedjék magukat a partikuláris érdekek által diktált felszólalásokkal vagy közleményekkel befolyásolni, ha egy országos, egyetemes érdeket előkészítő vagy fenntartani akaró kérdésről van szó. Február elejére állapítottam meg azt az időpontot, amikorára az én elgondolásom, az én tervezetem a tejkérdésről nyilvánosságot fog látni. Addig az időpontig is foglalkoznom kell ezzel a problémával, mint ahogyan már most is foglalkozom. Általánosságban egyet vagyok bátor kijelenteni: ennél a kérdésnél mindenekfelett a termelői szempontot tartom szem előtt. (Elénk helyeslés.) Természetesen figyelemmel vagyok a fogyasztói érdekekre, a fogyasztóképességre is, amely soha sem választható el a termelői érdekektől. (Erdélyi Aladár: Ez a helyes!) Ennek igazolására felhozom, hogy azt a kétfilléres megtakarítást, amelyet sikerült elérnem, nem a termelők javára fordítottam, hanem a fogyasztók felé ajánlottam fel. Ezzel tanúbizonyságot tettem arról, hogy nrlyen fontosnak tartom a fogyasztói szempontokat. Nem hiszem azonban, hogy ezen a téren tovább lehessen menni. Nem hiszem, hogy a fogyasztás felé jobb árakat lehessen elérni addig, ameddig ilyen óriási felesleggel és ilyen nehéz ipari tejértékesítási helyzettel kell megiküzdenünk. Való az, amit a képviselő úr mondott, hogy a német piac lezárása folytán úgyszólván vándorolnak vajjal telt vagonjaink Európán keresztül, míg valahol piacot találnak. Legutóbb Parisban sikerült egy vándorló tízvagónos vajkészletet elhelyezni. (Propper Sándor: Éhes magyar gyermekek szívesen megennék! — Br. Biedermann Imre: Tessék a margaringyárakat leállítani! Ez az első! Ne csináljanak margarint! — Büchler József: Helyes!) Én az éhes magyar gyermekek érdekét nem tudom az éhes magyar parasztgyermekek érdekétől elválasztani, akiknek szülei gyakran csak 4—5—6 fillérért tudják értékesíteni a tejet. Ez is éppen olyan magyar érdek és a magyar parasztgyerekek érdekeit hivatott kielégíteni. Ismétlem, ezen a téren elmentem addig

1 a határig, ameddig azt hiszem, a szociális lehetőségek nem állnak szemben a gazdáknak nyújtandó helyzettel. Nekem azt, amit Budapest jobb fogyasztása, magasabb árufogyasztása nyújt, egyenlően és igazságosan kell a termelők között kiosztanom. Magamévá teszem és határozottan kijelentem, hogy ebben a szétosztásban, amennyire az lehetséges, elsősorban igenis a kisembereket, az életexisztenciájukkal ezen a kis tejkérdésen függő embereket akarom kielégíteni. Egészen természetes, hogy a termelő tehenészet álláspontján állok, mint földmívelésügyi miniszter és megváltoztatom a képviselő úr terminológiáját: tudniillik a lefejő tehenészetet epiteton karakterisztikonnak minősítem, a termelő tehenészetet pedig epiteton ornansnak. (Tetszés a jobb- és a baloldalon.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Turchányi Egon: T. Ház! A miniszter úr álláspontja szerény véleményem szerint ebben a kérdésben helyes princípiumon épül fel. Kérem, hogy ezt a helyes princípiumot továbbra is tartsa meg, A kivitelben a princípium he-