Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

Az országgyűlés képviselőházának 136 jelen voltunk, láttuk az emberek tízezreit lelkesedni Friedrich István mellett, amikor azonban^ a szavazás napja közeledett, a nyilt szavazás rendszere ebben a városban is megakadályozta a polgárok ezrei szabad meggyőződésének nyilvánítását. (Ügy van! a baloldalon.) Most tárgyaltuk itt a rabszolgaságot eltörlő törvényjavaslatot, és én azt hiszem, hogy ezt az erköcsi rabszolgaságot Magyarországon meg kell szüntetni, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert ne felejtsük el, hogy a szovjetet és a diktatórikus államokat kivéve, egyedüli állam vagyunk Európában, ahol még a titkos választójog nines meg. Mélyen t. Ház! A miniszterelnök úrnak volt bátorsága a revíziót programmjába venni. Azt hiszem, a történelem és a világ ítélőszéke elé, de a világ elé se állhatunk és ott a magunk álláspontját nem tudjuk olyan súllyal képviselni, mint ahogyan kellene, ha ebben az országban be nem vezetik a titkos választójogot, ami ennek a népnek az óhajtása. Mi, akik az országot járjuk — nagyon sajnálom, hogy egységespárti képviselőtársaink most az ebéd munkáját végzik — mi, akik kimegyünk az ő kerületeikbe is, meg kell, hogy állapítsuk, hogy népünknek, azután a tíz esztendő után, amely most lefolyt, első követelése az, hogy tiszta levegő jöjjön a magyar államba. A magyar dolgozók és a magyar nép ragaszkodik ahhoz, hogy a titkos választójogot mindenütt megkaphassa és magaválasztotta képviselőkkel érvényesíthesse a maga akaratát. Népmozgalom ez, amelyről Gaal Gaston helyesen állapította meg, hogy a dolgozó magyar falusi nép be akar jönni az alkotmány sáncaiba, hogy a maga nagy értékeit kifejtse, a haza javára. (Taps a baloldalon.) ~ Mélyen t. Ház! Ezekután végtelenül sajnálom, hogy folytonosan és folytonosan csak akadályokat állítanak a titkos választás elé. A magam részéről igazságtalannak tartom magas adót fizettetni ezzel a néppel és nem adni meg a jogokat neki, hogy az ország bevételeinek, jövedelmeinek kezeléséhez a maga emberei útján hozzászólhasson; igazságtalannak tartom őket bevinni a harcokba, amikor a hazát kell védeni, amikor pedig a hazáért nemcsak fegyverekkel, hanem másképpen is dolgozni kíván, akkor megakadályozni ennek lehetőségét. Á tízéves rendszer költekezését most tárgyaljuk a zárszámadások során, és ma is arról vitatkozunk, hogy az a tnép, amely ellen volt ez a tízéves rendszer a nyilt szavazás beállításával, ma is éretlen, amit — ismétlem — igazságtalannak tartok. (Jánossy Gábor: Vitán felül áll, hogy érett!) Amikor tegnap Esterházy Móric képviselőtársam felszólalt, felszólalásából az a hang csendült ki, hogy a végrehajtó hatalommal szemben ma meg kell védeni a parlamentarizmus gondolatát, nem lejáratni. (Ügy van! balfelől.) Ebben az országban a parlamentarizmus erkölcsi erői még soha kifejlődve nem voltak. Most a saját hibánk miatt — a múltról nem beszélek — nincsenekkifejlődve. (Ulain Ferenc: A Scitovszky-féle választások: szurony, pártkassza, terror. Ez volt az alkotmány.) A többségnek és a kormánynak mindén cselekedetéből azt látom, hogy a parlamentarizmus elgondolásait, azt az alkotmányos érzést akarják meglazítani, amelyre nekünk az én meggyőződésem szerint jövő fejlődésünk szempontjából feltétlenül szükségünk van. (Jánossy Gábor: Esze KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. ülése 1932 december 14-én, szerdán. 