Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-136
Az országgyűlés képviselőházának 136 ha még a mellettünk ülő kisgazdapártot is tapsra ragadta a miniszterelnök úrnak ez a kijelentése, aki ennek hatása alatt azután tovább folytatta gondolatmenetét és azt mondotta (olvassa): «Meggyőződésem, hogy a magyar faj ösztönösen megérzi azt, hogy ki hirdet igaz eszméket és ki ál-eszméket.» A miniszterelnök úrnak ebből a kijelentéséből sokan azt következtették, hogy az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében más állapotok következnek be, annyival inkább, mert a miniszterelnök úr ugyanez alkalommal kilátásba helyezte a gyűléstilalmi rendelkezések megszüntetését is és ezt az ígéretét tett is követte, amennyiben az országgyűlési pártokra vonatkozólag az illetékes minisztérium tényleg hatályon kivül helyezte a gyűléstilalmi rendelkezéseket. Sérelmes magábanvéve még így is, hogy a gyűléstilalmi rendelkezéseknek ez a megszüntetése csak az országgyűlésben képviselt pártokra vonatkozik. De sérelmes, mint majd beszédem későbbi folyamán adatokkal rámutatok, különösen az, ahogy a közigazgatási hatóságok a gyűléstilalmi rendelkezések hatályon kivül helyezését értelmezik. Ügy látszik, hogy a gyűléstilalmi rendelkezés megszüntetése csak a kormánypárt működésére és gyűléstartására vonatkozik. (Jánossy Gábor: Mindenkire vonatkozik!) A miniszterelnök urat mindenfelé láthatjuk az országban. (Büchler József: Csak a parlamentben nem!) A miniszterelnök úr beszél, nem nézi azt, hogy nyilt, vagy zárt helyen beszél-e- Tömegeket gyűjtenek köré (Farkas István: De rendszerint zárt helyen!) Nagykőrösön éppúgy, mint másutt, a gyűlést szabályozó ma fennálló rendelkezések egyenes megsértésével. (Farkas István: Nem is^ kell bejelentenie!) Nem tudom, tiltottak-e már be kormánypárti gyűlést. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem! Soha! — Propper Sándor: Be se jelentik!) Nem igen hiszem, mert feltételezem, hogy ilyen bejelentés a kormánypárt részéről nem is érkezik a közigazgatási hatóságokhoz. Korlátlanul gyülekezhetnek, korlátlanul gyűlésezhetnek. Ez a jog azonban, az ellenzéki politikai irányzatot, legalább a szociáldemokrata pártot a mai kormányzati felfogás szerint nem illeti meg. (Farkas István: Miért 1 ? Ok különbek? Mi vagyunk az igazi nép! ök nem azok!) A szociáldemokratapárt a legnagyobb akadályversenyen keresztül jut el egy-egy gyűlés megtartásához. A legképtelenebb indokolással találkozunk a közigazgatási hatóságok részéről, amelyekkel gyűléseinket betiltják, illetőleg nem engedélyezik. Vannak vármegyék, ahol egyáltalán nem lehet gyűlési engedélyhez jutni. Hódmezővásárhelyen történt meg f legutóbb, hogy a rendőrség a törvényhatósági bizottsági tagok által tartott értekezletre tört rá, több rendőrrel, mint ahány törvényhatósági bizottsági tag tárgyalta a törvényhatósági bizottsági ülésen követendő magatartásukat. (Büchler József: Es Békéscsabánl!) De ha bejelentjük ezeket a gyűléseket, — majd a véghatározatok egész tömegével igazolom — a legképtelenebb, agyafúrt ürügyekkel tiltják be, illetőleg nem veszik tudomásul bejelentéseinket és folytatják tovább azt a kétszínű játékot, amelyet egy hosszú évtizeden keresztül folytattak itt, amikor felállt a belügyminiszter és rendeletre való hivatkozással megállapította, hogy igen, szabad az út, de a közigazgatási hatóságok — ismétlem — a legagyafúrtabb indokolással zárták el a terjeszkedés . ülése 1932 december 14-én, szerdán. 