Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-136
212 Az' országgyűlés képviselőházának 136 a rendszer alól és kénytelen küzdeni, verekedni, rabszolgamunkát is elvállalni, csak azért, hogy fizikai életét fenntarthassa. Ez a történelmi, tudományos meghatározása annak a korszaknak, amelyben élünk. De még ezenkívül el kell fogadnunk azt is, hogy van egy úgynevezett politikai rabszolgaság is (Friedrich István: Ahá, ahá!) és ha ezen a területen kutatni, keresni akarunk, akkor Magyarországon különösképpen találunk egy ilyen politikai rabszolgaságot. Mert ahol nyilt szavazási rendszer van... Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék a törvényjavaslat keretén belül maradni felszólalásában. Nekem kötelességem a házszabályok értelmében figyelmeztetni. (Fábián Béla: Felszabadítjuk a rabszolgákat!) A képviselő urat másodszor figyelmeztetem, harmadszorra kötelességem lesz a szót megvonni. (Propper Sándor: Kabszolgákról van szó! — Friedrich István: Kár, hiszen felszabadítjuk a rabszolgákat!) Farkas István: Ha beszélünk ilyen régi munkarendszerről és ha ilyen történelmi távlatból nézzük a dolgokat, (Friedrich István: Amilyen távlatból az egységespárt nézi!) a fizikai rabbszolgasághoz hozzátartozik a szellemi rabszolgaság is, és ha már szellemi rabszolgaság van, akkor van politikai rabszolgaság is. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Friedrich István: Vannak országok, ahol van, például Szovjetoroszországban!) Például, hogy egyebet ne mondjak, a (fizikai rabszolgasághoz és a szellemi és politikai rabszolgasághoz tartozik, hogy nincs sajtószabadságunk, hogy a földmunkásoknak nincs egyesülési es gyülekezési joguk, hogy itt nyílt szavazási rendszer van, olyan rendszer, ahol a szolgabíró meg a csendőr dönti el, hogy ki kerül ki győztesen a választásokból és így alakul ki a nemzeti akarat. Kétségtelen dolog tehát, hogy itt van politikai rabszolgaság is, már pedig ennek a szellemi- és politikai rabszolgaságnak következménye a gazdasági rabszolgaság, a társadalmi nyomorúság és ezek olyan szorosan összefüggnek, hogy itt ennél a kérdésnél fel kell ezeket említeni. A kormány annyira megy, hogy itt elfogad egy nemzetközi egyezményt, amely tényleg csak kirakat, amely nem jelent a valóságban semmit sem, ellenben ha akarja látni ezen a történelmi távlaton keresztül a hazai viszonyokat és beléjük akar nyúlni, hogy ne legyen már itt ez a régi maradvány, akkor hozzá keíl nyúlnia a társadalmi problémák olyan megoldásához, amellyel lehetetlenné teszi, hogy itt akár gazdasági, akár szellemi, akár pedig politikai rabszolgaság legyen. Ennek azonban az volna az előfeltétele, hogy először ez a kormány menjen el a helyéről, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ez a rendszer szűnjék meg, amely ma itt van, amely tönkretette ezt az országot, és amely növeli a szellemi, fizikai és politikai rabszolgaságot. Mert amíg itt ez a kormányzati rendszer lesz, addig valóban nem lehet mást mondani, mint azt, hogy hiába fogadja el a t. Ház ezt a javaslatot, mert nekünk külön kellene egy külön törvényt hoznunk arra, hogy megszüntessük a magyar rabszolgaságot, úgy politikailag, mint* gazdaságilag. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs S^nkji ülése 1932 december lU-én, szerdán. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr nem kíván szólani? A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérűem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják a javaslatot, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! Tehát a Ház a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvasása a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Az ülést egy percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a zárszámadást vizsgáló bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása a magyar állam 1928/29. évi zárszámadásáról és a legfőbb állami számszék erre vonatkozó jelentéséről. (írom. 438.) Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel tisztelettel kérem a Házat: méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a holnapi nap folyamán mondjam el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Minthogy 1 órakor az interpellációk előterjesztésére kell áttérni, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a t. Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tüzesséki ki 1. a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, 2. Östör József képviselő úrnak a házszabályok 132. §-a módosítását célzó indítványának megindokolása, továbbá 3. a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt zárszámadások és az azokra vonatkozó legfőbb állami számvevőszéki jelentések tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Frey Vilmos jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az elnöki napirendi javaslattal szemben bátor vagyok egy ellenindítváuyt beterjeszteni, amelyben azt indítványozom, hogy a holnapi ülés napirendjére ne tűzzük ki a zárszámadási javaslatokat. Azt hiszem, hogy az igen t. Ház legtöbb tagjának figyelmét elkerülte az, hogy ezekben a bizottsági jelentésekben teljesen lehetetlen dolgok vannak, olyan lehetetlen dolgok, amelyek vagy sajtóhiba folytán kerültek bele, vagy pedig, ha igaz az, ami a zárszámadási bizottság jelentésében van, akkor azt kell mondanom, hogy teljesen nem igaz az, ami a zárszámadás többi részében van, iigyhogy ezeket a kételyeket valamiképpen eiiminálni kell, mielőtt még a tárgyalásba belemennénk. Bátor vagyok ismertetésül a következőket előadni. Az 1928—29. évi zárszámadásról szóló