217 ágában sincs!) Jó közigazgatásról, népszerető közigazgatásról addig nem lehet szó, amíg a nyilt szavazásos rendszert el nem törlik (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.), s amíg fegyelmileg bűnös s a közigazgatásból kiemelendő rossz tisztviselőknek ez a nyiltszavazásos rendszer módot nyújt arra, hogy bűneiket kortes szolgálatokkal jóvátegyék. (Zaj a jobboldalon.) Az egész ország lakosságának 95, de mondhatjuk 99%-a ragaszkodik a titkos választójoghoz (Jánossy Gábor: r Azt az egy százalékot tegyük még hozzá!), és mégis úgy látszik, mintha a törvényhozás házának többsége és a kormány nem érezné szükségét annak, hogy ez akár a városokban, akár a falvakban megvalósuljon. Méltóztassék megengedni, hogy itt Berki Gyula képviselő úrnak tegnapi szavaira röviden reflektáljak, aki azokat, akik emellett az elv mellett, a titkos választói jog mellett vannak, . a sorok között népbolondítóknak nevezte. Először is képviselőtársamnak, Tisza Istvánról való elgondolásait illetőleg jegyzem meg, hogy ő csak félig tárta fel Tisza István egyéniségét. Én is ismertem Tisza Isvtánt és nagyon jól tudom, hogy az az ember panamistákat maga körül egyáltalán soha meg nem tűrt. (Jánossy Gábor: Mi sem tűrünk!) Ha Tisza István politikáját a magyar parlamentbe beállítjuk, akkor ebből a szempontból is be kell őt állítani, mert ő igazán az erkölcsi őre és megtestesítője volt. Képviselőtársam pedig, aki minket, akik a falvakba kimegyünk, és akik azt a népet, amely ma a tízéves rendszer rossz gazdálkodása után elkeseredésében szélsőséges irányba akar menni, megtartottuk a nemzeti és polgári gondolatnak, népbolondítóknak nevez. Mi voltunk a népbolondítók? 1931-ben felelős ajkakról mi hirdettük a népnek, hogy nem lesz több adóemelés, nem lesz tisztviselői fizetésleszállítás, és mi kaszáltuk le az eredményeket? Hiszen még csak össze sem ült a parlament, már az ellenkezője történt! Mi vagyunk a népbolondítók, akik azt mondjuk, hogy a felemelt adókat a nép ilyen brutális végrehajtási rendszerrel nem bírja? Nekünk ebben tökéletes igazságunk van. Mi vagyunk a népbolondítók

% akik azt mondjuk^ hogy azokért a felelőtlen és parlamenten kívüli költekezésekért felelni kell? Mi csak a magyar alkotmányra hivatkozunk, amikor ezt hangoztatjuk. (Zaj a baloldalon.) Vagy mi vagyunk a népbolondítók, akik azt mondjuk, hogy tessék a titkos választójogot megadni a népnek, nées ak a pro grammokban hirdetni, ellenben a valóságban megakadályozni minden módon, minden mesterkedéssel ezt a titkos választójogot? (Ulain Ferenc: Tessék már a javaslatot beterjeszteni!) Azt hiszem, mi ebben a tekintetfelemelt fővel állhatunk a történelem ítélőszéke elé, s ezért képviselőtársamnak ezt a beállítását visszautasítom. (Helyeslés a baloldalon.) De miért nem merik azok, akik mindig a nemzet vezéreinek tartják magukat és az egy akarat álláspontján állanak, behozni a titkos választójogot? Gaal Gaston, aki a mi vezérünk volt, vállalta volna azt a történelmi feladatot, hogy a magyar népet beviszi az alkotmány sáncaiba iigy, hogy a magyar nemzetnek ebből csak haszna váljék. Most tudja az egész ország, mit vesztett benne. Kik gáncsolták el Gaal Gaston t abban, hogy ezt a munkát teljesíthesse? Nekem egy kérésem van Gömbös miniszterelnök úrhoz, egy kérésem; haladjon a nemzettel megértésben, (Büchler József: Soha be sem jön a Házba!) ne gondolja magát csalhatatlanul