227lehetőségét minden ellenzéki politikai párt előtt. A 6050/1932. M. E. számú rendelet, amely a gyűléstilalmi rendelkezést hatályon kívül helyezte, azt mondotta, hogy az országgyűlésen képviselt politikai pártok zárt helyen tarthatnak gyűlést. Mi a zárt helyiség 1 ? Ha moziba megy az ember, látja Gömbös Gyulát Nagykőrösön^ az erkélyről beszélni. Akkor zárt hely a piactér is, a nagy nyilvánosság is, ahol a miniszterelnök úr beszél. Ha pedig a szociáldemokratapárt egy udvarban, tehát a mi felfogásunk szerint zárt helyen jelent be gyűlést, az már nem zárt hely a helyi közigazgatás feje szerint, míg másutt elvétve tudomásul veszik. Ebből a tényből — és amint majd a véghatározatokból is kimutatom — látható, hogy minden közigazgatás egy-egy kis kiskirályság. (Dinnyés Lajos: Ez igaz!) Minden szolgabíró a saját felfogása szerint értelmezi (Farkas István: Es még azt mondják, hogy nincsenek rabszolgák! Még ma is vannak rabszolgák!) a fennálló rendelkezéseket, de "rendszerint úgy, hogy az ellenzéki pártokat, különösen a szociáldemokratapártot, minden mozgásában megakadályozza és guzsbaköti. (Propper Sándor: Majd még kikiáltják a járási köztársaságokat!) Itt van ennek bizonyítékául Nádudvarról egy véghatározat, amelyet a püspökladányi járás főszolgabírája hozott. Azt mondja (olvassa): «A gyűlés zavartalan lefolyásáért felelősséget vállaló rendezők megbízhatóságukat, úgyszintén azon körülményt, hogy önjogú magyar állampolgárok, nem igazolták.» Ez ok arra, hogy ne vegye tudomásul a bejelentést, illetőleg a gyűlés tartását megtiltsa. (Farkas István: Ha Franciaországba kimennek a magyar munkások, ott tarthatnak gyűléseket!) Szeretném feltenni a kérdést, a szokás alapján, vagy pedig milyen törvényes alapon követeli az önjogúság igazolását és egyéb olyan körülmény igazolását a főszolgabíró úr, amelyet másutt sehol sem követeltek eddig még. Lehet, hogy ennek az interpellációnak a kapcsán majd ezt is^ követelni fogják a gyűlésbejelentőtől, ha már egyéb ürügyük nem lesz a főszolgabíró uraknak a gyűlések betiltására. Halason azt mondja a rendőrség (olvassa): «Folyamodók a tartani szándékolt politikai népgyűlés helyéül a benyújtott kérvényben Grosz Tivadar kiskunhalasi lakos Szász,Károly-utca 10. szám alatt levő vendéglőjének udvarát jelölték meg. Tekintettel arra, hogy a fent hivatkozott miniszteri rendelet szerint a politikai jellegű gyűlések kizárólag zárt helyen engedélyezhetők, már pedig egy ^vendéglőnek udvara zárt helynek nem minősíthető, (Farkas István: Ez sem igaz, mert körül van kerítve!) ezért folyamodókat az^ idézett miniszteri rendelet értelmében kérelmükkel el kellett utasítanom, illetőleg a kért politikai gyűlés tartását megtiltanom kellett.» Monor járás főszolgabírája azt mondja (olvassa): «A 6050/1932. M. E. számú rendelet szerint a politikai pártok gyűlései csak zárt helyen engedélyezhetők, már pedig «zárt udvar» annak nem tekinthető, csak fedéllel ellátott zárt épület.» (Propper Sándor: Ez még Jánossynak sem tetszik!) Majd később lesz itt a végzések között több olyan csodabogár is, amely szinte kapcsolódik egymásba. Amikor bejelentik a zárt helyiséget, akkor más ürügyet keresnek arra nézve, hogy a gyűlést betiltsák. (Rabok Lajos: Ala32*
