Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1932 december H-én, szerdán. 229 lálkoztunk mi a főszolgabíró úrral; éppen azért háborított fel a magatartása és ez a papírra vetett gondolata, amikor elolvastam ezt ebből a véghatározatból, mert a főszolgabró úr elég jól ismer bennünket, de politikai érdekből nem riadnak vissza a közigazgatás közegei, hogy a legminősíthetetlenebb módot és hangot használják a szociáldemokrata párttal szemben. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Itt vannak a további szolgabírói határozatok. A végegyházai gyűlésbetiltó véghatározat megokolása például a következőkéopen szól (olvassa): «Igaz, hogy a folyó évi október hó 25-én kiadott és október hó 26-án kihirdetett rendelet az országgyűlésen képviselt politikai pártokra nézve fennálló általános tilalom alól kiveszi, mégis — tekintettel arra, hogy a rendelet a végrehajtással megbízott m. kir. belügyminiszter úr által mai napig végrehajtva nincs, — içry a hivatkozott M. E. rendelet adott esetre ezidőszerint még nem alkalmazható.» Vagyis a belügyminiszter úr nem adott még — mondja a véghatározat — végrehajtási utasítást arra nézve, hogy hogyan kell a gyűléstilalmi rendelkezést hatályon kívül helyező rendeletet alkalmazni. És a főszolgabírónak van bátorsága ebbe belekapaszkodni. De amikor megjelent a gyűléstilalmi rendelkezés, másnap rögtön hivatkozott erre a rendeletre, anélkül, hogy a belügyminiszter végrehajtási utasítást adott volna ki a rendelet mikénti végrehajtására nézve. Itt van az abonyi véghatározat. Abonyban bejelentik a nyilvános gyűlést és kérik, hogy ezt egy bizonyos udvarban megtarthassák. A főszolgabíró betiltj cl iX gyűlés megtartását a következő indokolással (olvassa): «így kellett határoznom, mert a gyűlés színhelyéüli bejelentett ház udvara zárt helynek nem tekinthető, különben is ezen udvar közvetlenül a nagyforgalmú Budapest—Szolnok—debreceni állami út mellett fekszik s ezen az udvaron elhangzó politikai beszéd az utcára teljesen kihallatszik s az ennek következtében támadható összetűzéseknek és összeütközéseknek, tehát a rendzavarásoknak felelősségem tudatában elejét kellett vennem; eltekintve azonban fentiektől, közegészségügyi okoból sem engedélyezhettem! a bejelentett népgyűlést, mert Abony községben jelenleg erős tífuszjárvány van s a gyűlésen megjelenő sok embernek egy szoros helyen való összegyülekezése könnyen a tífuszjárvány további terjedését vonhatná maga után, ami pedi«* közegészségügyi' szempontból meg nem engedhető.» Ekkor az emberek bejelentenek egy. helyiséget, hogy hátha ott megtarthatnák a gyűlést. Erre a bejelentésre megszületik a másik véghatározat, amelynek alapján természetesen szintén betiltotta a főszolgabíró a gyűlést. Azt moud ja a véghatározat (olvassa): «így kellett határoznom, mert a gyűlés színhelyéül bejelentett párthelyiségben, annak szűk volta miatt legfeljebb csak 30—40 ember fér el s a népgyűlésen megjelenő nagy tömeg így vagy az udvarba, vagv pedis: a naeryforgalmű Budapest—Szolnok—debreceni állami közútra szorulna ki, (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) ahol pedig a rend fenntartása a legnagyobb nehézségekbe ütközne.» T. Ház! Van azután egy csomó olyan véghatározat, amely azt igazolja, hogy borzalmas közegészségügyi állapotok vannak ebben az országban, ahol á diftéria és a különböző ragályos betegségek pusztítják a lakosság széles rétegeit. Füzesabony községben például november 13-ára jelentettek volna be gyűlést. A főszolgabíró vég'határozata ezt mondja falvassá): «Füzesabony közsében 1932 november hó 13-án délután %é órára a Hadirokkantak Országos Szövetségének helyi csoportja részére közgyűlést engedélyeztem. Egyébként pedig Füzesabony községben és környékén a hasihagymáz-járvány nagy mértékben lépett fel s így a ragályos betegség széthurcolása végett nem kívánatos egy és ugyanazon időben több helyen a község lakosainak csoportosulása.» (Zaj a szélsőbatoldalon.) A szocialisták gyűlésén volna hasihagymáz, a Hadirokkantak Országos Szövetsége által tartandó gyűlésen nincs hasihagymáz, azt meg lehet tartani, de a szocialisták gyűlését arra való hivatkozással tiltja be a főszolgabíró, hogy hasihagymáz pusztít. Karcagon pedig egyszerűen csak ezt mondja a rendőrkapitányság végzése (olvassa): «A tisztiorvosi hivatal értesítése szerint Karcagon olymérvü tífuszjárvány van, amely nagyobbméretű gyűlések engedélyezését lehetetlenné teszi.» (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kornádi bih arm egyei községben ugyancsak ezt mondja a végzés indokolása (olvassa): «Az utóbbi napok folyamán oly nagyszámú ragályos és fertőző megbetegedés (typhus, diphteritis és vörheny) fordult elő, hogy a ragály, különösen a gyermekekre nézve annyira veszélyes és gyorsan terjedő vörheny széthurcolásának megakadályozása céljából, zárt helyen való tömeges Összejövetelt engedélyezni nem lehet.» (Farkas István: A tízéves Bethlenuralom után idejutottunk, hogy az egész ország beteg! Hasihagymáz, fejhagymáz, G-ömbös-hagymáz, mindenféle hagymáz van, itt! Dop^elreihenreehts-um-hagymáz! — Zaj.) Eleken, amikor betiltja gyűlésünket, a főszolgabíró határozata ezt mondja (olvassa): «A fentiek szerint kellett határoznom, mert kérelmezők az előreláthatólag népesnek ígérkező gyűlést a pártszervezet helyiségében kívánják megtartani, amely csupán csak két. szobából áll és összterjedelme 32*75 négyzetmétert tesz ki. (Farkas István: Pontosan lemérték!) Minthogv ebből is a vezetőség és a hatósági kiküldött részére egy pár négyzetmétert le kell számítani, oly csekély hely állana a gyűlésen résztvenni kívánók rendelkezésére, hogy az ott megjelentek nagy része a helyiségből a szabad ég alá szorulna, ami

1 pedig a hatósági kiküldött részére teljesen lehetetlenné tenné a rend fenntartásának biztosítását. De ettől eltekintve a gyűlést azért sem lehetett engedélyezni, mert Elek községben a tifusz szórványos, a diphteria pedig járványszerű jelleggel lépett fel és így a közegészség szempontiából felette aggályosnak tartom, ha a megjelölt ragályos betegségek tartama alatt nagyobb néptömeg" ilv csekély térfogattal bíró és alacsony helyiségben összezsúfolódik és a ragályos betegségek csíráit ott tovább terjeszti.» (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kisújszálláson ugyancsak ez a helyzet, itt is diftéria, kanyaró és egyéb betegségek pusztítanak. Azt mondja ugyanis a rendőrség véghatározata (olvassa): «Kisújszállás megyei város polgármesteri hivatalának folyó hó 7-én kelt, a rendőrkapitánysághoz küldött megkereséséből kUűnőlesr, tisztiorvosi jelentés szerint Kisújszállás város területén a tifusz, kanyaró, vérhas, diftéria, influenza fertőző betegségek járvány szerűen léptek fel, amelyek főleg a munkás-, napszámososztályból szedik áldozatukat. Mivel a városban jelenleg a tiszti-