Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-136
Az országgyűlés képviselőházának 136. kérik (olvassa): «... a nagyméltóságú kormányt, hogy előre határozza meg azokat a munkálatokat, amelyeket az állam kíván elvégeztetni, hogy a városok is így készíttethessék el a terveket és munkákat». Hol van a kormány részéről ennek a kérelemnek a honorálása? Milyen munkákat akar végeztetni a kormány? Azt kérik mély tisztelettel, hogy (olvassa): «a megduzzadt munkanélküliség enyhítésére a munkaidőt a kormányzat heti 40 órában állapítsa meg és minden pótműszakot szüntessen be». Azt kérik a kormánytól, hogy (olvassa): «Feltétlenül szükség van arra, hogy az inség enyhítésének sürgős megkezdésére szükséges tőkét a legsürgősebben már folyó évi október hótól kezdve az államhatalom bocsássa a városok rendelkezésére.» Most már december van, december közepe és még mindig nem kapták meg a városok ezeket a szükséges tőkéket. Azt kéri a városok kongresszusa, ez a konstruktiv testület, amely csupa polgármesterből áll, hogy (olvassa): «közvetett segítési módokat kér a munkanélküliek részére, hogy az esetben, ha biztos munkavállalási lehetőség nyílik más helyen, vasúti díjkedvezményt adjon a kormány» és azt kéri, hogy (olvasa): «Az Ínségesek kilakoltatásának a téli hónapokra való felfüggesztését rendelje el a kormány.» Ez tegnap megtörtént ugyan, de semmi más nem történt ebben a kérdésben. T. Képviselőház! Tessék áttanulmányozni ezt a memorandumot, mert ezek a polgármester urak nem politikai szempontból nézték és bírálták a dolgot, hanem közelről látván a dolgokat, aggódva konstatálták azt, hogy bajok származhatnak abból, ha így a munkanélküilek tömegei teljesen ellátatlanul, családostul nyomorognak. Tessék tehát ezeket a konstruktív forrásból eredő ^kéréseket teljesíteni, hogy ezek a városok legalább annyit tehessenek a munkanélküliekért, hogy az éhenhalástól mentsék meg őket. Napokig tárgyaltuk itt a zárószámadásokat. Százmillióra menő összegről beszéltünk, amelyet mint túlkiadást tékozolt el a kormány, amikor a nagybirtok nemzeti ajándékára, a bolettára egyetlenegy évben 69 millió pengőt fizetett rá a kormány közpénzből. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Ennek egy kis töredékéből meg lehetne oldani a szociális problémát, vagy legalább is enyhíteni, nem kell ehhez 69 millió/ A kormány külön adót is vetett ki, de még mindig nem folyósítja az összegeket. Tessék ezzel a kérdéssel nagyon komolyan foglalkozni mélyen t. miniszter úr és pedig nemcsak olyan formában, ahogyan azt tavaly tették és ahogyan azt az idén is tervezik, hanem tessék egészen komoly, népmentő akciókat kezdeményezni intézményes alapon. Tessék végre beterjeszteni ide a 40 órás munkahétről szóló javaslatot, mert kiszámítottuk, hogy a 40 órás munkahét alapján több mint 100.000 ember juthatna munkához. Ez ma már olyan követelés, amely a. világ egynéhány országában valóra vált, ^ és már majdnem túlhaladott is, mert Amerikában már a 35 órás munkahét mellett tartanak. Budapest.székesfőváros is a 40 órás munkahét mellett foglalt állást és erre vonatkozó.határozatát közölte a kormánnyal. Ne maradjunk tétlenek akkor, amikor ilyen bajok gyötrik az országot. Tessék a 40 órás munkahétről szóló javaslatot napok alatt beterülése 1932 december 14-én, szerdán. ' 247 jeszteni, tessék azt életbeléptetni és ne tessék ezt a súlyos problémát ilyen frivol, hánya-veti módon, egy délutáni boulevard-lap hatáskörébe átutalni és ott meghagyni. Végtére az is a szabadságok közé tartozik, hogy mindenki teheti azt, amit akar a maga szabad idejében, de t. Képviselőház és t. kormány, a mai nagy munkanélküliséggel s a mai nyomorúsággal kapcsolatban ez szégyelni való akció, amely inkább árt, mint használ magának az ügynek, mert azt mellékvágányra tereli és elfordítja a figyelmet róla. Azután: tessék munkaalkalmakat teremteni. Anyag van, munkaerő van, elvégezni való munka van, csak megfelelő programm és elhatározás kell hozzá és, ha mindez nem elég, akkor igenis, tessék a miniszterelnök úr régi álláspontja ellenére a munkanélküli segélyt bevezetni és tessék a munkanélkülieket támogatni. Ha akadt pénz itt ebben az országban mindenre, ha akadt pénz azokra az improduktív kiadásokra, amelyek a zárszámadásokban benn vannak, ha akadt pénz Lillafüredre, ha akadt pénz minden másra, ha akadt pénz bolettára, akkor tessék pénzt teremteni a munkanélküliek támogatására is. T. Képviselőház! En a munkanélküliek érdekében és nem politikai szempontból kérek a miniszter úrtól kielégítő választ. (Helyeslés a szélsőbaloldalon-) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Propper képviselő úrnak imént is idézett múltkori interpellációja kapcsán a Házat tájékoztattam azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány az idei év folyamán a munkanélküliség leküzdése végett egyfelől a városi lakosság körében, másrészt pedig a falusi lakosság körében tett és kilátásba helyezett. Azóta ezek az intézkedések teljes mértékben foganatba mentek, az intézkedések mind megtörténtek. A városokban azok a pótadók, amelyeket mint az ínségmunkák fedezetét a kormány kijelölt, a holnapi napon válnak esedékessé, de hogy a városok a szükséges munkákat megindíthassák, a kormány megfelelő vizsgálat után az egyes városoknak előlegeket is bocsátott rendelkezésére. Ezek az előlegek már régen kiutaltattak. A falvakra nézve is megtörténtek az öszszes intézkedések. Ennélfogva ma sincs a kormány abban a helyzetben, hogy több kijelentést tehessen ebben a kérdésben, mint amenynyit a múltkor tett Propper képviselő úr interpellációjára.. A munkanélküli segély kérdésében is ismeri a Képviselőház a kormány álláspontját. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sajnos!) A kormánynak változatlanul az az álláspontja, hogy a munkanélküli segély terére lépni nem akar, mert ezáltal az egész gazdasági élet rendjét látná súlyosan veszélyeztetve, ellenben igenis, mindent megtesz a kormány abból a célból, hogy a munkanélküliség enyhíttessék. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon. — Büchler József: Az önök politikája veszélyezteti a gazdasági rendet! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Propper képviselő úr kíván válaszolni? Propper Sándor: Igen! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy; a miniszter úr válaszát tudomásul vegyem. Nem tudom, talán naiv voltam, de bevallom, volt egy gyönge pillanatom, amikor azt gondoltam, hogy erre a;z
